Mióta a hőszigetelés ennyire fontos szerepet kapott az építkezések során, a tulajdonosoknak és a kivitelezőknek nagyon komoly gondot okoznak a hőhidak. Tökéletes szigetelés ugyanis nincs, a cél azonban nem más, minthogy az ingatlan legtöbb részén optimális mértékű legyen, ezáltal elkerüljük a hőhíd kialakulásának problémáját, mely később lecsapódó párát, vizesedő és penészesedő falakat eredményez majd. Vannak azonban olyan pontok egy lakás szerkezetének, melyek kifejezetten nagy fejtörést okoznak ebből a szempontból. Ide sorolhatjuk az alap és a falszerkezet találkozását is!
A hőhíd kapcsán sokan élnek abban a tévhitben, hogy csak a szigetelt homlokzaton jelentkezhet, de valójában a lakás bármelyik pontján előfordulhat, mely érintkezik a külvilággal, eltérő hőátbocsátási, illetve páraáteresztési tényezővel rendelkezik a normál értékekhez képest. A sávalapok ezen a téren kifejezetten veszélyeztetett elemei a legtöbb lakóháznak, aminek az oka nem más, minthogy csak az oldalakon kapnak hőszigetelést, azaz maradnak pontok – jellemzően az alap és a falszerkezet találkozásánál –, melyek a kérdéses tényező szempontjából kifejezetten rossz tulajdonsággal rendelkeznek.
Ebben az esetben nem is annyira a penészesedés okoz majd problémát, sokkal inkább az, hogy dacára a megfelelő homlokzati- és födémszigeteléseknek, a lábazatnál vagy alapnál tapasztalható hiányosságok az egész lakás hőérzetét negatívan befolyásolják. Felesleges pénzkidobás tehát minden további hőszigetelés, ha itt gondokat tapasztalunk majd. Hogy mivel lehet megszüntetni, illetve áthidalni ezt a hiányosságot? Lássunk három kiváló alternatívát!
Noha némileg növeli az építkezés költségeit, de a rezsiköltségek és a komfortérzet tekintetében rövidtávon megtérülő befektetés, ha a ház falszerkezetének legalább az első sorát hőszigetelt téglával indítjuk útnak. Ezek ugyan sokkal drágábbak, mint a hagyományos építőanyagok, de mivel gyárilag megtalálható bennük a kőzetgyapot, mint hang- és hőszigetelőanyag, ezért gyakorlatilag minimális befektetéssel orvosolhatjuk a bajt. Sajnos azonban ez sem tekinthető a legjobb megoldásnak minden esetben, hiszen ez a falazóelem csak vízszintes úton jelent gátat a hidegnek és a melegnek.
Függőlegesen azonban csak a tényleges szigetelés tekintetében ütközik akadályokba a hőcsere, és mivel ez a tégla térfogatának keskenyebb oldala, ezért sokkal rosszabb a hőszigetelés, mint merőleges mérésnél. A számok tükrében egy ilyen tégla hőátbocsátási tényezője függőlegesen 0,11 W/mK, míg merőlegesen már csak 0,064 W/mK, ami óriási különbséget jelent.
Az Ytong tégla manapság az egyik legnépszerűbb falazóelem, méghozzá nem véletlenül, hiszen egyszerűbb vele dolgozni, ugyanolyan teherbírása van, mint a téglának, de megfelelő vastagság esetén nincs szükség utólagos homlokzati hőszigetelésre. Éppen ezért tökéletesen ideális választás lehet a fentiekben vázolt probléma megszüntetésére. A gyártó ilyen esetekre ráadásul már külön téglatípust is gyárt, ez az úgynevezett Ytong Start, mely minden irányban ugyanolyan jó hőszigetelési értékkel bír, ami 0,145 W/mK, azaz mérföldekkel jobb, mint a szigeteléssel töltött kerámiatéglának.
Noha sokan tartanak tőle, hogy többféle építőanyagból épüljön a ház, az Ytong Start ebből a szempontból nem okoz problémát, hiszen ugyanolyan nyomószilárdsággal rendelkezik, mint a többi tégla, bár érdemes ilyenkor már valóban inkább az egész házat kizárólag Ytongból felhúzni. A pórusbeton előnye ráadásul, hogy jobban bírja a vizet, mint hagyományos társa, így ha be is ázik, képes úgy kiszáradni, hogy tulajdonságaiban nem esik kár, ez pedig a falazat első téglasora kapcsán különösen lényeges tényező!
Itthon még nem túl elterjedt alternatíva, de az üveghab alkalmazása a kérdéses pontokon szintén kiváló megoldás lehet. Ilyenkor gyakorlatilag a hőhidat egyszerűen leszigeteljük, a problémát pedig azonnal elhárítottuk. Csakhogy a hagyományos hőszigetelő lapok, de még az XPS táblák is nagyon rossz, alig 0,5 N/mm2 nyomószilárdsággal rendelkeznek, azaz ezeken a pontokon nem használhatók. Ilyenkor jó az üveghab, melyet üveghulladék habosításával készítenek, ezért 2,75 N/mm2 nyomószilárdsággal büszkélkedhet, ami éppen ideális már ahhoz, hogy elláthassa a feladatát ezen a kényes ponton.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
