Különösen nagy érték lett az utóbbi hónapokban az, ha egy ingatlanban megmaradt a fatüzeléses rendszer, vagy legalább egy-egy külön kéményre kötött cserépkályha, esetleg kandalló, hiszen sokan inkább úgy döntöttek, hogy a drasztikusan megdrágult gáz mellett vagy helyett visszatérnek a fatüzeléshez. Ez azonban rengeteg kérdést vethet fel azok körében, akik életükben még soha nem fűtöttek fával, vagy már olyan régen, hogy nem emlékeznek pontosan arra, milyen paramétereknek is kell megfelelnie például a fának, egyáltalán mikor érdemes tűzifát vásárolni, azaz beszerezni a téli időszakra a tüzelőt.
Azon túl, hogy vannak specifikus helyzetek – a tűztér méretei például sok esetben háztartásonként eltérhetnek, ami meghatározza, hogy milyen hosszúságú fahasábok kerülhetnek be a kazánba –, a legtöbb esetben itt általános, mindenkire érvényes kérdéseket kell megválaszolni elsőként. Ilyen például a minőség vagy az imént már felvetett vásárlási időpont kérdése, hogy a fűtőanyag szárazságáról, jellegéről és hátteréről ne is beszéljünk. Amennyiben biztosra akarunk menni, a Békás Épker kínálatából megvásárolható tűzifa garantáltan minden igényt képes kielégíteni, azonban így is érdemes megválaszolni a fentiekben felmerült kérdéseket. Lássuk a legfontosabbakat!
Az egyik leggyakoribb kérdés a tűzifa szárazságának megállapítása mellett minden kétséget kizáróan a vásárlás időpontjához kapcsolódik. Hogy mikor érdemes tűzifát vásárolni magunknak? A leginkább demokratikus válasz természetesen az, hogy akkor, amikor szükségünk van rá, azonban a döntés előtt legalább két szempontot mindig vegyünk figyelembe. Ezek a következők:
A fának ki kell száradnia
A tűzifa vásárlásának időpontját jelentős mértékben meg kell határoznia a száradási időnek. Csak akkor tudjuk kihozni a maximális fűtőértéket a megvásárolt fából, ha annak lesz ideje megfelelő mértékben kiszáradni, ez pedig minden esetben idő. Ebből kifolyólag majdnem mindegy, hogy az év melyik időszakában rendeljük meg a tűzifát, ennél sokkal lényegesebb, hogy a felhasználás előtt legalább egy évig tudjon száradni. Ez ugyanis egyfajta vízválasztó időszaknak tekinthető a tűzifa száradása kapcsán, noha bizonyos keményfáknál ennél több idő sem árt, mint inkább használ a kalóriaértéknek. Minél szárazabb ugyanis a keményfa, annál magasabb hőfokon képes égni, és annál kellemesebb meleget tud adni, egyszóval ilyenkor hozhatjuk ki általa a legtöbbet a pénzünkből.
Természetesen ennél kevesebb idő is elég ahhoz, hogy a fa annyira kiszáradjon, hogy az már tüzelésre alkalmas legyen. Nyáron már például ne nagyon vásároljunk tűzifát őszre, míg a tavasszal megvásárolt fának még lesz elég ideje arra, hogy kiszáradjon őszig, illetve a leghidegebb téli időszakokig. Ilyenkor mindig bőven marad benne nedvesség – tökéletesen soha nem szárad ki a fa –, azaz képes lesz elégni a fűtőrendszer károsodása nélkül, de sokkal szerencsésebb, ha csak a rákövetkezendő esztendőben kerül felhasználásra. Ha tehát ősszel akarunk tüzelni, akkor legkésőbb tavasszal mindenképpen szerezzük be a tűzifát, ellenkező esetben túl nedves lesz ahhoz, hogy megfelelő minőségben égjen és kellő meleget adjon.
Ha tömegre vesszük a tűzifát
Szintén fontos tűzifa vásárlásakor az időpont kérdése akkor, ha nem méterre, hanem súlyra vásárolunk. Egyre kevesebb esetben találkozhatunk ilyen eljárásmóddal, de ha csak így sikerülne tűzifához jutnunk, akkor érdemes odafigyelni arra, hogy mikor rendelünk. Miért olyan lényeges ez ilyenkor? Szintén a víztartalom miatt! Ebben az esetben nem is annyira az évszak megfelelő kiválasztása a fontos, sokkal inkább az, hogy egy olyan időpontban vásároljuk meg a tűzifát, ami nem közvetlenül a vágás utáni hetekre és hónapokra esik.
