Az Ytong tégla neve ma már szorosan hozzákapcsolódott az építőiparhoz. Egyre többen ismerik fel ennek a különleges falazóblokknak az előnyös tulajdonságait, legyen szó akár egy új ház építéséről, akár egy már meglévő ingatlan felújításáról vagy bővítéséről. A név mögött a pórusbeton falazóelemek húzódnak meg, melyek között ma már nemcsak klasszikus blokkokat, azaz téglaszerű elemeket találhatunk, hanem komplett rendszereket is, így áthidalókat, hőszigetelő elemeket, födémszerkezeteket, sőt kéregelemeket egyaránt. Népszerűsége leginkább annak köszönhető, hogy a pórusbeton blokkok képesek ötvözni a fa kimagasló megmunkálhatóságát és hőszigetelő tulajdonságait a klasszikus téglaelemek utánozhatatlan nyomószilárdságával, tartósságával, valamin tűzálló tulajdonságaival. Mindezt környezetbarát megoldások tették még elragadóbbá, így nem véletlen, hogy a Békás Épker kínálatából is megvásárolható Ytong tégla olyan nagy népszerűségnek örvend az emberek között.
Felhasználhatósága rendkívül sokrétű, ennek megfelelően a falazatok, a komplett épületek kivitelezése mellett nagyszerű a beltéri bővítésnél vagy belsőépítészeti munkálatoknál is, így például kandallók lábazataként, beépített szekrények, padok vagy pultok kialakításakor egyaránt nagyon hatékony hátteret nyújt. Az Ytong elnevezés egy mozaikszót takar, ami egy svéd kifejezésből, az Yxhult Angherdede Lättbetong-ból ered. Ez magyarul szabad fordításban azt jelenti, hogy Yxhultból készült szárított pórusbetonról beszélünk, amit még a svédeknek is nagyon nehéz volt kimondani, ezért az első szó első betűjét, valamint az utolsó szó végét összevonták, így megszületett az Ytong elnevezés, mely mára egy mindenki által jól ismert márkanévvé vált. Tudjuk-e azonban, hogy honnan származik ez a különleges építőanyag, illetve mi volt az elődje?
A mészhomoktégla nem más, mint a mai Ytong elődje, amit már évszázadok óta használ az emberiség a legkülönfélébb építési és bővítési munkálatokhoz, azonban szélesebb körben csak az 1700-as években terjedt el, méghozzá Németországban. Különösen népszerű volt a németalföldi régióban, ahol a lakóházak csaknem 80 százaléka még ma is Ytongból áll és készül. Akkoriban természetesen még nem létezett belőle többféle típus, azonban a nagyméretű téglablokkokat már abban az időben kötésben helyezve építették és alkalmazták. Magyarországon sokkal később, csak a század elején terjedtek el, előtte csak ritkán találkozhattak vele az emberek, akkor is főként érintőlegesen, kisebb mennyiségben, vagy ha valaki kivételes esetben hozzáfért külföldről.
Hazánkban különösen nagy mennyiségben alkalmazták a kispesti Wekerletelep felépítésekor, azonban a második világháborút követően meglepően hamar feledésbe merült, mert az iparosított építkezés során – minél gyorsabban, minél több lakóház felépítése – ez az építőanyag nem volt költséghatékony. Szinte teljesen feledésbe is merült, azonban Magyarországon a kétezres évek első felében az építőipar újra felfedezte magának, és Silka név alatt ismét egyre népszerűbbé váltak a mészhomoktéglák. Ennek az oka leginkább a kimagasló belső sűrűségükből fakad, ami elragadó hőszigetelő tulajdonságokkal ruházta fel ezt az építőanyagot, de hangszigetelő képessége miatt is sok esetben alkalmazták például akusztikai falazatok, térelválasztók, válaszfalak és egyebek felhúzásakor.
Ma már a mészhomoktégla teljesen modern gyártástechnológiára épül fel, préselési eljárását számítógép végzi, szilárdítása pedig gőzzel, nagy nyomáson történik. Ennek megfelelően a Silka és az Ytong mészhomoktéglák is óriási fejlődést értek el az elmúlt évek során, méretpontosságuk már 1 milliméteres lett, a nútféderes falazóelemek esetén ezért akár 2 milliméteres habarcsréteg alkalmazása is ideális lehet a falazáskor, ami rengeteg pénzt megspórolhat építkezéskor és felújításkor egyaránt. A korszerű gyártástechnológia miatt ráadásul szinte teljes fagyállóság jellemzi a téglát, de a nedvességgel szemben is jobban ellenállnak ezek a típusok, mint a hagyományos kerámiatéglák.
Bár különféle mészhomoktéglák már korábban is léteztek a világ számos pontján, azonban konkrétan az Ytong tégla az 1900-as évek elején került kialakításra. Svédországban fejlesztették ki, méghozzá azzal a célzattal, hogy kizárólag és közvetlenül a természetből nyert alapanyagokból tudjanak előállítani egy olyan építőelemet, ami magas nyomószilárdsága és tartóssága ellenére könnyedén megmunkálható, elragadó hőszigetelési megoldások jellemzik, és ipari technológiával akár nagy mennyiségben is könnyedén előállítható.
Így született meg a mészhomoktégla egyik típusának tekinthető pórusbeton, ami a fentiek mellett még kiváló páraáteresztő képességet is kapott, sőt a tűzállóság tekintetében egyaránt nem vallott kudarcot. Az Ytong sorozatgyártása konkrétan 1929-ben kezdődött el Dr. Axel Erikson építész szabadalma alapján Karl August Carlen gyárában. Népszerűsége egyre inkább növekszik, így éves szinten már több mint 8 millió köbméter Ytong téglát gyártanak, nem véletlen, hogy Európában a legismertebb építőanyagok közé sorolják.
Magyarországon a hatvanas évek első felében kezdődött meg az Ytong tégla gyártása. Akkoriban a többség még gázbetonként vagy gázszilikátként ismerte, a legnagyobb érdekessége pedig az volt, hogy amit ma homokkal helyettesítenek, az egykoron kohópernye volt, mely szürkés színt eredményezett számára. Hazánkban 1991-ben kezdődött meg annak a típusú Ytong téglának a gyártása, amit ma ismerünk, azaz homokból készült és fehér színű termékként vált népszerűvé. A Halmajugrán létesített gyár német technológiára épült, később pedig a hazai Ytong gyártás képes volt teljes egészében csatlakozni a nemzetközi keringésbe, aminek hatására egyre több gyár nyitotta meg kapuit, és egyre inkább bővült a termékválaszték is. A klasszikus Ytong falazóblokkok mellett így megjelentek a vasalt pórusbeton áthidalók, sőt a vasalt pallók, melyek már lehetővé tették a különféle típusú téglák mellett, hogy akár komplett építkezéseken is bevethető legyen ez az építőanyag.
Az Ytong tégla négy legfontosabb alapanyaga a mész, a cement, a kvarchomok és természetesen a köztük kémiai reakciót kiváltó víz. A gyártás első lépése, hogy a magas kvarctartalommal rendelkező homokot egy speciális hengermalomban összezúzzák, hogy megfelelő szemcsefinomságot tudjanak elérni, ami elengedhetetlen a minőséghez. Ezt követően számítógépes méréssel és vezérléssel összekeverik a szükséges alapanyagokat, majd formába öntik a masszát. A pórusképző adalék segítségével – ami elengedhetetlen az extra szigetelést biztosító buborékok kialakulásához – a massza megduzzad, a térfogata megnövekszik, majd több millió pórus keletkezik a tégla belső felében.
Az öntőformákat ezt követően 60 Celsius fokra hevített kemencébe teszik, ahol 8-12 óra alatt megszilárdulnak, majd ezt követően kiemelik az öntőformából és vágógépre helyezik, hogy milliméteres pontosságú méreteket kaphassanak. Az ilyenkor keletkező vágási hulladékot természetesen újra fel tudják használni, így a folyamat nagy előnye, hogy ebből fakadóan nagyon energiahatékony, környezetbarát, miközben nem keletkezik hulladék sem. Az Ytong tégla egyik fontos összetevője még a kalcium-hidroszilikát, mely a megszilárduláskor rendkívül stabil kristályszerkezetet képes nyújtani a blokkok számára.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
