Hosszú évtizedek óta nem volt még akkora bizonytalanság a téli időszak előtt a fűtés témájában, mint manapság. A kialakult helyzet miatt egyre többen szabadulnának a kényelmes gázfűtéstől, és térnének át valamilyen alternatív megoldásra, így különösen a tűzifa lett igazán népszerű, de a nagy kereslet miatt természetesen ennek a fűtőanyagnak az ára is drasztikus mértékben megemelkedett. Emiatt egyre többen gondolkoznak valamilyen más egyéb lehetőségen, hiszen rengeteg különféle tüzelőanyag elérhető a piacon, azonban általánosságban kijelenthető, hogy ma már egyik sem nevezhető olcsónak. Ezért egyre többen választanak tudatosabban, vagyis a fűtőérték vagy az ár-érték arány tekintetében.
Hogy a Békás Épker kínálatából is megvásárolható tűzifa 2022-ben még mindig az egyik legjobb alternatívát képviseli, ha fűtésről van szó, az nem is lehet kérdés, azonban a drágulás miatt gyakran hasonlítják hozzá a fabrikettet. Ennek az oka pedig leginkább egy félreértésből fakad, így leginkább abból, hogy a brikett minden esetben fából készül, ami sajnos ma már egyáltalán nem igaz állítás, hiszen egyre többször készítik különféle egyéb növényi nyesedékből – például napraforgóból –, ami az eljárási technika miatt megfelelően keménynek és száraznak tűnik, de fűtőértéke egyáltalán nem nevezhető kiemelkedőnek.
Az alábbiakban valamennyi oldalról megközelítjük majd a témát annak érdekében, hogy rávilágítsunk: a tűzifa és a brikett nem jobb vagy rosszabb a másiknál, azonban egészen más tüzelési eljárást és metódust képvisel, más-más rendszerben gazdaságos a használata, és nem véletlen, hogy a fa még mindig a legnépszerűbb tüzelőanyagnak tekinthető a piacon.
A brikett egykoron egy nagyon jó kezdeményezésnek bizonyult, hiszen úgy született, hogy a különféle faárugyárak és fafeldolgozók megmaradó, darált faháncsait, illetve egyéb melléktermékeit nagynyomású prés alatt formára sajtolták. Az eljárásmód ma is ez, azonban az alapanyag a megemelkedett kereslet miatt már nem minden esetben hozza azt a minőséget, mint egykoron. Egyre gyakrabban készülnek például vegyes brikettek vagy tisztán növényi nyesedékből készült típusok, ezért a fűtőanyag nevéből apránként el is hagyták a „fa” jelzőt.
Nagyobb gond, hogy míg egykoron minden tekintetben odafigyeltek a tisztaságra, ma már nagyon nehéz olyan brikettet találni – pláne a tűzifánál olcsóbban –, amelyik mentes a különféle ragasztótól és egyéb melléktermékektől. Ez óriási probléma, hiszen a brikett esetében sem az állagot, sem az összetételt nem igazán lehet pontosan ellenőrizni – gyakran még a szakavatott szem számára is nehéz –, ellentétben a tűzifával, ahol egyszerűen megállapítható, hogy kellően száraz, tüzelésre alkalmas terméket kaptunk, vagy frissen vágottat, ami nem ideális a fűtésre. Itt azonban még mindig adott a lehetőség, hogy előre raktározzuk a tüzelőt – ez ajánlott is –, ezáltal a megvásárolt tűzifát legalább egy évre hagyjuk száradni otthon, így gyakorlatilag garantáltan problémamentes tüzelőnk lehet majd kimagasló fűtőértékkel. A brikett esetében ez felesleges eljárásmód, hiszen nem kell szárítani, ellenben nem is tudjuk ellenőrizni a belső összetételét, amitől előfordulhat, hogy az alacsonyabb árat romló minőség követi.
Kis túlzással kijelenthető, hogy a tűzifának már megvannak a maga hagyományai, azaz mindenki tüzelt már vele, vagy legalábbis van legalább egy olyan hozzátartozója, esetleg ismerőse, ahol látta, mennyire egyszerű fával felfűteni a lakást. Ez leginkább klasszikus kazánoknál igaz állítás, amelyek gyakran talán nem túl takarékosak, azonban nem is igényelnek külön odafigyelést arra, hogy mit, mikor és hogyan kell csinálni, sőt a speciális elektromos berendezésektől is mentesek, legfeljebb egy keringető szivattyú van rajtuk. A tűzifa alapvetően a leginkább sokoldalú tüzelőanyag, hiszen bárhol és gyakorlatilag bármikor eltüzelhető, ha kellően száraz a környezet.
