Minden valamire való ingatlan falszerkezetét födémrendszer zárja le. Teljesen mindegy, hogy egy- vagy többszintes épületről van szó, a kivitelezők ma már nagy figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő mesterfödémet kaphasson az épület. Jelenleg nagyon sokféle födémszerkezet közül válogathatnak az építkezők, azonban a korabeli stukatoros megoldások, a fagerendás kialakítások egyáltalán nem vehetők számításba, ellenben rengeteg olyan betonalapú födémrendszer létezik, ami nemcsak modern, hanem a teherbírás szempontjából is lényegesen magasabb szintet képvisel. A korabeli fagerendás alternatíva ugyanis egykoron nem volt rossz megoldás, ugyanakkor idejétmúlt rendszerről beszélünk, amihez mérten egy mai betonfödém – különösen kellő szigetelés mentén – minden tekintetben sokkal jobb alternatívát képvisel.
Mivel a Békás Épker kínálatából is többféle födémrendszer rendelhető, ezért az alábbiakban minden fontos részletet összegyűjtöttünk a mesterfödémekről, amelyek manapság a legkorszerűbb és egyben legtartósabb technológiának tekinthetők. Cikkünkben összegyűjtöttünk minden kapcsolódó információt, így nemcsak definiáljuk a mesterfödémet, hanem szóba hozzuk részeit, kialakításának sajátosságait, szerkezeti megoldásait, de még hasznos gyakorlati tapasztalatokat is átadunk, ha esetleg mi magunk végeznénk a mesterfödém kialakítását, vagy szeretnénk ellenőrizni a kivitelező munkáját. Egy födémen ugyanis nem igazán lehet elrontani kisebb dolgokat, hiszen a legapróbb eltérések is azonnal megmutatkoznak, éppen ezért érdemes – különösen egy építkezés előtt – tisztában lenni a kapcsolódó tudnivalókkal.
A mesterfödém konyhanyelven nem más, mint a falszerkezetek felső zárása, illetve a padlástér vagy az esetleges második szint kezdete, tehát alulról nézve a plafon, felülről nézve pedig az aljzat szerkezete. Mesterfödémnek a félmonolit födémrendszereket nevezzük, ami azt jelenti, hogy nem teljes egészében frissen kiöntött betonból állnak, hanem jórészt előre gyártott szerkezeti elemekből. A mesterfödém ezért minden esetben erőteljes betongerendákból, valamint azokra – megfelelő kialakítás mellett – pontosan illeszkedő, szintén beton béléstestekből áll össze. Önmagában ezek a szerkezeti megoldások nem elegendők a födém kialakításához, a béléstestek közötti bordákat, illetve hézagokat jellemzően a koszorúval együtt kell kibetonozni – felhasználás és tervezés függvényében – 5-10 centiméter vastagságú betonnal. Emiatt nevezhető a födém csak félmonolit megoldásnak!
A mesterfödém egy több évtizedes építési technika, amit rengeteg helyen és területen lehet kiválóan alkalmazni, így nemcsak lakóépületeknél ideális választás emeletek közötti- vagy akár zárófödémek kialakítására, hanem üzemekben, pincék feletti lakrészeknél, irodaházakban, de bármilyen oktatási-, kereskedelmi- és egészségügyi épületnél megállja a helyét. Fontos tudni, hogy a mesterfödémet elsődlegesen úgy alakítják ki, hogy nyugvó terhek viselésére szolgáljon, tehát amennyiben a födémen gyakrabban kerül sor nagyobb súly mozgatására, abban az esetben más technológia alkalmazására van szükség. A mesterfödém nagy előnye, hogy megfelelő gerendák vagy vasalások használatával nagyon könnyedén kialakíthatók a segítségével erkélyek és más kiugrások, a különféle kiváltó elemek pedig nemcsak a födém alatti részen, hanem akár a teljes födém vastagságban is megvalósíthatók rejtett formában.
A mesterfödémnek alapvetően két nagyon fontos eleme van a szerkezet tekintetében, így a gerenda és a béléstest. Lássuk ezeket egy kicsit aprólékosabban!
