Milyen EPS lapot válasszunk?

Az EPS lapok különbségeiről

Az EPS lapok hatalmas szerephez jutottak az elmúlt években az építőiparon belül. Ennek az oka leginkább abban rejlik, hogy hatásukhoz mérten kiváló ár-érték aránnyal rendelkeznek, hiszen olcsón burkolhatunk velük nagy felületeket, melyeknek ezzel megnöveljük a hő- és hangszigetelési értékét egyaránt. Teljesen mindegy, hogy az EPS lapokat polisztirolnak vagy hungarocellnek nevezzük, a kérdéses termékkategórián belül többféle típus létezik, ha pedig hőszigetelést készítenénk belőle, esetleg más munkára használnánk fel, akkor nem árt tudni, hogy milyen típusai ismertek, illetve ezek mire valók.

Az EPS lapok vastagságáról

Bár ezt a bejegyzésünket nem feltétlenül az EPS lapok kiterjedésére szeretnénk kiélezni, sokkal inkább a felhasználáshoz kapcsolódó tulajdonságok különbözőségeire, azonban így is nagyon lényeges lesz elsőként szóba hoznunk a kérdéses építőanyagok vastagságát. Fontos tudni, hogy minél vastagabb a polisztirol, annál jobb a hőszigetelési tulajdonsága, azonban egy bizonyos pont után – jellemzően 15-20 centiméter – már nem érdemes tovább fokozni, éppen ezért nem készülnek ennél vastagabb hőszigetelő rendszerek otthonainkon, hovatovább már a 10 centiméter is sokszor túlzásnak minősül.

Azt pedig még szóba sem hoztuk, hogy az EPS lapok gyakran nem csak hőszigetelésre alkalmasak, így a tipikusan 1-2 centiméteres, illetve általánosságban a vékonyabb típusokról ez nehezen mondható el. Ami azonban cikkünk témáját tekintve sokkal fontosabb, hogy az egyes típusok pontosan hová használhatók fel, hiszen az nyilvánvaló, hogy más EPS lapra lesz szükségünk a fal hőszigetelésére, a padlásra, az aljzathoz, és megint másik például a lábazat burkolásához.

Milyen típusú EPS lapok léteznek és azok mire használhatók?

Felhasználhatóságuk tekintetében a hungarocellt alapvetően a nyomószilárdsági értékük szerint csoportosíthatjuk, amit laikusként a legegyszerűbben a kérdéses lapok oldalára festett szín alapján tudunk megkülönböztetni. Itthon a leggyakrabban a piros, a kék és a sárga színnel megjelölt EPS lapokat szokás alkalmazni, ami eltérő nyomószilárdságot jelez a vastagságtól függetlenül. A nyomószilárdság egy olyan mérőszám, illetve érték, ami meghatározza, hogy a felületre mért merőleges nyomás hatására milyen alakváltozás következik be, így vannak egyáltalán nem terhelhető és terhelhető típusok. Lássuk ezeket kicsit alaposabban az alkalmazási terület tekintetében:

• EPS 30 (nem terhelhető, hagyományos polisztirol lap): Ezzel a típussal találkozhatunk általában a leggyakrabban a beltéri szigetelések során. Jelölése a kék csík, használata pedig ideális lehet például álmennyezetek vagy falszerkezetek szigetelésére, párnafák közti beszorításra, de a födémek padlásszigeteléseként is, ha nem járható borítást szeretnénk, miközben épület-diletációként is megállja a helyét.
• EPS H-80 (homlokzati szigeteléshez ajánlott polisztirol lap): Ezt a hungarocell-típust használják a legtöbbször a homlokzati hőszigetelések kialakításához. Oldalán piros csík jelzi, hogy minimálisan terhelhető, összetettebb szerkezetű, mint az EPS 30, de így is nagy körültekintést jelent a használata. Alkalmazása csak lábazatvonal fölött lehetséges.
• EPS 100 (padlókhoz és aljzatokhoz ajánlott polisztirol lap): Ez a hungarocell-típus az egyik legerősebb a jelenlegi piacon, ezáltal kiváló terhelhetőséggel rendelkezik, éppen ezért olyan helyeken ajánlott, ahol a belőle készült szerkezetnek valamilyen merőleges terhelést tartósan vagy átmenetileg el kell viselnie. Ezt a típust sárga csíkkal jelölik a lapok gerincén, választása pedig kiváló lehet padlók és normál terheléssel rendelkező beton aljzatok alá hőszigetelésként, de a járható födémszigetelésekre sem utolsó, sőt a talajjal érintkező, vízszigetelésekkel védett aljzatokra szintén ez alkalmazható. Felhasználási köre lényegesen jelentősebb, mint bármelyik másik EPS lapnak.