Márpedig ennél a két alternatívánál sokkal több lehetőségünk létezik, ha hőszigetelésre készülünk, az alábbiakban pedig annak jártunk utána, hogy milyen anyagok léteznek már ebből a célból?
Az expandált polisztirol a legismertebb hőszigetelő anyag a magyar piacon. A röviden EPS- ként is ismert terméket kőolaj és földgáz segítségével állítják elő. Jellemzően lemezes formában kapható, méghozzá a legkülönfélébb méretekben. Mivel lebomlani és elégni nem tud, hatása pedig évtizedek múltán sem változik, egyfajta örökös megoldásként tekintenek rá, miközben alkalmazható homlokzaton, padlón, belső falakon, de akár még a tetőnél is. Hangszigetelésre nem a legalkalmasabb, ellenben könnyed telepítése, valamint alacsony ára miatt igencsak közkedvelt.
Az extrudált polisztirol, vagy röviden XPS ugyanúgy készül, mint az EPS, a különbség azonban, hogy a benne található kis golyócskákat hajtógázzal habosítják. Ugyanúgy mesterséges szigetelőanyag, lemezes formában kapható, méghozzá különféle méretben és vastagságban. Az EPS-hez mérten sokkal jobb nyomásállóság jellemzi, és a vízzel szembeni ellenállása is jelentősebb, emiatt főként padlók alatt és lábazatok szigetelésénél használják, de minden esetben kívülről, nem ritkán nedves közegben.
A kőzetgyapot főként kvarchomokból, üvegből, földpátból és más víztaszító alapanyagból készül, melyeket speciális eljárással, gőznyomással lemezelnek, majd szárítanak. Mesterséges szigetelőanyagkén a kőzegyapot nem tűzveszélyes, de kis mértékben érzékeny a nedvességre, ebből kifolyólag a diffúzióra is hajlamos. Kiváló homlokzatokra, könnyed alkalmazhatósága miatt pedig a tető és a födém alsó szigetelésekor is gyakran alkalmazzák. Hasonló jellemzőkkel bír az üveggyapot is, azonban lemezek helyett ezt szigetelőpaplanként hozzák forgalomba.
A cellulózszigetelés jellemzően újrahasznosított papírból, főként újságpapírból készül egy több lépcsőből álló speciális eljárással. Az északi országokban már több évtizede alkalmazzák, hiszen táblásított formájában könnyen beszerezhető és olcsó szigetelőanyag, mely kiváló favázas falszerkezetek közé, födémeken, padlókban, de akár válaszfalakként is, de nagy hátránya, hogy érzékeny a nedvességre, és a mesterséges szigetelőkkel ellentétben tűzveszélyes is.
A gyapotszigetelés nem összekeverendő a kőzetgyapottal, ez ugyanis valódi, természetes gyapotból készül, mely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a cellulóz, tehát érzékeny a nedvességre és a tűzre is, noha csak 400 Celsius fokon gyullad meg. Különféle vastagságú és szélességű szigetelőpaplanként kerül forgalomba, előnye pedig a könnyed elhelyezhetőség, valamint a magas szigetelőérték. Szinte ugyanez mondható el a gyapjú szigetelő anyagokról is annyi különbséggel, hogy míg a gyapot növényi-, utóbbi állati eredetű, de ugyanúgy főként üregek és rések kitöltésére, tetők esetében pedig szarufák közé ajánlják.
A nyers parafából készülő szigetelőlemezek is egyre közkedveltebbek a piacon. A nyersfát szárítás, aprítás és nyomás után légmentesítik, majd nyújtják. Természetes alapanyagról van szó, melyet általában 12 centiméteres vastagságú táblákban árulnak. B2-es tűzveszélyességi osztályba tartozik, és hajlamos a diffúzióra, könnyed szerelése és ára miatt mégis egyre többször alkalmazzák homlokzatok és padlók szigeteléseként.
A poliuretán hab, vagy röviden PUR hab egy kőolajból és répacukorból készült, habosított szigetelőanyag, aminek elképesztően sokrétű a felhasználási köre. Bár kapható táblákban is, a legtöbbször kifújható hab formájában férhetünk hozzá, melyet a legkülönfélébb helyeken, réskitöltésre, ablakok beépítésére, tetőszigetelésre vagy bármilyen más bel- és kültéri szigetelésre alkalmazhatunk. Kiválóan ellenáll a víznek, lapok formájában pedig a nyomásálló külső tetőszigetelések kötelező kellékének tekinthető.
Bár a farostlemezről az emberek többségének nem a szigetelés jut eszébe, holott egyre többször alkalmazzák őket ebből a célból. Jellemzően faipari hulladék fából készítik préselt lapokat, melyeket speciális adalékanyagok révén nemcsak masszívabbá, hanem akár vízállókká is tehetik. Természetes szigetelőanyagról van szó, mely újra felhasználható, ellenben tűzveszélyességi osztálya nem a legjobb, sőt diffúzióra is hajlamos. Kül- és beltéren egyaránt alkalmazzák, nem ritkán szarufák közötti vagy tető feletti szigetelésként, de külső és belső homlokzatok szigeteléséhez is ideális a nedvességtől mentes helyeken. Nagy sűrűsége miatt igazán jó szigetelő hatással rendelkezik, emiatt pedig egyre közkedveltebb az alkalmazása.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