A mesterfödém gerendája
A mesterfödémhez használt gerendák minden esetben nagyon masszívak, jellemzően betonacél rácsszerkezettel rendelkeznek, aminek csak az alsó részét vonják be betonnal, hogy egyszerűbb legyen a szerkezetépítés. A méret tekintetében Magyarországon kétféle gerenda készül mesterfödémhez. Az egyik 12,5 centiméter széles, míg a másik 11 centiméteres, hosszúságuk függvényében pedig 15 és 19 centiméter magasságú gerendarács jellemző rájuk. Egyik sem jobb, mint a másik, azonban fontos jó előre megálmodni, hogy a mi ingatlanunkhoz melyik típust alkalmazzuk, mert eltérő méreteket nem lehet ötvözni a megfelelően egységes födémszerkezet miatt.
A mesterfödém gerenda akkor jó minőségű, ha legalább 4,5 centiméternyi C25/30-as nyomószilárdsági osztályba sorolható beton borítja, hosszúságuk pedig az 1 méter 20 centitől akár a 9 méter 20 centis darabokig is terjedhet. A gerendák mindig a falszerkezet legfelső felületére kerülnek, méghozzá legalább 1 centiméteres vastagságú M10-es habarcságyba úgy, hogy a közöttük lévő távolságok éppen lefedjék a beton béléstestek átmérőjét. Fontos, hogy bár nagyon erős megoldások, az előírás szerint, ha a falszerkezet átmérője 6 méter 80 centi feletti, akkor minden esetben duplázni kell a gerendák számát azért, hogy sokkal tartósabb felület keletkezzen. Ez különösen akkor fontos, ha tetőtér kialakítása is tervben van.
A mesterfödém béléstestje
Minden mesterfödém alapvető eleme a béléstest. A betonból készült, üreges kialakítású elemek speciális fülekkel rendelkeznek, és úgy kell elhelyezni a gerendákat, hogy ezek közöttük elhelyezhetők legyenek – méghozzá kellő pontossággal. A béléstestek könnyűbetonból állnak, nem rendelkeznek saját vasalással, a kialakítás során pedig úgy kerülnek lefektetésre, hogy felülről zárt állapotban legyen, azaz a friss beton ne tudjon beszivárogni a béléstest üregeibe. Ez az önmagában még laza, de a tartószerkezet szempontjából nagyon erőteljes szerkezet adja a mesterfödém alapját, amit ezt követően monolitbetonnal töltenek ki, illetve tesznek teljes egésszé.
Mint említettük, a mesterfödém szerkezetére monolitbeton kerül, azonban ezt több fontos teendő is megelőzi. Ilyen például a bekötővas alkalmazása, aminek a célja az, hogy a mesterfödém gerendák összekötést kaphassanak a koszorúval, így létrehozva egy egységes egészet. A betonacélok nagyon magas teherbírást adnak az egész födémszerkezetnek. Ennek a folyamatnak mind tartószerkezeti-, mind hőszigetelési szempontból nagyon fontos szabványai vannak, akárcsak annak, hogy a leendő monolit vasbeton felülethez minden esetben hálós vasalást kell alkalmazni, amihez mérettől függően legalább 5 milliméter átmérőjű és 200x200 milliméteres lyukátmérővel rendelkező hegesztett betonacél háló szükséges. A válaszfalak esetében a hálós vasalás megszakítás nélkül halad át, a tartófalakon, vagyis a koszorún azonban keresztül kell vezetni őket a jobb tartás érdekében.
Lényeges, hogy amennyiben a falak közötti méret meghaladja a 6 métert, akkor monolit vasbeton gerendát kell elhelyezni a leendő szerkezetben. Ezt nevezzük keresztgerendának, amit erős betonacélból kell elkészíteni a statikus javaslatának megfelelően. Jellemzően négy darab vastagabb, legalább 12 milliméteres keresztmetszetű betonacéllal futtatott keresztgerenda már elegendő a jobb tartás érdekében, azonban lényeges, hogy végződésüket mindig csatlakoztatni kell a koszorúhoz. Amennyiben ezek a szerkezetek beépítésre kerültek, csak ezt követően kerülhet sor a monolit vasbeton helyszíni kialakítására, amihez minden esetben legalább C20/25-ös nyomószilárdságú betonra van szükség, és kizárólag olyan adalékanyagok használhatók fel hozzá, amelyek a betonacélokat nem károsítják.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
