Bár rengeteget fejlődtek az elmúlt években és évtizedekben a tetőfedő anyagok, a tetőfólia alkalmazására még mindig nagy szükség van. Hiába választjuk a legkorszerűbb cserepeket és hozzá a legjobb vagy legmagasabb minőséget képviselő szigetelőanyagot, beszéljünk akár új-, akár felújított tetőszerkezetről, a vékony fóliaréteg kihagyásával a tető szerkezetének napjai meg vannak számlálva, hiszen minősége és tartóssága drasztikus romlásnak indul már a kialakítás után. Kevesen tudják például, hogy bár nagyon sok esetben még mindig csak egyféle tetőfóliát alkalmaznak az ácsok, valójában azonban a legtöbbször ajánlott kétféle változattal dolgozni, hiszen nem árt, ha van egy védelem közvetlenül a cserepek alatt, illetve egy másik a szerkezet belső oldalán is. Ez utóbbi különösen akkor nagyon fontos, ha tetőtér kerül kialakításra!
Elég csak megnézni a Békás Épker kínálatából megvásárolható tetőfóliákat ahhoz, hogy rögtön átláthassuk a helyzetet: a piacon jelenleg többféle megoldás áll a rendelkezésünkre, és ez nem azért van így, mert az egyes héjazatokhoz más és más típusú fólia használatára lesz szükség. Éppen ellenkezőleg, leginkább azért, mert az egyes héjazatok és kialakítási igények, valamint építési sajátosságok más-más fóliát igényelnek, valamikor egyszerre többféle típust is. Hogy mégis milyen tetőfóliák léteznek, illetve mi alapján érdemes választani, azt az alábbiakban közérthető módon szerettük volna továbbadni olvasóink számára.
Aki csak felújításba kezdett bele, még az is pontosan tudja, hogy manapság milyen sok és szigorú szabályozás vonatkozik az építkezésekre, beszéljünk akár a kivitelezőkről, akár az építtetőkről. A készülő otthonnak ugyanis meg kell felelnie bizonyos feltételeknek és tulajdonságoknak. Az, hogy a tetőszerkezetek egyre színesebbek és változatosabbak, önmagában még nem ok arra, hogy a tetőfólia miatt stresszeljünk, akkor viszont minden esetben kiemelkedő figyelmet kell fordítani a témára, ha egy tetőtéri lakás berendezésén gondolkozunk. Mivel az állami támogatás ezekre a területekre is kiterjed, ezért egyre többen alakítják át a tetőteret, illetve készítenek maguknak otthont, ami komoly problémákat okozhat, ha nem figyelünk oda a tetőfólia kérdésére.
A padlásteret ugyanis nem lehetetlen lakható állapotúvá tenni, azonban ilyenkor többféle szigetelésre is oda kell figyelni. Sokan itt csak a hőszigetelésre asszociálnak, ami valóban nagyon lényeges, hiszen a tégla és a beton szerepét ilyen helyzetekben egy vastag gyapotrétegnek, valamint néhány fadarabnak kell ellátnia. Csakhogy ez önmagában kevés, a lakható tetőtér alapja, hogy biztosítsuk a szerkezet megfelelő szellőzését, valamint azt is, hogy a szigetelés ne kapjon nedvességet. Ellenkező esetben a frissen rakott tetőszerkezet néhány éven belül korhadásnak indul, a vizesedésből fakadó penészesedés miatt pedig a tetőtér gyakorlatilag lakhatatlanná válik. Sok esetben megelégszenek azzal, ha a héjazat alá tetőfólia kerül. Való igaz, hogy ez az egyik legfontosabb védőréteg, azonban gondolni kell a szigetelés belső oldalán elhelyezkedő párazáró fóliára is, ellenkező esetben komoly problémákkal számolhatunk majd.
Akár lakott, akár lakatlan a tetőtér vagy a padlástér, a tetőfólia alkalmazása azért nagyon lényeges, mert sokszoros védelmet nyújt otthonunknak. Hiába készülnek ugyanis a modern cserepek és egyéb héjazatok kellően strapabírónak, önmagukban azonban nem elegendőek arra, hogy tartósan megóvják a tető szerkezetét az időjárás viszontagságaitól. Ilyen külső behatás például a por, a visszafolyó csapadék vagy éppen az olvadó hó, ami kellemetlen meglepetéseket okozhat egy tetőfólia nélküli héjazaton. Az ilyen kellemetlenségek ellen nyújt egy extra védőréteget ez a speciális fóliatípus!
Kétség sem férhet hozzá ugyanis, hogy a héjazat, mint elsődleges védelmi réteg jelenik meg a tetőn, de az alatta elhelyezett fólia a vízzáró képességei miatt nem enged be semmiféle nedvességet, így csapadékot vagy párát a tetőtérbe, illetve az arra érzékeny faszerkezethez sem. Nem árt azonban odafigyelni arra, hogy egy tetőszerkezetnél óriási hatások-ellenhatások dolgoznak, így az ellentétes oldalra szintén figyelmet kell szentelni. Merthogy a belső tér irányából is juthat nedvesség a szigetelésbe és a faszerkezetbe, hiszen a főzés, a fűtés, valamint a zuhanyzás rengeteg párát termel, amelyek a tetőnél jelentkező hőmérsékletkülönbség miatt kicsapódhatnak és hosszabb távon kárt okozhatnak. A megfelelő fóliázással azonban segíthetünk ennek az elkerülésében!
A páraáteresztő tetőfóliák közé azokat a rétegeket soroljuk, amelyek közvetlenül a cserepek, a héjazat alá kerülnek takarásban. Céljuk, hogy a külső nedvességtől és párától megvédjék a faszerkezetet. Jellemzően speciális alapanyagból készülnek, szőtt és rétegzett polietilénből állnak, amelyek nemcsak nagyon rugalmasak és ellenállók, hanem teljes egészében vízhatlanok, sőt nagyszerűen szellőznek is. A párazáró tetőfóliák ezzel szemben hagyományosabb, fóliaszerű anyaggal rendelkeznek, és jellemzően a burkolatok közé kerülnek, legyen a tetőszerkezet belseje akár gipszkartonnal, akár OSB lapokkal vagy éppen lambériákkal fedve.
Jelenleg nagyon sokféle típusuk ismert a piacon, így gyakran a helyzettől, az igényektől és a kivitelezőtől is függ, hogy melyik mellett döntünk. Vannak például olyan tetőfóliák, amelyek védelmet nyújtanak a szerkezet számára az UV-sugárzással szemben, mások dörzsálló kialakítással rendelkeznek, de olyanok is akadnak, amelyek védelmet biztosítanak a mechanikai sérülésekkel szemben. Mindegyik típusra jellemző, hogy távol tartják a nedvességet a tetőszerkezettől, ami penészesedést, később gombásodást idézhetne elő, és nemcsak a faanyagra, hanem hosszabb távon az ott lakók egészségére egyaránt negatív hatást tudna gyakorolni. Akár építkezésről, akár felújításról van szó, a megfelelő tetőfóliák alkalmazása nagyon fontos.
Nem lehet elmenni szó nélkül azonban amellett, hogy a megfelelő tetőfólia kiválasztása önmagában még nem elegendő. Lényeges továbbá az is, hogy az hol és milyen formában kerül alkalmazásra!
Páraáteresztő fólia
A páraáteresztő fóliát minden esetben a tető szarufáira helyezik rá úgy, hogy egymást átfedjék. A szarufák közötti részek ilyenkor már hőszigeteléssel vannak telítve – jellemzően puha kőzetgyapottal –, amihez a fólia közvetlenül hozzáér. A célja, hogy a bentről kifelé haladó párát át tudja ereszteni, és ne csapódjon le odabent. Emiatt csak akkor alkalmazható, ha egyszeres átszellőztetésű tetőrétegrend kerül kialakításra. A választáskor oda kell figyelni rá, hogy a tetőfólia úgynevezett Sd értéke kisebb legyen, mint a hőszigetelésnek, mert csak így valósulhat meg ez a hatás.
Párazáró fólia
A párazáró fólia az, ami a szarufák külső, héjazat felőli oldalára kerül. Rendszerint egy ellenléccel fogatják fel, és úgy alakítják ki, hogy az esetleges beszivárgó víz vagy kicsapódó pára le tudjon csorogni róla, azaz fedésben helyezkednek el. Segítségével két légrés is kialakítható, ami a tető szellőzése szempontjából lényeges. Az egyik rés a cserép és a fólia között található, míg a másik a hőszigetelés, illetve az alátéthéjazat között helyezkedik el. Ezeknek a légréseknek a feladata a tető frissen tartásán túl a huzathatás miatt a beszivárgó nedvesség elszállítása, ami a szerkezet vagy a hőszigetelés károsodásának megakadályozása szempontjából nagyon lényeges. Logikus, hogy a külső légrés a kívülről érkező nedvességgel szemben véd, míg a belső légrés a belülről érkezőt tudja elvezetni.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
