Sok esetben még azok is abban a tévhitben élnek, hogy csak egyféle típusú cement létezik, akik gyakran betonoznak ezt-azt a ház körül. Aki azonban jobban benne van az építőiparban, az jól tudja, hogy ez ebben a formában téves információ, hiszen az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően ma már több mint féltucatnyi cementfajtát különböztethetünk meg egymástól. Hogy melyek ezek, és mit kell tudni róluk röviden? Ennek jártunk utána az alábbiakban!
Mondhatni a legáltalánosabb és legismertebb típus, melynek az alapját a hevített mészkő adja, amihez nagyon kevés ásványi anyagot, leginkább agyagot kevernek. Az előállítás hatalmas, úgynevezett cementégető kemencékben történik, méghozzá óriási hőmérsékletek, jellemzően 1450 Celsius fok társaságában. Ezt a folyamatot nevezzük kalcinálásnak, melynek részeként kőkemény klinker keletkezik. Ezt apró darabokra zúzzák és porrá őrölik, majd némi gipsz hozzáadásával elkészül a jól ismert és jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező portlandcement, mely a modern beton egyik legfontosabb összetevője. A masszív építmények betonozásához nincs szükség mellette másra, mint sóderre vagy homokra, illetve természetesen vízre. Általában szürke vagy fehéres színű, friss masszaként kiválóan formázható, száradását követően pedig sziklaszilárd szerkezet keletkezik belőle.
A portlandcement egyik alternatív változata, mely akkor keletkezik, ha a cement hőfejlesztése nem haladja meg a 270J-t grammonként. Ezzel a módszerrel csökkenthető a cementben a klinker mennyisége, valamint a cement finomsága is, ezáltal egy sokkal durvább állagú alapanyag keletkezik belőle.
Ugyanúgy készül, mint a közönséges portlandcement, csak a hozzáadott alapanyagok tekintetében a klinkertartalom 3-5 tömegszázalékra lett növelve benne. Erre a típusra olyan helyeken lehet szükség, ahol nagyon fontos, hogy a kész beton ellenállást tanúsítson a szulfátokkal szemben.
Az alapok tekintetében ezt a portlandcementet is ugyanúgy készítik, mint a hagyományos típust, azonban kiegészítő anyagokat tesznek hozzá, így például őrölt szénpernyét vagy kohósalakot. Ezekre azért van szükség, hogy a cement szilárdulási tempója lelassuljon, így betonba keverve akár 1-3 hónapos kötési folyamatot is elérhetünk vele, amire bizonyos betonelemek építésekor nagy szükség lehet.
A portlandcement egyik legkülönlegesebb, ezért pedig az egyik legdrágább típusa, melyet kizárólag olyan klinkerből készíthetnek, melynek a mész-kvarc aránya legalább három az egyhez, tehát legalább 60-70 százalék. Fontos ennél a típusnál, hogy a jelentős kezdőszilárdság miatt nagymértékben megnövelik benne az úgynevezett trikalcium-aluminát tartalmat, emiatt pedig a felhasznált gipszmennyiséget szintén megemelik hozzá. Ennek hatására a cement esetében jelentősen romlik az úgynevezett gőzérlelhetőségi tulajdonság, az előállítás során pedig sokkal tovább kell égetni a hozzá felhasznált klinkert is.
Kifejezetten olyan cementtípus, mely a nagy nyomószilárdság mellett olyan kötést képes biztosítani, amihez jelentős hajlítószilárdság is társul. Főként útépítéshez, kifutópályákhoz kifejlesztett cementtípus, hiszen a nagyobb tömegű járművek, vagy az alapvetően nagyobb járműforgalom miatt elengedhetetlen, hogy az adott felületek ne csak szilárdak legyenek, hanem valamennyire rugalmasak is, ellenkező esetben nagyon hamar nyomvályúk, kátyúk és lyukak keletkeznének a friss útszakaszokon.
A cementtípusok egyik legkülönlegesebb változata, amit kifejezetten néhány tevékenységi kör kielégítésére álmodtak meg. Ezt a faját leginkább nagy mélységbe lenyúló fúrólyukak kialakításakor alkalmazzák, emiatt a kötésidő és a hajlítószilárdság mellett rendkívül lényeges az úgynevezett víztaszító képességük is.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
