A különféle adalékanyagoknak köszönhetően ma már télen sem kell leállítani az építkezéseket. Ha csak nincs tartósan -10 Celsius fok alatti hőmérséklet, akkor a legtöbb munkálat könnyedén elvégezhető. Elővigyázatosságból, illetve a munka minőségének szem előtt tartásának érdekében azonban a legtöbbször a téli időszak a beltéri munkálatok megkezdéséről szól abban az esetben, ha az építkezés már olyan szakaszába ért, amikor ennek neki lehet állni. A beltéri burkolás alapfeltétele ugyanis, hogy viszonylag állandó hőmérsékletek uralkodjanak a falak között, de legalábbis ne menjen mínuszba a hőmérő higanyszála, amihez elengedhetetlen a nyílászárók megléte, azonban még szerencsésebb, ha a fűtésrendszer is működik már, hiszen ezzel alapvetően lehet orvosolni a hőmérsékletből fakadó kellemetlenségeket.
Ha mindez biztosított, akkor a téli időszakban a ház belső burkolatrendszere elkészülhet, ami az egyik első út ahhoz, hogy a végeredményt otthonosnak lehessen nevezni. Burkolat esetén itt a legtöbbször a hidegburkolatot értjük, ami elsődlegesen a csempézés és a járólapozás. Nyilvánvalóan léteznek más burkolási formák is, ezek azonban már jellemzően melegburkolatok, azaz nincs szükség hozzájuk nedvességtartalmú habarcsrendszerek meglétére, hiszen a padlószőnyeget, a gipszkarton álmennyezetet vagy a parkettát, esetleg a vinyl padlót alapvetően szárazon szerelik. A járólapok és a csempék rögzítéséhez azonban vízzel kikevert ragasztószert használnak, melyek kötése során elengedhetetlen, hogy normál hőmérsékletek uralkodjanak és ne menjen 0 Celsius fok alá, sőt még annak közelébe sem a hőmérő higanyszála.
Hogy mire érdemes figyelni, ha hideg időben burkolnánk? Az alábbiakban néhány hasznos tanáccsal szeretnénk segíteni a munkavégzést!
A csemperagasztó nem egy olcsó dolog, ezért az első és legfontosabb, hogy mindig odafigyeljünk a megfelelő minőség kiválasztására. Ma már a gyengébb minőségű termékek is sokba kerülnek, ezért érdemes alaposan körbenézni a piacon, hogy a felülethez, a körülményekhez és az igénybevételhez a lehető legjobbat válasszuk. Amennyiben a kvalitásból nem szeretnénk engedni, akkor érdemes szétnézni a Békás Épker kínálatában elérhető csemperagasztók, hiszen több olyan termék is található, mely alkalmas arra, hogy a hidegebb téli időszakban egyaránt makulátlanul dolgozhassunk vele.
Hogy miért érdemes odafigyelni a megfelelő minőségű csemperagasztóra? Mert egyrészt megkönnyíti a munkavégzést, másrészt pedig sokkal kisebb valószínűséggel okoz majd problémát, ha ingadozik a lakás falai között a hőmérséklet – nyilván pozitív értékek mentén –, így nem kell attól tartanunk, hogy a lerakott vagy felragasztott lapok idő előtt fellazulnak, visszapotyognak és összetörnek.
Akár egy frissen épült ingatlanról van szó, akár egy felújított épületről, mindig figyeljünk oda, hogy a burkolás kizárólag olyan felületre történjen, melynek volt ideje időben kiszáradni. Ez télen különösen azért okoz problémát, mert előfordulhat, hogy a padlók és a falak pucolása ősszel történt, ebben az időszakban ugyanis semminek sincs ideje megfelelő mértékben kiszáradni. Márpedig, ha nem száradtak ki megfelelően a felületek, az később óriási gondot okozhat – különösen akkor, ha nem sokkal a burkolás után már átadásra kerül a ház, azaz a lakók beköltöznek.
A falakkal jellemzően ritkán szokott probléma lenni, hiszen a legrosszabb esetben is maximum másfél centiméteres vakolást kapnak, ami fűtés és szellőztetés mellett egy-két hónap alatt kiszárad, azonban az aljzatbeton ennél jellemzően sokszorosan vastagabb. Ezért számolni kell a járólapozáskor a maradék nedvességtartalommal, ami egy olyan kérdéskör, melyet érdemes alaposabban is körbejárni.
Ha az épületben padlófűtés kapott helyet, akkor érdemes a burkolás előtt legalább egy hónapon át folyamatosan működtetni – jellemzően megfelelő szellőzés és páramentesítő készülék használata mellett –, hiszen a kifűtetlen padlófűtés, a nem megfelelően kiszáradt aljzat óriási gondokat okozhat. Ha ugyanis erre friss járólap kerül, a felfűtéskor kezd el távozni a nedvesség, aminek hatására a dilatációk, azaz esetünkben a lapok közti fugázott felületek megmozdulnak. Ez nemcsak esztétikailag kellemetlen, hanem sok esetben a lapok is eltörhetnek vagy sérülhetnek közben, és rengeteg költséges javítási munkával járhat a folyamat.
Mivel különösen a családi házaknál gyakran az utolsó mozzanatok során kerül sor a padlófűtés bekötésére, ezért sajnos a téli időszakban a legtöbb helyzet nem optimális a burkolásra, amit nem árt figyelembe venni. Merthogy nem elég, ha a lakás levegője legalább 5-8 Celsius fokos, a burkolandó felületnek is el kell érnie ezt a hőmérsékletet. Ezért gyakori hiba, hogy a frissen beköltözött házakban már az első fűtési szezon alkalmával repedések rajzolódnak ki a burkolaton, a lapok eltörnek, elválnak a felülettől, kimozdulnak, kopognak és így tovább. Nyilvánvalóan vannak olyan esetek, amikor vagy az idő, vagy a pénz, vagy valamilyen más egyéb hiányosságból kifolyólag nincs idő várakozni és fűteni. Ilyenkor is szükséges azonban ellenőrizni bizonyos tulajdonságokat.
Lényeges a burkolás előtt például elvégezni egy szakszerű nedvességpróbát, hogy lássuk, mennyi az aljzat kipárolgó nedvessége. Ezután ellenőrizni kell az aljzat dilatációit, valamint azt is, hogy minden centiméteren látható legyen a peremszigetelés. Lényeges, mert nagyon sok utólagos aljzatkialakításnál, de még új házak esetén is sokszor kispórolják a falnyílásoknál a dilatációt, valamint különösen a válaszfalaknál a peremszigetelést, márpedig ezek a téli hidegburkolás esetén nagyon fontosak lehetnek. A peremszigetelés utólag is kivéshető, és ha nincs, akkor érdemes gondoskodni róla, ellenkező esetben az aljzat annyira megfeszülhet, hogy repedezni kezd.
Az első és legfontosabb, hogy a burkolás előtt ellenőrizzük: ne csak a belső hőmérséklet érje el legalább a 4-5 Celsius fokot, hanem maga a felület is legalább ilyen hőmérsékletű, de ellenőrizni kell a felragasztott lapokat, sőt a ragasztómasszát is. Ez télen gyakran okozhat meglepetéseket, hiszen előfordulhat, hogy egy 10 Celsius fokos belső hőmérséklet mellett az aljzat csak 2-3 Celsius fokos. A munkához felhasznált alapanyagokat ezért mindig fűtött helyiségben tároljuk, ellenkező esetben nemcsak a folyamatot lassíthatjuk le, hanem a teljes munkát tönkre tehetjük. Egy külön cikket érdemel, hogy mi a teendő, ha az aljzatot elrontották és aljzatkiegyenlítésre van szükség, így erről most itt nem beszélünk külön.
Ha úgy véljük, hogy az aljzatbeton vagy a falvakolat nem száradt ki kellőképpen, akkor olyan ragasztót használjunk, ami legalább S1-es osztályzattal rendelkezik. Ezek drágábbak, ellenben rugalmasabb felületet képviselnek, így a későbbi feszültséget vagy egyéb hatásokat sokkal jobban elviselik majd. Lényeges odafigyelni arra, hogy a téli időszakban a lerakott lapokat nem szabad azonnal fugázni. Sokkal több időt kell hagyni a száradásra, mint máskor. Ellenkező esetben a fuga színe elváltozhat, nem tud megfelelően szilárdulni. A fugázáshoz általában sokkal melegebb felületre és belső hőmérsékletre lesz szükségünk, mint a lapok lefektetésénél. Amennyiben bármelyik tényező kapcsán is úgy értékeljük, hogy a burkolás és a fugázás problémákat vetne fel, érdemes inkább tavaszra tolni a munkát, hiszen óriási anyagi kár érhet minket, ha a burkolt felület egy jelentős részét vissza kell bontani.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
