Hogyan válasszunk betonvasat?

Így válasszunk betonvasat

Amennyiben vastagabb vagy fontosabb tartófeladatokat ellátó, illetve nagyobb terheket cipelő betonfelületek kialakítása a cél, akkor a megfelelő betonvas kiválasztása rendkívül fontos feladat, hiszen ezek a kiegészítők elengedhetetlenek a megfelelő stabilizáláshoz. A betonozás ugyanis egyike azoknak a kőművesmunkáknak, amelyek nem értelmezhetők szabadosan, ilyen esetekben elengedhetetlen betartani bizonyos alapszabályokat, mint amilyen például a keverési arány vagy éppen a betonvas megfelelő alkalmazása. A kérdéses építőanyagot sok helyen betonacélként ismerik, hiszen valójában nagyon erős, többféle méretben és hosszúságban elérhető acélelemről van szó, aminek nincs megfelelő alternatívája, így amennyiben kellően masszív betonfelület vagy fundamentum kialakítása a cél, kizárólag ezzel dolgozhatunk.

A Békás Épker kínálatából is megvásárolható betonacél alapvetően egy sokoldalú építőanyag, hiszen rengeteg esetben alkalmazható akár barkácscélból is a ház körül, valójában azonban azért álmodták meg egykoron, mert rájöttek arra, hogy a betonba kerülő vas- illetve acélelemek jelentős mértékben képesek erősíteni a kérdéses alapanyag szilárdságát. Az eljárásmódból ipari standard lett, így ma már nincs építkezés, felújítás vagy jelentősebb betonozás megfelelő vastagságú betonvas nélkül. Hogy mégis pontosan mi az a betonvas és miként válasszunk magunknak megfelelő méretet? Ebben a cikkben elsődlegesen ezekre a kérdésekre válaszolunk, méghozzá rengeteg hasznos gyakorlati tanács társaságában.

Betonvas vagy betonacél?

Amire a téma kapcsán elsőként röviden ki kell térnünk, az egy általános félreértés a betonvas elnevezése kapcsán. A kérdéses építőanyagnak ugyanis két elfogadott neve van, így a betonvas mellett a betonacél. Ez megtévesztő lehet a gyakorlatban, valójában azonban bármit is vásárolunk, biztosak lehetünk benne, hogy acélszerelvényeket kapunk a pénzünkért cserébe, azaz a két elnevezés valójában ugyanazt a terméket takarja, nincs különbség közöttük. Kategórián belül természetesen már megkülönböztethetünk eltérő méreteket, erről azonban az alábbiakban bővebben is beszélünk még, hiszen nagyon fontos téma, ha a megfelelő betonmerevítés kiválasztásáról van szó.

Mire jó valójában a betonvas?

Noha fentebb már beszéltünk róla címszavakban, nagyon fontos kiemelni, hogy a betonvas felhasználási területe meglepően széles. Vannak, akik virágtartót készítenek belőle, netán kerítéshez alkalmazzák, valójában azonban ezt az építőanyagot nem erre találták ki, sokkal inkább arra, hogy megerősítsék vele a betonszerkezeteket. A betonvas vagy betonacél akkor kerül bele a betonba, amikor még friss massza. Nagyon lényeges, hogy a legtöbbször a betonvas szerkezet készül el elsőként, majd arra öntik rá, és vibrálják, illetve tömörítik a friss masszát.

A küllem tekintetében a betonvas jellemzően szálakban kapható, hosszúkás, fémes színű – gyakran rozsdás, ami a minőségét egyáltalán nem befolyásolja –, így az építkezések kötelező hozzávalója, és gyakran találkozhatunk vele hegesztett formában, rácsos kialakításban is. Nagyon fontos elem a szerkezeterősítés tekintetében. Tudni kell vele kapcsolatban, hogy segítségével a beton sokkal jobban elviseli a nyomást és a terhelést, azonban a húzásból fakadó erőt csak mérsékelten javítja, ehhez speciális kialakításra, gyakorlatilag már szerkezetépítésre van szükség.

A betonvas kiválasztásának lépései

Amennyiben betonvas vásárlása előtt állunk, nagyon sok tényezőt figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy a megfelelő eredményt érhessük el vele.

