Az ömlesztett anyagok kapcsán alapvetően két fontos dologra kell válaszolni tudnunk abban az esetben, ha rendelés előtt állunk. Az egyik, hogy milyen típusú és jellegű termékre van szükségünk az adott munka elvégzéséhez, míg a másik pedig, hogy abból mekkora szemcseméretű változatra? Mindenképpen ki kell emelni azonban már itt a legelején, hogy nem minden termék esetében érvényes ez az állítás, hiszen vannak olyan ömlesztett anyagok, amelyekből nem létezik többféle típus, vagy azok nagyon jól elkülöníthetők egymástól. Példának okáért biztosan senki sem rakna aprószemű ágyazó murvát egy olyan parkolóba, ahol többtonnás gépek közlekednek, hiszen a kettő együtt nem lesz kompatibilis egymással. Ez azonban csak egyetlen példa volt a sok közül, valamennyi ömlesztett termék kapcsán beszélhetünk hasonló sajátosságokról.
Amennyiben végignézzük a Békás Épker ömlesztett anyag kínálatát, rögtön láthatjuk, hogy az olyan termékek, mint a homok, a murva vagy a sóder esetén többféle típus közül válogathatunk magunknak, amelyek szemcseméret alapján vannak elkülönítve egymástól. Hogy az egyes szemcseméretű termékek pontosan milyen munkálatokhoz alkalmazhatók, azt valamennyi ömlesztett terméknél kitárgyaltuk már korábbi cikkekben, de hogy mégis mit nevezünk szemcseméretnek, egyáltalán mit határoz meg, vagy mi miként határozhatjuk meg ezt a tulajdonságot? Ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztunk, de mivel nagyon sok vásárlói kérdés érkezik ezzel kapcsolatban, ezért saját tapasztalataink összegyűjtésével elkészítettük ezt a hasznos cikket, amiből mindent megtudhatunk az ömlesztett anyagok szemcseméretéről.
Mielőtt azonban alaposabban is elmerülnénk a szemcseméretek közti útvesztőkben, fontos lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy mit is nevezünk pontosan, illetve konkrétan ömlesztett anyagnak? Tudni kell, hogy az ömlesztett termékek kapcsán nem létezik határozott definíció, azonban nagy általánosságban azokat a többnyire természetes eredetű anyagokat sorolhatjuk ebbe a kategóriába, amelyek nem kerültek utólagos feldolgozásra, legfeljebb tisztításon vagy osztályozáson mentek keresztül, de többnyire önmagukban, tisztán kerülnek forgalomba. Természetesen ez nem minden esetben igaz, hiszen például a darált beton esetében csak közvetetten beszélhetünk természetes alapanyagokról, hiszen bár egykoron sóderből és cementből készítették, mostanra azonban betonnak nevezhető, akárcsak például a földnedves beton, ami szintén egy ilyen kivétel.
A sorból mindenképpen ki kell emelni még a termőföldet is, hiszen azt sem mindig önmagában engedik forgalomba. Bár létezik hagyományos darált termőföld, azonban gyakori, hogy trágyázott vagy komposztált, illetve trágyázott és komposztált formában lehet megrendelni. Ezzel szemben a murva, a bazalt vagy éppen a homok olyan ömlesztett anyagok, amelyeket nem kevernek, nem ötvöznek semmivel, hanem tisztán, önmagukban hozzák őket forgalomba, legfeljebb csak osztályozzák vagy tisztítják őket. Az ömlesztett termékek egyik ismérve még, hogy jellemzően nagyobb mennyiségben kaphatók, köbméterben kimérve, teherautóval szállítják a kért árut a helyszínre, noha manapság egyre gyakoribb a kis kiszerelés alkalmazása is. Ilyen például a Big Bag zsák vagy az egyszerűbb 40 kilogrammos zsák, ami például egy murvánál, egy sódernél vagy egy homoknál különösen szerencsés megoldás, lévén gyakran van szükség rájuk kisebb mennyiségben.
