A beton jellemzően 10-15 százaléknyi cementből, 15-20 százaléknyi vízből, valamint 60-75 százaléknyi homokból, illetve sóderből, de minden esetben jó minőségű ömlesztett anyagokból áll. Utóbbi annak a függvénye, hogy a malter pontosan mihez lesz felhasználva. Hogy a beton mennyire lesz szilárd, azt jelentős mértékben tudjuk befolyásolni a víz és a cement arányának megfordításával. A keverés során nagyon fontos odafigyelni arra, hogy a folyamat során minimális mennyiségű vizet használjunk fel, mert a túl sok víz a bedolgozás után jellemzően a felszínre kerül, és elronthatja a betonozás minőségét. Mivel a több folyadékkal az anyag könnyebben eldolgozható, ezért sokan hajlamosak a betont túlvizezni, ami az említett problémán túl úgynevezett cementpépet eredményez, ami gyengébb kötést hoz létre, miközben feleslegesen sok vizet is elhasználunk közben.
Ha a betonkészítés házilag zajlik, sok esetben hallhatunk egy aranyszabályt, miszerint 1 lapát cement mellé 3 lapát sóder dukál. Ez a módszer azonban alapjaiban helytelen, mert jellemzően sokkal több cement kerül a masszába, ami gyenge betonminőséget eredményez. Ennél is rosszabb azonban, hogy köbméterenként akár 5-10 ezer forintos többletkiadást jelent. Ezért érdemes még otthon is megfelelő mértékben kimérni az alkotóelemeket és ügyelni a helyes betonkeverési arányokra, amihez nem is kell más, mint egy teljesen átlagos 10 literes vödör, esetleg még egy házi mérleg, valamint egy ember, aki jól ért a matematikához.
A helyes arány megtalálásához fontos, hogy a beton alkotóelemeit tömegarányokban mérjük. Ez azt jelenti, hogy ha van egy mérővödrünk, akkor az 1 liter vízhez tartozó magasságot töltsük meg cementtel, majd mérjük meg úgy, hogy kivonjuk belőle a vödör tömegét. Ez a mérték lesz a keverési alap úgynevezett tömegegysége. Ezt követően ehhez viszonyítva mérjük ki a fentiekben megadott arányok szerint a sóder és a víz mennyiségét, majd jelöljük meg ezeket is a vödör oldalán.
Ha mindezzel megvagyunk, jöhet a betonkeverés, ezáltal tegyük a betonkeverőbe a pontosan kimért alapanyagokat. Amennyiben a fentiek nem lettek volna elég nyilvánvalóak, akkor kiindulási alapként használjuk fel a következőt: 1 tömegrész cementhez 6 tömegrész sódert és 0,6 tömegrész vizet teszünk. Ez az arány minden esetben egy erős és masszív betont eredményez majd, ami otthoni bedolgozáshoz tökéletesen ideális. Persze érdemes inkább otthon mérni, hiszen befolyásoló tényező lehet a sóder szemszerkezete, vízmennyisége és így tovább.
A betonkészítés házilag kézi és gépi keveréssel egyaránt megtörténhet. A kézi megoldás rendszerint csak kisebb kőművesmunkáknál ajánlott, így ha egy talicskában vagy egy kádban le tudjuk keverni, az még kivitelezhető, de nagyobb mennyiségben már nehéz olyan helyet találni, ahol nem szennyezzük be a betont, és azzal nem rontjuk el a minőségét.
A betonkeverés legjobb és legalaposabb módja minden esetben a gépi megoldás, legyen akár szabadon ejtős, akár kényszerkeverős – avagy kanalas – keverőgép. A keverés során minden esetben először a sódert, majd a cementet adagoljuk be a gépbe, és miután összekeverte, kis adagokban hozzáöntjük a kimért vizet, ügyelve arra, hogy a végére is maradjon egy kevés. Gondosan ügyeljünk rá, hogy ha nedves a sóder, akkor ne kerüljön túl sok víz a betonba, ezáltal mindig gondosan ügyeljünk a megfelelő konzisztencia előállításához. Fontos, hogy a betont soha ne keverjük túl sokáig, hiszen ezzel túlkeverés léphet fel, amivel a hozzáadott alapanyagok szétválhatnak, és ezzel a beton szilárdsága rendkívüli mértékben csökkenhet.
A gondosan és helyesen megkevert beton bedolgozása során a legfontosabb dolog mindig a tömörítés. Ehhez lehet kölcsönözni célszerszámot – mint amilyen az úgynevezett tű-vibrátor vagy lap-vibrátor – de házi körülmények között egy döngölőfa, vagy egy hegesztett vasrúd is megteszi a kézi tömörítés alkalmazásakor. Ha nagyobb felületről van szó, akkor egy vízszintes deszka éle is tökéletes lehet, sőt mi több, hatásosabb is, mint bármi más. A tömörítést természetesen nem szabad eltúlozni, ezáltal ha már víz jelent meg a beton tetején, akkor az probléma, de amíg a beton látványosan mozog és tömörödik, addig nem szabad abbahagyni a folyamatot. A beton felső rétege végül kanállal szépen eldolgozható, és tökéletesen egyenletes felület kapható.
A közhiedelemmel ellentétben a betonnak nagy szüksége van arra, hogy szilárdulás után legalább 2-3 óráig nedvesen legyen tartva. Ez azért fontos, mert csak így érhető el a megfelelő szilárdsági pont, amivel csökkenthetjük a beton repedezésre való hajlamát. A betont soha ne hagyjuk megégni, mert az repedezéshez, aprózódáshoz vezethet. Ez akkor következhet be, ha a kötés során fejlődő nagy mennyiségű hő valamiért nem tud eltávozni. A kész betont érdemes permetezve locsolni, miközben a teljes utókezelés pedig akár egy teljes hétig is elhúzódhat annak érdekében, hogy tökéletes betonminőséget kapjunk.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
