Amennyiben például egy nem tartószerkezetnek szánt építményről, csak egy kerti kiegészítőről van szó, néhány segítő kéz és a megfelelő alapanyagok társaságában pár óra alatt könnyen elvégezhető a munka érdemi része. Járda vagy kocsifelhajtó esetén mindez hatványozottan igaz, de azért természetesen nem árt, ha tudjuk, hogy miként kell helyesen keverni vagy elteríteni a betont, egyáltalán milyen alapot kell készíteni a szerkezet számára.
Amit fontos tudni, hogy a járda és a kocsifelhajtó eredendően ugyanolyan alapokra épül, hovatovább teljesen hasonló szerkezettel is rendelkezik, ezáltal bátran egy kalap alá vehetjük a kettőt, csupán a kocsinak szánt építménnyel duplán dolgozunk a keréktávok méretét figyelembe véve.
Akár járdát, akár kocsifelhajtót betonozunk, nagyon fontos, hogy megfelelő minőségű építőanyagokat, tiszta sódert - jellemően a 0-16mm-es szemcsenagyságtól érdemes válogatni - és erős cementet - utóbbi kötőanyag elsőrangú tulajdonsága különösen lényeges - vásároljunk magunknak, amelyek mellé már csak a szükséges szerszámokat és természetesen tiszta vizet kell biztosítanunk ahhoz, hogy elkészíthető legyen az ideális keverék. Nyilván választhatunk előre lekevert, papírzsákban árusított készbetont is, amihez mindössze vizet kell hozzáadni, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy főleg egy nagyobb terhelésnek is kitett kocsifelhajtó esetében ez nem megfelelő.
Keverjük tehát mindig magunk a betont, amiből érdemes egy erősebb keveréket összeállítani, ami úgy néz ki, hogy 1 rész cementhez 2 rész homok és 4 rész sóder társul, de a homokot is helyettesíthetjük sóderrel, ha finomabb szemcsés változatot kértünk, majd ezt az egészet sűrítjük és összedolgozzuk megfelelő mennyiségű vízzel. A víz mértékét rendkívül nehéz előre kiszámolni, hiszen ez függ a sóder nedvességétől, de sok esetben még az éppen aktuális időjárástól is, így mindig szemrevételezéssel adjuk hozzá a keverékhez a lehető legkevesebb vizet, hogy a végeredmény egy félszáraz massza legyen.
A járda és a kocsifelhajtó betonozását mindig egy komolyabb előkészület előzi meg, hiszen mindkét esetben szükséges egy megfelelően mély alapot ásni a készülő szerkezeteknek. Járda esetében a 10 centiméteres mélység bőven elegendő, míg kocsifelhajtónál a 20-25 centimétert is érdemes meghaladni annak függvényében, hogy mekkora terhelést kap majd a későbbiekben a felület. A járdánál a megtisztított puszta földre teríthetjük el a betont, de a kocsifelhajtónál érdemes 5-8 centiméter vastagságban kavicságyat leteríteni, és azt ledöngölni, hogy egy sokkal masszívabb alapot kaphasson az egész.
Természetesen nemcsak lefelé, hanem felfelé is fontos gondolkoznunk az előkészületek kapcsán. Az alapásás mellett ezért a zsaluzásról szintén gondoskodnunk kell. Ehhez válasszunk otthon megmaradt széldeszkákat vagy direkt erre a célra megalkotott zsaluanyagot, amelyek beállítása és cövekekkel történő pontos megtámasztása rendkívül fontos ahhoz, hogy a beleöntött beton ne nyomja szét, hanem megfelelő keretek között tudjon megszilárdulni. Lényeges még, hogy 2-3 méterenként a beton egy deszkával vagy egy léccel fel legyen tagolva, amire azért van szükség, hogy a kötés során megfigyelhető tágulásnak legyen elég helye, és ne befolyásolja negatívan a szerkezet masszívságát.
Ha kész az alap és a zsaluzás is, a meder meglocsolását követően a lekevert beton a megfelelő mennyiségben és rétegekben elteríthető. Amennyiben elértük a megfelelő magasságot, egy vízmértékkel és egy szintezőléccel húzzuk el egyenesre a felületet, adjunk hozzá vagy vegyünk el belőle, ha szükséges, majd egyengessük el az egészet. Jó tanács, hogy a járda és a kocsifelhajtó felületét egyaránt érdemes durvábbra hagyni, mert ilyenkor esős vagy havas időben kevésbé lesz csúszós.
A beton elterítését és elegyengetését követően fontos gondoskodni az utólagos kezelésről. A legfontosabb, hogy ne hagyjuk kiszáradni, mert ez a szerkezet elgyengülését okozhatja, így ne áztassuk el, de mindig tartsuk nedvesen, és védjük a közvetlen esőtől, széltől és napsütéstől is. Kötés után a zsaluk és a keresztzsaluk eltávolítását követően a beton legalább 2 hétig rendszeres locsolást igényel, és 4 hétig érdemes távol tartani a túl nagy terheléstől.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket