Azon túl, hogy a fa az egyik legáltalánosabb és leggyakoribb építőanyag, hiszen még ma is a komplett tetőszerkezetek alapját biztosítják, miközben a ház körül is megannyi dologra – garázsok, kiülők, féltetők – felhasználhatók. Más kérdés, hogy az alapanyag sajnos nem túl tartós, meg sem közelíti például a betonra jellemző sajátosságokat ezen a téren, hiszen könnyedén korhad.
Hogy mivel akadályozhatjuk meg ezt a folyamatot? Egyáltalán tudunk tenni ellene bármit is? Sok esetben még az olyan magas kvalitású termékek esetén is szükség lehet a kellő bánásmódra és körültekintésre, mint a Békás Épker kínálatában megtalálható kiváló minőségű fagerendák.
Mielőtt betonra cserélték volna őket, hazánkban is jellemző volt a vasúti sínek alatt a kátrányolajba áztatott és így tartósított talpfa használata. Ezek a kiképzett rönkök évtizedeken keresztül, akár egy évszázadon át is képesek voltak ellátni a feladatukat, miközben ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. Ezzel szemben a manapság vásárolt faanyagok zöme sokszor néhány év alatt képes teljesen elkorhadni, ha olyan helyen és környezetben találhatók.
Hogy miért nem alkalmazzák akkor a kátrányolajat a tartósításhoz? Mert 2004-ben az Európai Unió teljesen betiltotta, méghozzá az összes többi korhadást gátló szer alkalmazása mellett, a környezetbarát megoldásokról pedig ma már köztudott, hogy hatásuk megkérdőjelezhető. Tetőszerkezeteknél alkalmazott fagerendák esetén a probléma kevésbé jellemző, mint egy az időjárás viszontagságainak kitett kerítésoszlop vagy ágyásszegély esetén, de a korabeli megoldások alkalmazásával még ilyen környezetben sem okozhatna problémát a nedvesség.
Merthogy a fa korhadásának az oka elsődlegesen a nedvesség, ami ellen a legtöbbször ma már semmit nem tehetünk akkor, ha kültéren alkalmazzuk a faanyagot. Pláne akkor, ha a fa közvetlenül érintkezik a talajjal, hiszen az itt lerakódott nedvességet a fa egyszerűen magába szívja, és a különféle bomlasztó organizmusokkal együtt még a legkeményebb fagerendákat is kikezdi alig néhány éven belül. Lássunk azonban néhány gyakorlati tanácsot arra vonatkozóan, hogy miként előzzük meg a folyamatot.
Mint fentebb már említettük, a fa korhadását jellemzően a nedvesség idézi elő, vagyis az elsődleges dolgunk, ha fagerendával dolgozunk, vagy otthon fagerendás szerkezetek találhatók, hogy megpróbáljuk megóvni a nedvességtől. Ez fontos már a szállításkor és a tároláskor is, hiszen a fa hosszabb távon nem szereti a vizet.
Egy zárt tetőszerkezet esetén nyilván nem okoz problémát, hogy az év 365 napján megakadályozzuk, hogy a faanyag nedvességgel találkozzon. Más kérdés, ha a tető héjazatának a hibájából kifolyólag különféle beázások tapasztalhatók. Ezeket sürgősen orvosolni kell, hiszen a folyamatos nedvesség néhány éven belül súlyos károkat tud tenni a szerkezetben.
Lényeges kiemelni, hogy a fagerendákat nem csak zárt tetőszerkezeteknél, sőt nem is csak tetőszerkezeteknél alkalmazzák. Különösen az ilyen esetekben kell odafigyelni a kialakítás során arra, hogy a faanyagot ne érje víz, vagy ha ez elkerülhetetlen, akkor legalább a kényes pontokon rendszeres karbantartással próbáljuk meg minél tovább tartósítani őket.
Merthogy a rendszeres karbantartás ezen a téren rendkívül fontos! Hogy mit takar mindez? Leginkább a gyakori festést. Ha tartós faszerkezeteket szeretnénk, akkor azt évente legalább egy alkalommal lényeges lesz átkenni valamilyen nagy ellenállóképességgel rendelkező lazúrral, esetleg vastagabb kenőanyaggal, ami megvédi a fát az időjárás viszontagságaitól.
