Nagyon gyakran hallani az oltott mész kapcsán olyan véleményeket, hogy ez egy régmúlt időszak, egy régmúlt kor építőanyaga, egy olyan kötőanyag, amit önmagában ma már nem használnak, illetve léteznek rá jobb alternatívák.
Tény: a cement előtt az oltott mész volt az egyetlen olyan kötőanyag, ami nagy mennyiségben az emberek rendelkezésére állt, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy mára nem érdemes számolni vele beltéri vagy kültéri munkálatok esetén. Különösen annak fényében, hogy az oltott mész sok modern építőanyag esetén is alapvető adalék!
Így készül az oltott mész
Az oltott mész elkészítése kifejezetten egyszerű folyamat. A legjobb minőség alapját az egyenletes szemcseméretű mészkő adja, amit először kifejezetten magas hőmérsékleten, 900-1100 Celsius fokon égetnek. Ennek hatására darabos mészkő keletkezik, mely jó nedvszívó hatásokat vonultat fel.
Ekkor kell vizet adagolni hozzá, amivel oltott mészpépet kapunk eredményül, melyet frissen még nem szabad felhasználni, a jó minőség elérésének érdekében az oltási folyamatot követően néhány hétig legalább pihentetni kell.
Az oltott mész alapja a mészhidrát, az oltott formában megjelenő kalcium-hidroxid. Speciális tulajdonsága, hogy a levegő szén-dioxid tartalmának segítségével képes megszilárdulni, emiatt pedig manapság már ritkán alkalmazzák kültéri felhasználásra, mert a levegő olyan sok káros anyagot tartalmaz, hogy az oltott mész gyorsan oldható sókká alakul át.
Mire használható az oltott mész?
Az építőipar részeként az oltott mész a habarcsok és a vakolatok egyik legfontosabb alapanyaga még a mai napig is. Nem minden építőanyagban találkozhatunk vele, de a legtöbb még mindig tartalmazza kisebb vagy nagyobb mennyiségben. A cement bevezetése előtt gyakorlatilag egyeduralkodó volt a magyar piacon, mint kötőanyag.
Elengedhetetlen volt falazáshoz, emiatt ma önmagában akkor alkalmazzák, hogy korabeli épületek vagy egyéb építmények korhű felújítására és helyreállítására van szükség, hiszen ezt csak hagyományos mészhabarccsal lehet kivitelezni.
Közkedveltsége nem meglepő, hiszen a mészhabarcsból készült falazatok rendkívül jó ellenállóképességgel, vízzáró és rugalmas tulajdonsággal rendelkeznek, emiatt nagyon ritkán repedeznek meg.
Az elhangzottakon felül az oltott mész a lakásfestés egyik fontos eleme volt hosszú-hosszú évtizedeken át, és máig rendkívül szerencsés alternatíva, ha egyszerű fehér színű falakat akarunk a lakásban tudni.
Merthogy az oltott mész a lúgos kémhatás miatt az egyik legjobb fertőtlenítő, tiszta és egészséges közeget hagy maga után, és miközben segíti a falak szellőzését, mindemellett képes meggátolni a penészesedést, sőt bárhol felhasználható, kültéren és beltéren egyaránt alkalmazhatjuk vakolatokon, de akár betonon is.
A mészfestés előnyei és hátrányai
Mivel az oltott mész egyik leggyakoribb felhasználási módja még ma is a festés, ezért érdemes lehet az alábbiakban kiemelni a kapcsolódó előnyöket és hátrányokat, hiszen mindkettőből akad a kérdéses anyaghoz kapcsolódóan. A mész elsődlegesen még ma is zsákos kiszerelésben kapható, Békás Épkernél is 25 kilogrammos csomagolásban vásárolható meg!
A mészfestés előnyei
A mészfestés hátrányai
Munka az oltott mésszel
Bár manapság már kicsit körülményesebb oltott mésszel festeni, hiszen annyi kész állapotú, vödrös alapanyag érhető el a piacon, azonban így is sokan döntenek mellette, hiszen a modern festékek felületzáró tulajdonságaihoz képest sokkal előnyösebb az alkalmazásuk.
Amennyiben mi is valóban „meszelni” szeretnénk otthonunkat, az alábbiakban lépésről-lépésre elmondjuk, hogy miként zajlik a munka ezzel az alapanyaggal. Lássuk:
Hasznos tippek felületkiegyenlítéshez
Ha mészfestés előtt felületkiegyenlítésre van szükség, a glettelés gyakran nem a legszerencsésebb, mert lezárja a falszerkezetet, nagyobb hibák eltüntetésére pedig alkalmatlan. Ilyen esetekben gipsz vagy meszes glett lehet a jó alternatíva. Előbbi kész formában kapható, utóbbit viszont mi is kikeverhetjük otthon.
A meszes glett legfőbb alapanyaga az oltott mész, amihez egy kevés lenolajat kell keverni, majd azt átszűrni. Ehhez keverünk hozzá a mészhez viszonyítva 10-15 százaléknyi gipszet, majd egy másfél órás pihentetés után olyan felületkiegyenlítő masszát kapunk, ami nemcsak megőrzi a falszerkezet szellőző tulajdonságait, de mindemellett homogén módon illeszkedik a mészfelülethez is.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket