Egy építkezés és felújítás során rengeteg alkalommal van szükség mélyalapozó használatára, aminek a célja többek között a megfelelő nedvszívás, a felület portalanítása, valamint az új réteg tapadásának megtámogatása, de aljzat esetében a megfelelő mélyalapozás az elterítendő réteg szilárdságát és tartósságát egyaránt megnöveli. Merthogy az aljzatkialakítás előtt is rendkívül lényeges a mélyalapozó használata, mindemellett pedig burkolási-, vakolási-, festési-, sőt hőszigetelési munkálatok során egyaránt érdemes alkalmazni ezt a speciális kötőanyagot.
Bár kezdetben a mélyalapozók sok fejtörést okoztak még a szakembereknek is, azonban a mai anyagok már rendkívül modern, úgynevezett diszperziós megoldáson alapulnak, tehát felhordásuk rendkívül egyszerű, írott útmutató alapján is kivitelezhető. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen bármilyen mélyalapozót választunk, a gyártók mindig pontosan leírják az adagolást, a felhasználás módját, vagy éppen azt, hogy kültéri-, esetleg beltéri felületek esetén ajánlott a használat.
Bár talán elsőre nem tűnik túl nehéz feladatnak, a mélyalapozás előtt azonban figyelembe kell vennünk néhány lényeges alapszabályt. Ilyen például, hogy maga a mélyalapozó nem alkalmas sem a felületkiegyenlítésre, sem arra, hogy fellazult betonfelületeket megkössünk a segítségével. Ha tehát a régi aljzat felrepedt, feltöredezett, darabokban mozog, azt mindig lényeges lesz feltörni, a laza részeket eltávolítani, és visszajavítani a sérüléseket a mélységhez igazodó alapanyaggal, legyen az akár keskenyebb formában adagolható Padlopon vagy vastagabban is elteríthető Estrich. A mélyalapozók tehát minden esetben csak szilárd felületre hordhatók fel!
Lényeges alapszabály mindemellett, hogy a mélyalapozás előtt álló réteg soha ne legyen túl poros. Nyilvánvaló, hogy egy építési területet nem lehet makulátlanul portalanítani, de legalább egy alapos felsöprést mindenképpen ejtsünk meg, mielőtt alapozni kezdenénk. Minimális port ugyanis az alapozó meg tud kötni, de ha igazán makulátlan munkát szeretnénk végezni, akkor egy porszívózás sem árthat. Szintén gondosan el kell távolítani a régi felületről a kötést befolyásoló alapanyagokat, mint amilyen a zsír vagy az olaj. A kisebb szennyeződések nyilván nem számítanak, de a nagyobb foltok alapvetően határozhatják meg az aljzat kialakításának minőségét.
Sokan nem törődnek vele, pedig a mélyalapozó alkalmazásakor érdemes odafigyelni arra, hogy azokat a felületeket megvédjük tőle, melyekben esetleg kárt okozhatnak. Példának okáért ilyen lehet a hőszigetelés, a már beépített nyílászárók, a fűtőrendszerek és így tovább. Vegyük figyelembe továbbá a mélyalapozó szavatossági idejét. Sokan úgy tartják, hogy a kemikáliák nem romlanak meg, de nem véletlenül nyomtatnak a mélyalapozókra is felhasználási időtartamot. Nyilván egy-két hét még belefér, de ha az alapozó több hónapja lejárt, inkább dobjuk ki.
Elcsépelt klisé lehet, de a mélyalapozó használata kapcsán mindig pontosan kövessük a gyártó utasításait. Ezen felül persze vannak alapszabályok, melyek irányadók, ezáltal például ezeket a termékeket általában csak +5 és +25 Celsius fok közti hőmérsékleten lehet alkalmazni, felhordásukat pedig minden esetben valamilyen bontatlan ecsettel, netán Teddy hengerrel kell végeznünk. Főként aljzatkialakítás előtt, egyenetlen felület esetén a korongecset a legjobb választás, ami nem lesz ugyan túl könnyű és kellemes munka, de segítségével legalább alaposan bele tudjuk döngölni a legkisebb résekbe is a mélyalapozót. Egyenletesebb felületnél a Teddy henger viszont kifejezetten kényelmes, pláne egy teleszkópos nyéllel kiegészülve.
Nagyon lényegesek mélyalapozáskor a biztonsági előírások. Az alapozó egyfajta méreganyag, vagyis használatát kizárólag kesztyűben és védőszemüvegben végezzük, de érdemes olyan ruhát is választani hozzá, amit már nem sajnálunk, hiszen a textilből jellemzően nem jön ki. Fontos kritérium, hogy a mélyalapozó csak olyan betonfelületen használható, melyet legalább hét nappal korábban alakítottak ki, tehát kellően szilárd, megszáradt, megkötött. Hogy magát az alapanyagot milyen hígításban, hány rétegben és milyen száradási idővel kell alkalmazni, azt rendszerint gyártója válogatja, és pontos adatok közlése helyett inkább érdemes mindig megvizsgálni a termék csomagolását.
Azt természetesen így is irányadó elvként rögzíthetjük, hogy a mélyalapozás akkor lesz igazán hatásos, ha a teljes felületet alaposan, megfolyások nélkül átkenjük vele, tehát ne maradjanak ki sarkok vagy felületek, mert az a végleges aljzat állagának minőségromlását eredményezheti. Bár aljzatoknál ritka eset, de ha valamiért színezett felületet szeretnénk – speciális helyiségek esetében nem zárható ki –, akkor ma már léteznek színezett mélyalapozók is, melyek drágábbak ugyan, de utána könnyebben festhetők.
A mélyalapozás esetén a száradási idő jellemzően 24 óra, de ennek időtartama is gyakran változhat, sőt mi több, léteznek olyan mélyalapozók, melyeknél előírás lehet, hogy a még nedves felületre vigyük fel az aljzatréteget a jobb kötés érdekében.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