Amint azt fentebb már kiemeltük, az ömlesztett anyagok kapcsán a szemcseméret az egyik legfontosabb „mértékegységnek”, de sokkal inkább tulajdonságnak nevezhető, hiszen alapvetően meghatározza, hogy az adott terméket mire használhatjuk fel. Természetesen termékfüggő, hogy az egyes szemcseméretek mire alkalmasak, de a legtöbbször kijelenthető, hogy az apróbb megoldások főként ágyazásra, fundamentum kialakítására ideálisak. Példának okáért az aprószemű murvával vagy sóderrel kiváló lehet térkő alá dolgozni vagy olyan nagyobb szemcseméretű ömlesztett termékek alá, amelyek ágyazást igényelnek az alkalmazás során. A nagyobb szemcseméretek ezzel szemben már inkább felületek kialakítására ideálisak, így például a murva esetében is a kerti murvát, az úti murvát vagy a poros/ömlesztett murvát alkalmazzák azért, hogy egy felületet stabilizálhassanak.
Hogy mégis mit nevezünk szemcseméretnek? A szemcseméret minden esetben egy határt jelöl, vagyis két számból áll, így például a sóder esetében az egyik legnépszerűbb a 0-24-es típus, ami valójában egy „tól-ig” érték, ami az adott ömlesztett termékben megtalálható legkisebb és legnagyobb szemeket jelöli. Ezen belül természetesen vannak még megkülönböztető tényezők, példának okáért ott a sóder, ahol beszélhetünk többször rostált megoldásokról, amelyek meghatározzák a szemcseméret mellett az anyag finomságát, illetve ezzel egyetemben a felhasználhatóságát is. Itt kell kihangsúlyozni, hogy nem minden ömlesztett anyagnál beszélhetünk szemcseméretről, valahol ez teljes mértékben felesleges, nem releváns információ. Ilyen például a termőföld, ahol nincsenek keményebb szemcsedarabok, ott a felhasználhatóságot leginkább a kellemes porhanyósság jelöli, amit darálás útján lehet elérni. Vannak továbbá olyan termékek is, ahol a szemcseméret egyáltalán nem mérvadó, ugyanis nem lehet meghatározni, vagy olyan anyagról van szó, aminek a felhasználhatóságát egyáltalán nem befolyásolja. Ilyen például a darált beton, de például az osztályozatlan murva is. Nyilván ezeknél az ömlesztett anyagoknál is megvan egy érték, aminél kisebb vagy nagyobb darabok nem kerülnek bele, azonban gyakran fel sem tüntetik vagy ha mégis, akkor az a rendeléskor ritkán mérvadó.
Azt tehát már tudjuk, hogy mi az a szemcseméret, de azt még mindig nem, hogy pontosan mit jelentenek ezek a számok! Vegyük példának a murvát, ami az egyik legjobb szemléltető ebben a tekintetben, hiszen nagyon sokféle típusát ismerjük és alkalmazzuk. Ott van példának okáért az úgynevezett ágyazó murva, ami a legkisebb szemcsemérettel rendelkezik. Itt a 2-5-ös szemcseméret az általános és mérvadó, ami esetünkben azt jelenti, hogy az adott ömlesztett termékben legalább 2 milliméteres, illetve legfeljebb 5 milliméteres kőzetdarabkák fordulhatnak elő, ennél jelentősen kisebbek vagy nagyobbak azonban nem. Amit fontos itt még kiemelni, hogy a számozás nem 0-val indul, vagyis az aprólék, a murvapor nem található meg benne. Természetesen ennél jóval nagyobb szemcseméretű murvatípusok közül is válogathatunk, a 20-55-ös típusnál például legalább 2 centiméteres, legfeljebb 5,5 centiméteres darabkák találhatók meg a kiszállított termékben.
Érdekes eset még a 0-50-es murva esete. Itt az első szám azt jelenti, hogy a legapróbb szemcseméret is megtalálható a termékben, vagyis az aprólék, a murvapor egyaránt belekerül, ami közel sem jelenti azt, hogy rossz lenne a minősége, ez a murvatípus ilyen kialakítású, és kifejezetten előnyös például nagyobb teherbírású útfelületeknél. Nem olyan szép, mint az osztályozott murva, de az esztétika hiányát kimagasló tartósság egyensúlyozza, hiszen a murvapor, valamint a rendkívül változatos kőzetdarabkák nagyszerűen illeszkednek egymással, tömörítés hatására tehát könnyedén ülepednek, gondozás mellett évtizedekig tartós felületet adnak bejáróink vagy mellékútjaink számára.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
