Azon túl, hogy a zsalukő manapság egyike a legkedveltebb építőanyagoknak, a használatáról rengeteg mítosz, megannyi tévhit kering az emberek között. Nagyon sokan például rendszerint félreértelmezik őket, mert valójában betonból készülnek, ezért úgy vélik, hogy önmagukban is kimagasló szilárdsággal és teherbírással rendelkeznek. Csakhogy már a kialakításuk, az üreges szerkezetük is árulkodó tényező lehet az alkalmazhatóságuk kapcsán.
A Békás Épker kínálatából is megvásárolható zsalukő ugyanis nem említhető egy lapon a különféle téglákkal vagy olyan blokkokkal, amelyek falazáshoz kellenek. Ennek az oka az eltúlzott üreges kialakítás – ami nem véletlen –, valamint a gyenge szerkezet, hiszen a zsalukő nagyon könnyű betonból készül, és ez szintén nem ok nélkül van így. Ez az építőanyag ugyanis kifejezetten célzott felhasználásra lett kitalálva, és mint az alábbiakból kiderülhet, sokszor okozhat félreértéseket a megfelelő beépítés.
Mivel nagyon sok a tévhit és a félreértés a zsalukő kapcsán, ezért érdemes már itt az elején tisztába tenni azt a kérdést, hogy egyáltalán mire is való ez az építőanyag a gyakorlatban? Aki nem látott még életében zsalukövet, egy a leginkább az egykori béléstestek hatását keltő, lényegében csak vázszerkezettel rendelkező tömbről van szó, ami azt a célt szolgálja, hogy bennmaradó zsaluként funkcionáljon, tehát csak egyfajta külső vázat biztosít annak, hogy a friss betonmassza – a vasalással együtt – a helyén maradjon.
Mivel beépülő zsaluról beszélünk, ezért elsődlegesen csak addig van szerepe, amíg a beletöltött massza megköt, azonban a későbbiekben is fontos a jelenléte. Példának okáért a zsalukő képes utólagos külső védelmet biztosítani a belső merev betonnak az időjárás hatásai ellen, ami azért lényeges, mert a nagyobb munkát, a tartást jellemzően az utólag betöltött massza biztosítja, bármit is építenénk belőle.
Nagy előnye a zsalukőnek, hogy egyrészt standard, másrészt kisebb méretekben kaphatók, mint a klasszikus zsalutömbök, ezáltal rendkívül egyszerű jól dolgozni vele. Míg a hagyományos zsaluzással kifejezetten nehézkes pontos betonfelületeket kialakítani, addig a zsalukővel nagyon egyszerűen lehet egyenes falakat és szilárd szerkezeteket építeni. Nyilván soha nem lesz olyan, mint egy monolit szerkezet, azonban a vastagabb zsalukövek így is nagy teherbírásra képesek.
Nem véletlen, hogy az egyik legelterjedtebb felhasználási területe például a lábazat, vagyis az újonnan épülő lakóházaknál sokszor ez következik az alap után, de sokszor találkozhatunk vele pinceszinteknél, rézsűknél, azonban még népszerűbb megoldás kerítés-, valamint támfal építésekor egyaránt.
Most, hogy már tudjuk, miként néz ki egy zsalukő, illetve mire alkalmazható a hétköznapok során, nagyon fontos kérdéskör, hogy mennyi betonigénye van egy ilyen építőanyagnak? Általánosságban elmondható, hogy a betonigényt a zsalukő méretei határozzák meg, hiszen többféle, ugyanakkor standard kiterjedésben érhető el a kereskedésekben. Ennek fényében beszélhetünk 15-ös, 20-as, 25-ös, 30-as és 40-es zsalukőről is, azonban gyártótól függően lehetnek eltérő méretezések, így kisebbek és nagyobbak egyaránt.
Ennek fényében egy 15-ös zsalukőnek értelemszerűen sokkal kevesebb a betonmassza-igénye, mint egy 40-esnek, hiszen hiába egyforma hosszúságúak és magasságúak, a szélességük jelentős különbséget mutat, és mivel a hozzájuk kapcsolódó betonváz egyforma átmérővel rendelkezik, ezért csak a bekerülő betonmassza kapcsán beszélhetünk eltérésekről. Pontosan ugyanakkor nagyon nehéz kiszámolni, hogy a zsalukőnek mekkora a betonigénye.
Ezért van az, hogy a gyártók, valamint a forgalmazók egyaránt feltüntetik, hogy termékükhöz pontosan mekkora mennyiségben lesz szükség kitöltőbetonra. Csak az arányok kedvéért, egy 30-as zsalukő esetén egy négyzetméter felépítmény – például támfal vagy lábazat – több mint 1 köbméternyi betont igényel. Ebből is látszik, hogy a zsalukővel a megfelelő vasalás mellett milyen masszív felépítmény kivitelezhető.
Nagyon lényeges kiemelni itt, hogy nemcsak a mennyiség, hanem a minőség és az állag is fontos a zsalukő esetében, ha megfelelő belső kitöltést szeretnénk alkalmazni. A hagyományos szárazbeton például biztosan teljesen alkalmatlan lesz a kellő tömörödéshez, ezért lényeges odafifyelni egy kicsit hígabb, könnyebben tömöríthető, jól ülepedő betonmassza keverésére. Nyilván nem olyan híg betonról van itt szó, mint amilyen például a misung, különösen egy 30-as zsalukőbe bátran keverhetünk betont nagyobb szemcseméretű, akár 24-es sóderből is, ami itt lényegesebb, hogy ne legyen túl száraz, hogy a massza kellőképpen össze tudjon ülni, és mindenhová eljuthasson.
Ezért lényeges, hogy a zsalukővel nem úgy dolgozunk, hogy felépítjük a vázat – avagy a komplett zsalut –, majd utána kitöltjük betonnal, hanem sorról-sorra haladva, hiszen így biztosítható a legjobban a megfelelő homogenitás, hogy a beton masszája a zsalukő minden egyes négyzetmilliméterét kitölti odabent. Ennek eléréséhez nagyon fontos, hogy soronként tömörítsük a bekerülő masszát, ügyelve arra, hogy a zsalukövek közé ne kerüljön kötőanyag, hiszen azzal a magasság, a vízszint és a függők is előnytelenül módosulhatnak.
A folyamathoz mindig fontos beszerezni megfelelő célszerszámot. A hagyományos döngölés módszere ugyan hatásos lehet, de a közelébe sem ér például egy betonvibrátornak, ami nemcsak egyszerűbben és tisztábban, hanem jóval hatékonyabban is alkalmazható. Használatával a zsalukő belső felébe kerülő betonmasszából minden légbuborék kikerül, így sokkal masszívabb, tömörebb vasbeton készülhet, ami minden tekintetben magasabb szintű tartósságot biztosít. Ez egy támfal vagy egy lábazat esetén különösen fontosnak tekinthető, például rézsű kialakításánál vagy belső válaszfal készítésénél sem utolsó szempont.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