Ezen felül a rendszeres karbantartáshoz tartozik a kártevők elleni védelem is. Sajnos a fának Magyarországon nagyon sok olyan kártevője akad, melyek ellen elengedhetetlen a rendszeres harc, különösen akkor, ha megjelennek a fagerendában. Ilyen például a szú is, mely hosszabb távon drasztikusan meggyengítheti a faszerkezetet. Kiirtásukhoz speciális, színtelen-szagtalan olajszerű szúölő szer kapható, mely kifejezetten hatásos megoldás a kártevők ellen.
Természetesen nagyon sok megelőző megoldás létezik, melyek a fagerendák, illetve az egyéb faanyagok tartósítását szolgálják. Ezek többségét jellemzően már előre megvalósítják a gyártók, így vásárlóként jellemzően nincs dolgunk vele, de ennek ellenére is érdemes lehet tisztában lenni a lehetőségekkel. Lássuk a három legjellemzőbb fakezelési megoldást, melyek növelhetik a faanyagok tartósságát:
Merítéses impregnálás
Az impregnált faanyagokra gyakran úgy tekintenek, mint egy örökös építőanyagra, holott valójában ez a megoldás tekinthető jelenleg a legkevésbé hatásosnak. A sok helyen telített fa néven is árusított alternatíva jellemzően a tömeggyártást célozza, emiatt az volt a cél a kifejlesztésekor, hogy gyorsan lehessen elérni vele valamivel jobb eredményt, mintha natúr fát alkalmaznánk.
A merítéses impregnálás jellemzően zöldes, sárgás árnyalatot ad a fának, és mint a nevük is mutatja, az impregnálási folyamat ilyenkor merítéssel történik, ami közel sem túl hatásos, hiszen alig egy-két milliméteres mélységet érnek el vele. Ha a faanyag nedvességgel érintkezik, két-három év alatt ugyanúgy elkorhad, de ha ezt meg tudjuk gátolni, akkor rögtön jobb a helyzet. Például tetőszerkezetnél előnyös lehet, hiszen ahol nem éri víz vagy pára, ott valóban tartósabb, sőt a kártevők is nehezebben támadják meg.
Magas nyomású impregnálás
A merítéses megoldáshoz viszonyítva a magas nyomású impregnálás sokkal jobb megoldás, hiszen magas vákuumnyomáson telítik fel egy speciális szerrel a faanyagot, aminek jóvoltából nemcsak a tartósságuk növelhető, hanem az áruk egyaránt magasabbra kúszik, mint a merített változatoknak. Ezen a ponton több besorolási osztályt találhatunk, melyek eltérő tartóssági értéket jelentenek.
A magas nyomású impregnálás esetén gyakran találunk olyan megoldást, ami akár 10-15 évig megfelelő ellenállást nyújt a faanyagnak még olyan esetekben is, ha közvetlenül érintkezik a nedvességgel. Ez kifejezetten jó eredménynek tekinthető, azonban nem mindig kifizetődő, hiszen a tetőszerkezetek esetén egyrészt drasztikusan megnövelheti az építkezés költségeit, másrészt pedig felesleges ennyire magas védelmi osztályt alkalmazni, hiszen normál körülmények között a faszerkezet nem érintkezik nedvességgel.
Bitumenes borítás
Amennyiben a fagerendákat kültéren használnánk, illetve olyan környezetben, hogy az anyagnak érintkeznie kell tartós talajnedvességgel, akkor az impregnálás nagyon rövidtávú alternatíva a korhadás ellen. Ilyenkor valami erősebb megoldásra van szükség, mint amilyen a bitumenes borítás.
A bitumenes szigetelőanyagokat jellemzően az építőipar alkalmazza, ottani vízszigeteléshez fejlesztették ki, azonban miután az EU betiltotta a kátrányolaj használatát, elengedhetetlenné vált valamilyen alternatíva használata. A bitumenes habarcs azért előnyös, mert teljesen és légmentesen le tudja zárni a fa pórusait, és évtizedekre védelmet nyújthat neki a korhadás ellen.Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
