A betonelemek bár önmagukban is rendkívül tartósak, hiszen a cement és a sóder megfelelő arányának alkalmazásakor erőteljes kötés jön létre, azonban ezt a tulajdonságot még tovább lehet javítani a megfelelő kiegészítőkkel, így például egy masszív betonacél szerkezet beépítésével. Ebből a célból minden esetben egy hálós megoldás alkalmazása a leginkább megfelelő alternatíva, hiszen egy ilyen szerkezet képes teljes egészében vázat biztosítani az egész betonfelületnek pontosan úgy, mint ahogyan az emberi testben a csontok viselkednek. Fontos kiemelni azonban, hogy közel sem mindegy, hogy miként kerül alkalmazásra a betonacél háló, hiszen vannak alapszabályok, melyeket be kell tartani, mind a megfelelő átmérő, mind a hálók közti átfedések tekintetében.
Mindenekelőtt természetesen – mint minden építőanyagnál –, úgy a betonacélnál is a minőségre kell odafigyelni. A Békás Épker kínálatából elérhető betonacél például kimagasló minőséget képvisel, megfelelő típusának alkalmazása minden közegben megállja a helyét, legyen szó akár kültéri terülőbetonról, akár egy beltéri aljzat kialakításáról. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy vannak gyárilag előre hegesztett betonacél hálók, melyek ebben a formában sokkal előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek, azonban nem alkalmazhatók mindenhol és minden esetben. Ezért is döntöttünk úgy, hogy összegyűjtjük a legfontosabb tudnivalókat erről az építőanyagról, a középpontban a betonacél háló tényleges alkalmazhatóságával.
A betonacélnak nagyon sokféle felhasználási területe van, rengeteg alternatívaként alkalmazható, azonban a legtöbbször értelemszerűen a betonszerkezetek erősítésében játszik központi szerepet. Lényege, hogy a friss betonmassza közé beépüljön, és ezzel szilárdítsa a szerkezetet. Többféle név alatt ismert, de a legtöbbször betonacélként és betonvasként hivatkoznak rá. Mindegyik ugyanúgy néz ki, ugyanazt a szerepet tölti be, noha a legtöbbször az építőiparban alkalmazzák, méghozzá az imént említett formában a beton erősítésére.
Azért ilyen jelentős, mert a betonacél képes arra, hogy megnövelje a beton terhelhetőségét, így például a sávalap vagy a koszorú tekintetében, de nagyon hasznos az aljzatoknál, illetve minden olyan betonfelületen, ahol összefüggő beton került kialakításra. A gyakorlatban úgy működik, mint a föld, amiben különféle növényi gyökérzet terjed mindenfelé. Ez a gyökérzet sokkal szilárdabbá teszi a föld szerkezetét, így még olyan helyen is képes megtartani, ahol normál esetben leomlana vagy kidőlne. A betonban a betonacél biztosítja ezt a szívósságot, hiszen egy jó betonszerkezetnek kétféle erőhatásnak kell megvalósulnia. Az egyik a nyomóerő, amit maga a beton képvisel, a másik pedig a húzóerő, amiben a beton nem a legjobb – lásd a repedezéseket –, ezért megfelelő mennyiségű, de nem túlzásba vitt acélszerkezettel könnyedén lehet orvosolni ezt a tulajdonságát. Sőt, a betonacél természetesen a nyomóerőt is megnöveli! Nyilván adja magát a kérdés, hogy ha ez így van, akkor miért is építünk betonból? Ennek az oka leginkább abból fakad, hogy a beton sokkal olcsóbb, mint az acél, ezáltal előnyösebb a hibrid szerkezet alkalmazása.
A betonacél teherbírása rendkívül nagy. Még a vékonyabb típusok is jelentős húzóerőt képesek elviselni abban az esetben, ha megfelelő átfedéssel és kialakítással alkalmazzák. Ebből kifolyólag már egy 12 milliméteres átmérőjű betonvas is képes arra, hogy például ötöd- vagy hatodmagával képes legyen felvenni legalább 35 tonnányi húzóerőt, ami kimagaslóan sok, bőven elegendő egy normál lakóház megtartásához. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy közel sem mindegy, a betonacél miként kerül a betonba, hiszen rosszul beépített formában nem kizárt, hogy inkább meggyengíti, mint megerősíti a szerkezetet. Ezért is szerencsésebb gyakran, ha inkább több vékonybab betonacél szál vagy háló kerül beépítésre, mint kevesebb vastagabb, hiszen a megfelelően körbefont hálóra felépített beton sokkal egységesebb képet tud biztosítani majd.
Ahhoz azonban, hogy jobban átlássuk mindezt, érdemes alaposabban megismerni a betonacél szálak méreteit, illetve alkalmazási területeit. Lássuk:
A betonacél akkor a legszerencsésebb, ha hálózott formában alkalmazzák, emiatt lényeges megismerkedni a kötözés technikájával. Az otthoni hegesztést nem érdemes erőltetni, mert nagyon nehéz megfelelő minőségben elkészíteni – más lapra tartoznak az előre hegesztett típusok –, vagyis a betonacélt jellemzően kötözni kell. Ennek a közhiedelemmel ellentétben nem kell túlzottan erősnek lennie, elegendő csak addig összetartani a szerkezetet, amíg a friss betonmassza megkeményedik rajta, utána gyakorlatilag feleslegessé válik.
A kötözésnél figyelembe kell venni, hogy a háló elemei a szerkezethez igazodjanak, azaz a betonacél elemek legalább 15-20 centiméteres átfedésben legyenek, és az általuk kiadott négyzetek kellően sűrűek ahhoz, hogy elviseljék a dilatációt. A kötözéshez használhatunk egyszerű kötöződrótot, így nagyjából 15-20 centiméteres darabokat vágunk belőle, majd ezekkel egy fogó segítségével összekötjük minden egyes érintkezési ponton. Ez a legegyszerűbb, mondhatni mindenki számára elérhető megoldás. Nyilván ipari közegben már létezik speciális kötözőgép ehhez, egy kéziszerszám, amibe csak be kell fűzni a speciális drótot ahhoz, hogy a betonacél elemek érintkezési pontjainál egyetlen mozdulattal elvégezze helyettünk a kötést.
Természetesen könnyedén megúszhatjuk a kötözést abban az esetben, ha eleve speciális, előre hegesztett betonacél hálókkal dolgozunk. Az ilyen típusok nagyon erős tartást nyújtanak, miközben rendkívüli módon megkönnyítik a födém vagy az aljzat bevasalását úgy, hogy felgyorsítják a munkálatokat. Nyilván a betonacél hálókat is fontos kötözni, de gyakran elegendő az is, ha megfelelő átfedéssel dolgozunk, hiszen ilyenkor a szerkezet egységes marad és nem mozdul el.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