Hosszúság

Az első és legfontosabb például a hosszúság. A magyar piacon jellemzően 6 és 12 méteres hosszban kapható a betonvas, ami rengeteg kérdést vet fel, így többek között azt is, hogy mi történik akkor, ha nekünk hosszabbra vagy rövidebbre van szükségünk? A betonvas vágása az egyszerűbb eset, hiszen egy vágókorongos sarokcsiszolóval – vagy hétköznapi nevén flex-szel – akár néhány centiméteres részekre is feldarabolhatjuk a szálakat. Amennyiben azonban hosszabbra van szükségünk, akkor a toldás, illetve kötözés lesz a jó megoldás. Ennek nagyon fontos alapszabályai vannak, így például elengedhetetlen, hogy a két betonvas legalább 30-35 centimétert fusson egymás mellett, de statikailag az a megfelelő, ha a kettő átfedése a betonvas átmérőjének legalább a negyvenszerese.

Nagyon gyakran van szükség erre, hiszen a 12 méteres acélrudakat jellemzően csak nagyobb beruházások során alkalmazzák, a hétköznapi építkezéseken általában a 6 méteres szálak az általánosabbak. Bár lehet őket hegeszteni, ez azonban nem ajánlott, hiszen a folyamat során a szálak szerkezete meggyengül, ami a későbbiekben beláthatatlan következményekkel járhat. A hegesztés helyett a betonvasakat kötözni kell, ami a gyártói ajánlás is. Ezt sokan hajlamosak túlgondolni, valójában azonban arról van itt szó, hogy a megfelelő átfedés betartása mellett az acélrudakat több ponton összedrótozzák, majd stabilizálásukat követően mehet is rá a szerkezetre a friss betonmassza.

A kötözésnek alapvetően két módja van. Az olcsóbb megoldás, hogy egyszerű kötöződróttal, illetve egy harapó- vagy csípőfogóval dolgozunk, míg a másik, hogy célzott kéziszerszámot alkalmazunk hozzá. Ez utóbbi a gyorsabb, ellenben drágább megoldás, hiszen a kéziszerszámot meg kell vásárolni, ami egy építkezésnél jelentős tétel lehet, így nem véletlen, hogy inkább csak nagyobb kivitelezőknél találkozhatunk ezzel a módszerrel, egyéb esetben a kézi kötözés lesz a megfelelő alternatíva.

Teherbírás

Nagyon lényeges a betonvas kapcsán a teherbírás kérdése. Itt gyakran esnek abba a hibába, hogy a logika elvét követve úgy vélik, hogy a minél vastagabb szálak jobb teherbírást eredményeznek, valójában azonban ez nem mindig jó alternatíva. Kevesen tudják például, de már egy 6 mm-es betonvas is képes megtartani egy átlagos személyautót, egy 12mm-es betonvasból készült rendszer pedig akár 35 tonna húzóerőnél sem vall kudarcot. A tapasztalatok szerint a beton masszív jellegét jelentős mértékben megnövelhetjük, ha több vékony szálat alkalmazunk, ami nemcsak a tartósságra van jótékony hatással, hanem az esztétikára is.

Átmérő

Kétségtelenül a legfontosabb paramétert hagytuk a legvégére. A betonvas kiválasztásában ugyanis nagyon fontos tényező az átmérő, hiszen minél vastagabb, annál nagyobb a teherbírása, azonban így is minden egyes méretnek megvan a maga felhasználhatósága. Lássuk, hogy melyek ezek!

• 6mm-es betonvas: ez jellemzően a legolcsóbb és leggyengébb típus mindegyik közül, ami nem túl stabil, ezért építkezéseknél ritkán alkalmazzák, járdáknál és lépcsőknél azonban jó megoldás lehet – főként formázhatósága miatt.
• 8mm-es betonvas: a 8mm-es betonacélt már sokkal többször használják építkezéseken, de alkalmazhatósága még így is korlátozott, jellemzően kengyeleknél vagy lemezalapoknál lehet ideális.
• 10mm-es betonvas: általánosságban elmondható, hogy a 10mm-es betonvas már kellően erős ahhoz, hogy vaskosabb betonfelületen is megállja a helyét, így jó alternatíva lehet például zsaluzásnál.
• 12mm-es betonvas: az egyik ipari sztenderd a 12mm-es betonvas, ami nagyon jó választás koszorúknál és sávalapoknál, hiszen még kellően rugalmas ahhoz, hogy könnyedén formázható legyen.
• 14mm-es betonvas: ez az átmérő is hajlítható, de már vannak korlátai, erősebb alapoknál és koszorúknál mégis jó döntés lehet.
• 16mm-es betonvas: bár alig vastagabb, mint a 14-es típus, kézi hajlítóval már nagyon nehéz formálni, ezért jellemzően csak betongerendáknál alkalmazzák.
• 20mm-es betonvas: ezt a típust családi házaknál ritkán használják, legfeljebb olyan esetekben, amikor nagyobb távolságok áthidalására van szükség betongerendákkal.