A frissen vágott tűzifának ugyanis rendkívül nagy a víztartalma, ezáltal sokkal nehezebb, mint a már hónapok óta száradt, hasított típusok. Rengeteget spórolhatunk ilyen esetekben akkor, ha már eleve száraz tűzifát vásárolunk magunknak, hiszen egy tavasszal frissen kivágott farönkért lényegesen többet kell fizetnünk akkor, ha tömegre vásárolunk, mint néhány hónap száradás után, hiszen ilyen rövid idő alatt drasztikus mértékben képes csökkenni a fa tömege. Itt fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tömeg csökkenése egyáltalán nem jelenti a minőség romlását abban az esetben, ha a fa szerkezete ép, nem beteg, nem korhadt, nem indultak el olyan látható folyamatok, melyek negatív hatást fejtettek ki a fára.
Nyilván nedves fát is vásárolhatunk, ha szeretnénk, azonban ilyenkor soha nem tömegre, hanem térfogatra érdemes fizetni. Amennyiben így járunk el, akkor nem ér minket anyagi veszteség – legalábbis abban az esetben, ha megfelelő mértékben feldolgozzuk a fát, tehát a rönköket felvágjuk, felhasítjuk, azokat megfelelően összerakjuk és hagyjuk kiszáradni. Hogy mire figyeljünk oda, ha mégis tömegre vásárolnánk a tűzifát?
Leginkább arra, hogy igyekezzünk mindig jól átlátható, kalodába – azaz fakeretbe – zárt típust válasszunk, hiszen ilyen esetekben le tudjuk mérni a külső méretet, átláthatjuk a belsejét, hogy ott is megfelelően ki van rakva, nem csak bele vannak szórva a fahasábok. Az ömlesztett formában súlyra mért tűzifát érdemes minden esetben elkerülni. Ennek az oka, hogy az ilyen formában mért árut lehetetlen megfelelően lemérni és felbecsülni pontosan, így gyakran történik az árazás becsülve, ami nem szerencsés. Részben ezért kétes hátterű a hálózva csomagolt, de ömlesztett tűzifa is, hiszen hiába tűnik pontosan kimért mennyiségnek, valójában az így súlyra árult tüzelőanyagot soha nem lehet olyan precízen mérni és számolni, mint a kalodás megoldást.
A jó minőségű tűzifát közel sem olyan nehéz meghatározni, mint ahogyan azt sokan gondolják. Éppen ellenkezőleg, pusztán két kulcsmomentumra elegendő odafigyelni ahhoz, hogy ne legyen problémánk vele: az egyik a nedvességtartalom, a másik pedig a fa jellege, ami esetünkben azt jelenti, hogy puha- vagy keményfát vásároltunk.
A tűzifa nedvességtartalma miatt rendkívül lényeges, hogy ne az utolsó pillanatban, vagyis közvetlenül a fűtési szezon előtt szerezzük be az évi tüzelőt, mert ilyenkor a fa nedvességtartalma gyakran még 40-50 százalék felett alakulhat. Ez óriási probléma, hiszen a tüzelésre alkalmas fa nedvességtartalma legalább 20 százalék alatti. Ez nem jelenti azt, hogy a nedvesebb fa nem ég el, azonban jóval kisebb hő leadására képes, jobban füstöl, mindemellett pedig a fűtésrendszert, de főleg a kéményt is tönkreteheti. A legideálisabb, ha a nedvességtartalom 10-20 százalék között van, amit jellemzően már a megrendelő udvarában éri el a termék. A legjobb, ha a tűzifát két évig tudjuk szárítani a felhasználás előtt. Ehhez nyilván szükségünk lesz megfelelő mennyiségű helyre, valamint pénzre is, azonban 2 évnél tovább nem érdemes tárolni a fát, mert ekkor már romolhat a minősége – noha ez a körülményektől is függ.
A tűzifa esetén lényeges kritérium még, hogy ne puhafát vásároljunk, vagy ha mégis, akkor közel sem akkora összegért, mint a keményfát. A keményfa ugyanis azért kemény, mert tömörebb szerkezetű, ezáltal kellően kiszárítva sokkal magasabb fűtőértékkel rendelkezik, mint bármelyik puhafa. Lényegesen kevesebb keményfa szükséges tehát a fűtéshez, ha megfelelő rendszert alkalmazunk. A tüzelésre leginkább alkalmas keményfák – a mi régiónkban – a bükk, a tölgy, a gyertyán, a kőris, valamint az akác.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket