A hagyományos beton a modern építészet egyik legfontosabb eleme, ami gyakorlatilag már a fundamentumtól kezdődően meghatározza az építkezést és a felújítást. Egyre gyakrabban fordul elő azonban, hogy a klasszikus betont felváltják és egy sokkal korszerűbb, újabb, modernebb anyaggal, az úgynevezett szárazbetonnal helyettesítik. Merthogy a betonozás gyakorlatilag évszázadokon keresztül változatlan módon zajlott, összekeverték a cementet, a vizet és a sódert, majd ha gondosan odafigyeltek a megfelelő arányokra, akkor a kiöntés, a bedolgozás és a tömörítés után egy olyan masszív és erőteljes betonfelület jött létre, ami utána akár tonnákat is képes volt megtartani. Azon túl, hogy ez a módszer még ma is nagyon népszerű, sőt rengeteg esetben alkalmazzák, korszerűnek éppenséggel nem nevezhető, arra pedig ki sem tértünk, hogy gyakran hónapokat kell várni az egyes munkafolyamatok során az alkalmazhatóságra, a folytatásra a kötési idők miatt.
Manapság azonban már sokkal jobban felgyorsult a világ, az építkezéseknél és felújításoknál az a cél, hogy minél gyorsabban kaphassanak minél jobb minőséget, amihez más-más módszerekre van szükség. Ebből a célból született a szárazbeton, ami nem egy ördögtől való technológia, nem egy olyan megoldás, ami gyorsan kínál rossz minőséget, éppen ellenkezőleg. A Békás Épker kínálatából is megvásárolható szárazbeton ezért sokak szerint a jövő egyik fontos építőanyaga, egy olyan korszerű megoldás, ami az elkövetkezendő évtizedekben és évszázadokban alapvetően meghatározhatja majd az építkezéseket. Ahhoz azonban, hogy átláthassuk mindezt, elengedhetetlen megismerni a hagyományos betonozás sajátosságait is.
Amennyiben így tesszük fel a kérdést, akkor azt kell mondanunk, hogy alapvetően semmi azon túl, hogy ma már vannak sokkal hatékonyabb és jobb megoldások. A klasszikus betonozás alapvetően nem ördögtől való, nem is tűnik túl bonyolultnak, alapvetően nem szükséges hozzá más, mint három alapanyag megfelelő arányú keveréke, így sódert, cementet és vizet kell elegyítenünk ahhoz, hogy elkészüljön egy olyan betonfelület, ami optimális esetben hosszú évtizedekig, sőt akár évszázadokig biztos hátteret nyújt egy építmény számára. A hagyományos technika hátránya azonban, hogy az alapanyagoknak hatalmas helyigényük van, sőt speciális eszközökre egyaránt szükségünk lesz ahhoz, hogy a beton elkészülhessen.
Ezen felül a betonkeverésnek vannak nagyon súlyos buktatói, amelyekbe rendszerint belefutnak azok, akik nem rendelkeznek kiemelkedő gyakorlattal a friss beton arányainak kiméréséről és egyebekről. Mindenki látott már életében például olyan betonfelületet, ami megrepedezett vagy porladni kezdett. Ennek a hátterében rengeteg probléma állhat, így a nem megfelelő arányok, sőt az utógondozás hiánya egyaránt előidézheti az egyébként masszív felülethez kapcsolódó problémákat. Hiába ismert ugyanis, hogy a jó minőségű betonhoz három rész sóderre és egy rész cementre van szükség, ezeket pontosan kimérni minden egyes keverésnél, illetve odafigyelni a megfelelő víztartalomra úgy, hogy a sóder tartós deponálás mellett változó nedvességtartalommal rendelkezik – gyakorlatilag lehetetlen. Egy egyszerű járdához például többtucatnyi keverésre van szükség, amelyek arányai biztosan nem lesznek egyformák, ami máris negatívan hat a beton homogenitására.
Ahhoz tehát, hogy megfelelő minőségű betont kaphassunk, hatalmas gyakorlat, odafigyelés, szakértelem és tapasztalat szükséges, és akkor még szóba sem hoztuk az utókezelést, hiszen a beton legalább egy hónapig köt, miközben biztosítani kell neki az ehhez szükséges nedvességet. Mondhatjuk tehát, hogy a hagyományos beton elkészítése körülményes, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a korszerűbb szárazbetonra!
