Ezért fontos a megfelelő alapásás

Bár az alapásás és az alapozás az építkezés legkevésbé látványos mozzanatai, azonban mégis érdemes kiemelten nagy figyelmet szentelni ezeknek a folyamatoknak.

A ház későbbi süllyedése, valamint a homlokzaton és a belső falakon megjelenő repedések ugyanis az alapozási hibáknak köszönhetők, amelyek minden esetben tervezési vagy kivitelezési hiányosságokra vezethetők vissza, ritkább esetben azonban mindkettőre.

A tervezési és a kivitelezési hibák

A tervezési és a kivitelezési hibák ritkán járnak kéz a kézben, hiszen ha mindkettő megjelenik, annak akár katasztrofális következményei is lehetnek, de külön-külön is nagyon súlyos problémákat idézhetnek elő. A tervezési hibák általában papíron történnek, és a tapasztalat-, valamint a megfelelő felmérés hiánya idézheti elő őket. Jellemzően ugyanis ilyen esetekben nem veszik figyelembe a talaj tulajdonságait, és rosszul tervezik meg az alap tulajdonságait, így ha a kivitelező nem is tér el a megadott értékektől, a ház így is nagyon gyenge alapokra épül.

Ebből fakad, hogy a kivitelezési hibák között tartjuk számon az olyan eseteket, mint amikor az alapnak a mélysége vagy a vastagsága eltér a tervekben meghatározottaktól. A jelentősebb eltérés akár katasztrófához is vezethet, és jellemzően nem a pozitív, sokkal inkább a negatív eltérések idéznek elő komolyabb következményeket. A mélyebb és szélesebb alap ugyanis nem szokott problémát okozni, de a keskenyebb és sekélyebb megvalósítások már szerkezeti hiányosságokat idézhetnek elő.

Amit alapásáskor és alapozáskor figyelembe kell venni

Történjen az alapásás akár gépi-, akár kézi erővel, a tervezéskor megadott méretektől soha nem szabad eltérni. Rengeteg kivitelező próbál úgy spórolni az alapásáskor, hogy az elég szilárd talajban bízva keskenyebbre vagy sekélyebbre hagyja az alapot, ami ettől nem bírja el az épület súlyát és az megtöredezik, ezzel süllyesztve az ingatlant. Bármilyen eshetőség is álljon azonban fenn, a legfontosabb alapszabály, hogy az épületek alapozási síkja minden esetben fagyhatár alá kerüljön, ami hazai viszonylatban legalább 80 centimétert jelent. Ennél sekélyebb alapot még könnyűszerkezetes házak esetében sem ajánlott ásatni, hiszen hiába a kisebb teherbírás, ha a fagy megkezdi az alapot, abból komolyabb anyagi kárt okozó süllyedés is lehet a későbbiekben.

Gyakori hibák alapásás és alapozás során

A fentebb említett keskenyebb és sekélyebb kivitelezés lehet az alapásás és az alapozás legsúlyosabb és szinte egyetlen problémája, de ennek háttere és oka gyakran eltérő. Sok esetben például a lejtős terep vagy a részleges alápincézés jelentős zavaró tényezők lehetnek, hiszen ha a kivitelezés során a legnagyobb terepmagassághoz igazítják a mélységet, akkor az kellő odafigyelés hiányában a lejtő alsó felében lényegesen csökkentheti az alap mélységét, holott ilyen esetben mindig a legkeskenyebb ponthoz kell igazítani az egész szerkezetet, így a terület magasabban fekvő pontján rendszerint mélyebb sávalap kerül kialakításra.

Természetesen ez a ritka kivétel, hiszen fontos alapszabály, hogy az alap alsó síkja minden esetben vízszintes legyen, amit a talaj szerkezetéhez igazítottan, kizárólag lépcsőzetesen lehet változtatni. Amennyiben azonban egy lejtős terepen az alap a felszínnel párhuzamosan fut, az nyilvánvalóan még kisebb eltérés esetén is a későbbi felépítmény, ezáltal a teljes épület megcsúszását idézheti elő.

A részleges alápincézés esetében is hasonló problémák léphetnek fel az alapozás során, hiszen ilyenkor fokozatos átmenetet kell biztosítani a fundamentumnak. Ha ez elmarad, tehát nincs lépcsőztetve az alap, akkor az épületre egyenetlen süllyedések és szerkezeti repedések lesznek a jellemzők.

Hibák a betonozáskor

A megfelelő alap kiásása önmagában azonban még nem elég, hiszen a betonozáskor is megannyi probléma merülhet fel. A legalapvetőbb hiba ilyenkor az anyagminőség, hiszen a túl kevés cement használata komoly szerkezeti hiányosságokat, az alap megtöredezését, elmállását eredményezheti a földben. A beton minősége mellett az elterítés is szenvedhet minőségi csorbát, ezáltal például, ha a sávalap oldala beomlik, és nem kerül kitakarításra, akkor a betonalap egy laza szerkezetre ül fel, ami egy súlyos szerkezeti gyengeség lehet, mely nem kizárt, hogy csak évek múlva, egy erősen fagyos tél, vagy egy esős időszak után jelentkezik majd.

Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.

Kapcsolat

Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket