Egy lakóház felépítésének egyik legfontosabb kezdő lépése minden esetben a fundamentum kialakítása. Sokan nem tulajdonítanak neki különösebb figyelmet, hiszen nem lesz látható, egyáltalán nincs szem előtt, valójában azonban rendkívül fontos szerepet tölt be abban, hogy leendő otthonunk magabiztos lábakon álljon, hiszen erre az alapra épülnek majd fel a falak, ennek kell elbírnia a lakás teljes súlyát, így ha probléma van vele, az szerkezetileg teljes egészében kihat majd az épület stabilitására.
Ezért nagyon lényeges kérdés, hogy milyen betont használjunk egy házalap kiöntésekor? Az esetek jelentős többségében ezt a kérdést nem nekünk kell eldönteni, hiszen generálkivitelező vagy vállalkozó végzi el a munkát, de annak érdekében, hogy le tudjuk ellenőrizni például a megfelelő minőséget, nem árt tisztában lenni bizonyos alapfogalmakkal és egyéb tényezőkkel. Leginkább emiatt készítettük el ezt a cikket, hogy aki szeretné felkészülten várni ingatlanja alapozását, az most minden fontosabb részletet megismerhessen hozzá.
Noha az alábbiakban konkrétan is beszélünk majd a betontípusokról, hogy az egyes alapokhoz milyen megoldásokra lesz szükség, előbb azonban fontos tudni, hogy ideális esetben melyek a beton hozzávalói egy alapozáskor. A fundamentumok minden esetben klasszikus betonból készülnek, így szükség van hozzá nagyobb szemcseméretű sóderre, valamint természetesen jó minőségű cementre, ami a Békás Épker kínálatából is megvásárolható piacvezető áron.
Ezt a két alkotóelemet kell megfelelő arányok mellett elegendő mennyiségű vízzel összekeverni ahhoz, hogy kellően stabil kötés jöjjön létre, ami igazán masszív hátteret biztosít majd épületünk számára. Ez azonban még közel sem minden, amit tudni kell az alapozásról, az alábbiakban ezért pontról-pontra átvesszük a folyamathoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Kezdjük rögtön a legalapvetőbb fogalom, a betonalap tisztázásával. A betonalap minden esetben egy olyan, főként felszín alá kerülő betonfelület, aminek a legfontosabb feladata, hogy stabil fundamentumot biztosítson a ránehezedő háznak, eloszlassa annak terhét a talajon, azaz minél erőteljesebb ez a rész, annál kisebb a valószínűsége hosszabb távon az olyan statikai hibák kialakulásának, mint amilyen például a süllyedés.
Az építőiparban többféle alapozási módszert különböztetünk meg egymástól. Bár a legtöbb esetben sávalapozás történik egy átlagos lakóház esetén, azonban vannak más megoldások, amelyek néha alkalmasabbak, vagy bizonyos épülettípusokhoz jobban illeszkednek. Ennek fényében beszélhetünk pontalapozásról, lemezalapozásról, gerendaalapozásról, valamint speciális síkalapozásról is, amelyek kivétel nélkül mind egy speciális funkciót tölthetnek be.
Milyen alapot válasszunk?
Mint azt az imént már kiemeltük, a legtöbb családi ház esetében a sávalapozás a legjobb alternatívának minősül, azonban vannak esetek, amikor leginkább a talajminőség miatt más megoldásra van szükségünk. Ehhez elengedhetetlen lesz készíttetni egy talajvizsgálati jelentést – évekkel ezelőtt még talajmechanikai szakvéleményként futott –, ami a leendő ingatlan alatt elhelyezkedő földréteget vizsgálja, így meghatározza, hogy sávalapot, lemezalapot, esetleg valami mást válasszunk a munkához, illetve egyáltalán milyen betonra lesz szükség a fundamentum kialakításához.
Természetesen a talajvizsgálati jelentésnek van egy bizonyos többletköltsége – ami jelentős mértékben függ a telek méretétől –, ugyanakkor érdemes rászánni azt az összeget, mert előfordulhat, hogy néhány észrevétel, néhány egyszerű beavatkozás elegendő ahhoz, hogy az építkezés megfelelő mederben tudjon megvalósulni. Ellenkező esetben azonban előfordulhat, hogy a nem megfelelő talaj miatt az alap megsüllyed, megreped, vagy nem biztosít optimális tartást a leendő ingatlan számára.