Alkalmazható egy kerti szalonnasütőnél, hagyományos kazánban, lemezkazánban, kandallóban, cserépkályhában, de gyakorlatilag minden más egyéb rendszerben, ahol a fa elégethető, és van elvezetése a füstnek. Nyilván oda kell figyelni arra, hogy az égéshez mindig legyen elegendő mennyiségű levegő, ezt leszámítva azonban fűtésrendszere válogatja, hogy mire kell odafigyelni. A legtöbb odafigyelést a cserépkályha igényli, de valójában itt is csak el kell sajátítani azokat az alapvető tapasztalatokat, amelyek fontosak a rendszeres, illetve hatékony tüzeléshez.
A brikett azonban a tűzifával szemben egészen másképpen ég, és erre nagyon oda kell figyelni abban az esetben, ha még nem volt dolgunk vele. Teljesen másként szükséges tüzelni, emiatt pedig nagy odafigyelést igényel még akkor is, ha már kellő gyakorlattal rendelkezünk ezen a téren. A brikettnek ugyanis több levegő kell, de ha túl sokat kap, az sem megfelelő, hiszen akkor hirtelen elég és elillan az égéstermék, azaz kidobtunk az ablakon rengeteg pénzt. A brikettnek ugyanis izzania kell égés közben, így hozható ki belőle a legnagyobb fűtőérték. Ha úgy próbáljuk elégetni, mint a hagyományos tűzifát, akkor az óriási pazarlás lesz, és sajnos sokaknak nincs is olyan fűtőrendszerük, ami ehhez alkalmas lenne.
Hiába reklámozzák sok helyen a brikettet úgy, hogy tökéletes alternatíva minden olyan helyen, ahol fával fűtenek, valójában azonban ez nem teljesen igaz. A brikett tényleg elég a kazánban és a cserépkályhában is, azonban tökéletes égés egyik helyen sem várható tőle, ha csak nincs felszerelve megfelelő szellőztető és egy olyan szelep, amivel könnyedén tudjuk szabályozni az égést. Nyilván ez manuálisan is megvalósítható, ha legalább kezdetben ott ülünk folyamatosan a kályha és a kazán mellett, de manapság erre a tulajdonosok többségének nincs ideje, ha ilyen fűtőrendszere van. Az ember csak meg akarja rakni a tüzet, majd fél óra múlva ránézni, ismét megpakolni a kazánt, hogy közben a hétköznapi teendőit végezze. Ez fabrikett esetén a megfelelő kiegészítők nélkül nem valósítható meg.
Amikor a brikettet és a tűzifát összehasonlítják, sokan a fűtőértékre hivatkoznak – általában a fabrikett javára. Volt idő, amikor a fabrikett kizárólag keményfa maradékából készült, és akkoriban valóban érvényes volt, hogy megfelelő tüzelési módszer mellett a brikettből sokkal több kalóriát ki lehetett hozni, azaz gazdaságosabb, mint a tűzifa még akkor is, ha az teljesen száraz volt. Csakhogy az idők megváltoztak, és ma már rendkívül nehéz olyan brikettet találni, ami bizonyítottan csak és kizárólag keményfából állna, sőt egyre gyakrabban találkozni olyan rossz minőségű termékekkel, amelyek még fát is alig láttak, inkább növényi termésmaradékok préselt változatából készültek.
Ez pedig nagy baj, hiszen előfordulhat, hogy ilyen háttér mellett még a vizes tűzifa is magasabb kalóriát képes leadni az égés során, mint egy olyan brikett, ami például napraforgómag héjából készült. Érdekesség, hogy normál esetben a jó minőségű fabrikett és a kellően száraz tűzifa között a fűtőérték szempontjából alig van különbség. A fának átlagosan 15-16 MJ/kg körüli értéken mozog ez a száma abban az esetben, ha kellően száraz keményfáról beszélünk, míg a fabrikettnél átlagosan 17-18 MJ/kg ugyanez az érték abban az esetben, ha a fűtőanyagot kizárólag keményfa maradékából állították össze.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