A szárazbeton egy rendszerint zsákos kiszereléssel rendelkező építőanyag, amit készbetonnak és hobbibetonnak egyaránt neveznek a köznyelvben. A legnagyobb előnye, hogy csak ki kell tölteni egy keverőedénybe, majd a megfelelő mennyiségű vizet adagolni hozzá, mert a gyártás során már hozzáadták a szükséges komponenseket. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a cement, ezért fontos odafigyelni a tárolására, hogy ne érintkezzen nedvességgel, és bár modern építőanyag, azért esetében is nagyon fontos lesz odafigyelni bizonyos dolgokra ahhoz, hogy a végeredmény megfelelő legyen.
A szárazbetonnal való munkavégzés nem túl bonyolult, sőt a legtöbb gyártó pontos instrukciókat ad hozzá a csomagoláson. A legfontosabb, hogy mindig megfelelő mennyiségű vizet adjunk hozzá a porhoz, hogy abból tökéletes állagú massza legyen, amit ajánlott elektromos keverővel teljesen homogén állagúvá tenni, és a helyszínen feldolgozni. Általánosságban elmondható, hogy egy 25 kilogrammos szárazbeton akár 3-4 liter vizet is fel tud venni. A mennyiségi kérdés nemcsak a megfelelő kötés miatt lényeges, hanem azért is, mert csak így tudjuk megfelelően elteríteni, illetve eldolgozni a helyén. A kiöntést követően a szárazbeton is pontosan olyan utókezelést követel, mint a hagyományos beton, alapvetően tehát a helyigénye kisebb, illetve a bekeverése egyszerűbb. Ügyelni kell itt is, hogy a szárazbetont +5 Celsius fok feletti hőmérsékleten alkalmazzuk, vagyis ajánlott kerülni a téli időszakot, ha csak nincs tartósan enyhe időjárás. Fagyásgátló és kötésgyorsító adagolása lehetséges, azonban itt sem javasolt, mert ezzel csak a minőséget rontjuk.
Természetesen a szárazbetonnak is nagyon sokféle típusa és fajtája ismert, amelyek alapvetően meghatározzák a felhasználhatóságát. A ház körüli munkálatokra és a nagyobb felületekre például a közönséges készbeton a legjobb választás. Ha aljzatok kialakítására vagy javítására van szükség, akkor az Estrich beton a legideálisabb döntés a szárazbetonok között, míg a padlástereknél a perlitbeton jöhet szóba a kategórián belül, ami nem ad nagy terhelést, de mégis jól szigetel.
A szárazbeton előnye, hogy sokoldalúan és sok helyen felhasználható. A leginkább célszerű akkor, ha otthon alkalmaznánk és nem túl nagy felületen dolgoznánk vele, mindemellett lényeges szempont még a gyors kötés, a gyors száradás, illetve tisztában vagyunk vele, hogy a felület nem kap majd nagy terhelést. Jó döntés olyan helyen is, ahol nem lehet nagyobb mennyiségű ömlesztett anyagot vagy építőanyagot tárolni, illetve betonkeverőt működtetni. Nyilván a szárazbeton ára drágább, mintha kiszámolnánk a hagyományos beton alapanyagait, ellenben ilyen esetekben, illetve kisebb felületeknél mégis sokkal gazdaságosabb, hiszen nem kell drága fuvarköltségekkel, tárolással és egyebekkel számolni, sőt az ömlesztett anyag maradéka miatt sem szükséges aggódnunk. Lényegesen egyszerűbb kiszámolni vele a munkához szükséges mennyiséget, ezáltal egy 25 kilogrammos kiszerelésű szárazbeton például optimális bekeverés esetén egy teljes négyzetméternyi felület lebetonozását teszi lehetővé átlagosan 1-1,5 centiméteres vastagságban.
Nagyon jól alkalmazható a szárazbeton padlólapok és burkolólapok aljzatkialakításához, de akkor is, ha beltéri munkálatoknál van szükségünk egy gyorsan és egyszerűen bedolgozható zsákos anyagra. Amennyiben a ház körül alkalmazzuk, ott gyakorlatilag bármilyen betonozási munkához ideális, ha az anyagiak nem befolyásoló tényezők, akár még nagyobb munkához is ideálisak, hiszen lépcsők, járdák, autóbeállók, de még kerítéslábazatok kialakításakor sem vall szégyent. Különösen népszerű olyan esetekben, amikor kerítésoszlopok rögzítésére van szükség, de pincék, garázsok vagy egyéb kis építmények alapjának kialakításakor egyaránt jó döntésnek bizonyulhatnak.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