Hogy megfelelő betontípust válasszunk leendő otthonunk fundamentumához, ahhoz egy kicsit behatóbban kell ismernünk a betontípusokat. Amit ezen a ponton nagyon fontos ismernünk, az nem más, mint az úgynevezett nyomószilárdság, amit minden betontípusnál C-betűvel jelölnek. Az értékek központilag elfogadottak, korábban úgynevezett hengerpróbával állapították meg őket. Ennek részeként egy 30 centiméter magas és 15 centiméter átmérővel rendelkező, víz alatt tárolt próbahengert görgetnek végig a betonfelületen, aminek részeként meg lehet állapítani az úgynevezett minősített szilárdságot.
Itt fontos kiemelni, hogy ez egy globálisan elfogadott szabvány, ugyanakkor az Európai Unió területén van egy másik tulajdonság is, az úgynevezett kockaszilárdság, amit szintén fontos megadni a betonozáskor. Ezt egy speciális, egységesen minden oldalról 15 centiméteres élhosszúsággal ellátott kockaalakú tárgy segítségével végzik el, az így kapott eredményeket pedig minden esetben a C-betű után, a megfelelő számok segítségével adják meg, méghozzá N/mm2-ben.
Lássunk egy példát! Amennyiben a beton jelölésekor C12/15-ös értékkel találkozunk, akkor az azt jelenti, hogy az adott termék nyomószilárdsága a hengerszilárdság tekintetében 12 N/mm2, míg a kockaszilárdság terén 15 N/mm2.
Anyagminőség szerelőbeton esetén
Amennyiben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a talajvizsgálatok során nem találtak semmiféle problémát, akkor elegendő lehet a sávalap készítése, de ha rosszak a talajviszonyok, akkor lemezalapra lesz szükségünk. Bármelyik eshetőség is áll fenn, mindig egy szerelőbetonnal indul a munka, amihez a statikai terv pontos útmutatást kínál, de a legtöbb esetben szabvány értékekről van szó. Mivel a legtöbbször sávalapozás zajlik, ezért itt és most kizárólag ezzel foglalkozunk.
Minden sávalap kialakításakor elsőként egy 5 centiméter vastagságú, úgynevezett kiegyenlítő réteg kerül leterítésre, ami lehet homok vagy kavics, de mindenképpen valamilyen szilárd ömlesztett anyag. Ennek a célja, hogy a kiásott sávalapon belül a szerelőbeton ne közvetlenül a talajjal érintkezzen, ami nemcsak nagyobb stabilitást biztosít, hanem mindemellett az egyenletesebb stabilitás mellett a talajvíz elleni erőteljesebb védelmet is. Erre a kiegyenlítő rétegre kerül általában 5-10 centiméteres vastagságban egy C10/12-es szerelőbeton, aminek köbméterenkénti anyagigénye közel 300 kg cement, 1800 kg sóder és a sóder víztartalmának függvényében megközelítőleg 200 liter víz.
Anyagminőség vasbeton sávalap esetén
Amennyiben a szerelőbeton a helyén, illetve megtörtént a megfelelő száradás, akkor jellemzően a sávalap többi része következik, ami általában erőteljes vasbetonból áll, tehát nagyon oda kell figyelni a minőségre. Ezen felül fontos, hogy a sávalaphoz ilyenkor már nagyobb szilárdságú betont is használnak, ezáltal legalább C12/15-ös változatra lesz szükség, amit általában úgy lehet elérni, ha jelentősebb mennyiségű cementet alkalmaznak a masszában, de az arányok betartására még ilyenkor is figyelni kell.
A helytelen arányban kevert beton ugyanis nagyon komoly gondokat tud okozni, idő előtti anyagfáradás, elhasználódás, repedezés történhet, ami később súlyos statikai problémákat idézhet elő a ház szerkezetében. Az ilyen minőségű betonhoz jellemzően több mint 300 kg cementre lesz szükség, de a sóder és a vízigény tekintetében ugyanúgy az 1800 kg és a 200 liter lesz az irányadó mennyiség.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
