Nyilván a kiskertek esetében nem egy jelentős kihívás, de házhelyek vagy több hektáros területek esetében nagyon komoly problémákat okozhat a későbbiekben, ha a tereprendezés nem megfelelő keretek között történt. Hogy bizonyítsuk ezt az állítást, az alábbiakban öt pontba foglaltuk össze, hogy miként is zajlik a folyamat.
A minőségi tereprendezés első lépése minden esetben a munkaterület pontos felmérésével indul. Erre azért van szükség, hogy a munkavégzők rendelkezésére álljanak a megfelelő gépek és eszközök, hiszen sok esetben a rendezésre váró területet erdők vagy épületek fedik, amelyek rengeteg problémát vethetnek fel mind a tisztításuk, mind az elhordásuk tekintetében. A felmérés során rendszerint már megállapítható lesz az elvégzendő munka időtartama, de az is, hogy kell-e később extra földet hordani a helyszínre, vagy inkább felesleg termelődik majd.
Ha a felmérést követően a helyszínre érkeztek a megfelelő munkagépek és eszközök, akkor megkezdődhet a tényleges tereprendezés. Amennyiben fák és bokrok fedik a területet, megindul a növények kitermelése, méghozzá gyökérzetük kiásásával egyetemben. Utóbbi kapcsán rendkívül fontos, hogy a mélyről kiásott és kitépett gyökerek rengeteg extra földet nyelnek el a tereprendezés alatt, amivel mindig számolnia kell a kivitelezőnek. Ha a területen épületek álltak, a bontási munkálatokat és a törmelék elszállítását követően megkezdődik az alap kiásása és elhordása – hogy van-e alap, az rendszerint épületfüggő –, ami szintén jelentős extra földigénnyel jár, különösen pincék vagy mély betonalapok esetében.
Amint a terület megtisztításra került a fáktól, a gyökerektől, az épületektől és az egyéb objektumoktól, a munkagépek megkezdik a talaj kiegyengetését. Ilyenkor rendszerint már láthatóvá válik, hogy a terület melyik részéről lehet majd földet áthelyezni, hová kell tölteni, és elég lesz-e a helyszínen rendelkezésre álló mennyiség vagy máshonnan kell ideszállítani néhány köbmétert. Itt fontos megjegyezni és kiemelni, hogy ha a tereprendezés olyan helyszínen történik, ahol ház épül majd, ezáltal vélhetően füvesítésre és díszkert építésére is sor kerül a későbbiekben, akkor érdemes talajcserét is végrehajtani a felső réteg tekintetében. Amennyiben ez elmarad, a későbbi füvesítés során kellemetlen gyomnövények és egyebek nőhetnek bele a tiszta pázsitba.
A terep tényleges rendezését első ízben mindig a gépi földmunka indítja meg. Ennek során a toló-lapos markolók egyenesbe rendezik a felszínt, a hidraulikus karokkal rendelkező kanalas markolók pedig segíthetik a felesleges föld áthelyezését, vagy teherautóra pakolását annak érdekében, hogy mielőbb sík terep legyen a végeredmény. Kezdetben nagyobb gépek dolgoznak a tereprendezésen, de főként épületek mellett szükség van kisebbekre is, amelyek sokkal precízebb munkavégzésre alkalmasak.
Bár a megfelelő gyakorlattal rendelkező gépkezelők ma már a nagyobb munkagépekkel is rendkívül pontosan tudnak dolgozni, bizonyos esetekben azonban a tereprendezés során szükség lehet kézi földmunkára. Ez különösen jellemző épületek között, vagy olyan helyeken, amit a markolók nem tudnak megközelíteni. Ilyenkor ásókkal, lapátokkal, kapákkal, gereblyékkel és talicskákkal történik a munka finomhangolása, amire manapság már egyre ritkábban van szükség.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
