Milyen vastag legyen a homlokzat hőszigetelése?

Így határozhatjuk meg a homlokzat hőszigetelésének vastagságát

Amennyiben valaki homlokzati hőszigetelésben gondolkozik, ma már a legkülönfélébb típusok közül választhat magának. A Békás Épker kínálatából is többféle hőszigetelő rendszer közül válogathatunk, amelyek kapcsán gyakran nem is annyira a választott alapanyag típusa lesz a fontos, sokkal inkább az, hogy mindig a körülményekhez igazítsuk, hiszen hiába szeretnénk mi kizárólag polisztirol alapú szigetelést, ha otthonunk falazata kőzetgyapotot kíván. Az alapanyag kérdése mellett ráadásul nagyon fontos kérdés minden egyes homlokzati hőszigetelés előtt, hogy mennyire vastag legyen a falazatra kerülő extra burkolat, hiszen amennyiben túl vékony, akkor felesleges pénzkidobás történt, ha pedig túl vastag, akkor a pazarláson felül negatív élettani hatásokat idézhetünk elő, sőt a ház falazatában is kárt tehetünk hosszabb távon.

Ezért nagyon lényeges, hogy egy homlokzat hőszigetelésekor gondosan odafigyeljünk a megfelelő vastagságú hőszigetelés kiválasztására, hiszen csak ezzel érhetjük el a lakás ideális komfortszintjét és energiahatékonyságát. Amennyiben jól döntünk, a beruházás minden esetben megtérülő lesz, azonban annyi tévhit olvasható és hallható a téma kapcsán, hogy összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek a homlokzati hőszigetelés kapcsán a méret tekintetében szóba jöhetnek. Az alábbiakban arra törekedtünk, hogy tapasztalatainkra építve hasznos gyakorlati tanácsokkal szolgáljunk, így az alapoktól kezdve megvizsgáljuk a homlokzati hőszigetelés vastagságához kapcsolódó kérdéseket.

Mi befolyásolja a homlokzati hőszigetelés vastagságát?

A megfelelő vastagságú homlokzati hőszigetelés meghatározása azért jelent óriási problémát, mert ez a tulajdonság, illetve érték az elmúlt néhány évben folyamatosan változott. Míg például 10-15 évvel ezelőtt teljesen általános volt, hogy mindössze 5 centiméter vastag lapok kerültek a házfalakra – sok helyen még mindig elfogadott, de mint hamarosan kiderül, érdemes kerülni azt a kivitelezőt, aki ezt erőlteti –, manapság azonban már egyáltalán nem ritka, hogy 15-20 centiméternyi extra burkolatot alkalmaznak az ingatlanokon. Sőt mi több, aki passzívházban gondolkodik, a 30 centiméter vastag hőszigetelés sem különleges vagy nonszensz, éppen ellenkezőleg, mondhatni egészen hétköznapi eset.

Hogy mégis milyen szempontok határozzák meg, hogy mennyire vastag hőszigetelés kell egy épületre? Az alábbi szempontok a legfontosabbak ezen a téren:

• a leginkább lényeges, hogy milyen szerkezetű épületről beszélünk;
• ezen felül azt a szempontot is figyelembe kell venni, hogy milyen hőszigetelő anyagot választottunk;
• de lényeges még a szigetelés elhelyezkedése, hogy homlokzatot, tetőteret, lábazatot vagy éppen padlásfödémet burkolnánk vele;
• illetve az is, hogy mennyi energiát, illetve költséget szeretnénk megtakarítani ezzel a beavatkozással.

Sajnos nagyon gyakran hallani, hogy minél vastagabb hőszigetelés kerül a házra, annál jobb eredmények érhetők el vele. Ez valamilyen szempontból, de legalábbis bizonyos határokig igaz állítás, hiszen minél vastagabb a burkolat, annál jobban képes mérséklődni az energiafogyasztás, ezzel egyetemben pedig a fűtéshez és a hűtéshez kapcsolódó költségek. Csakhogy egy bizonyos pont után a túl vastag hőszigetelés már csak pénzkidobás, hiszen egyáltalán nem növeli meg a hatékonyságot, pusztán pénzkidobásnak tekinthető, sőt extrém esetben akár a lakás komfortszintjét is leronthatja. Azon túl, hogy az anyagköltség ilyenkor többe kerülhet, mint a rendszerrel elérhető hőnyereség, a túl vastag szigetelés rengeteg problémát idézhet elő, így például az erősebb szél, a szélsőségesebb időjárás is könnyebben kárt tehet benne. Emiatt gyakran érdemesebb egy jobb minőségű vagy drágább szigetelőanyagot választani, amiből kevesebb is elég a megfelelő hatás eléréséhez.

A falazat típusa nagyon fontos a megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztásakor

Amint az a fentiekből már kiderült, a falazat típusa az egyik legfontosabb tényező abban az esetben, ha hőszigetelés választása előtt állunk. Ezért lényeges mindig szakemberre bízni a hőszigetelést, hiszen minden esetben alapos páratechnikai számításokra hagyatkoznak, amikor a megfelelő típus kiválasztása szóba kerül. Ez az érték pedig falazattípusonként alaposan eltérhet egymástól! A páratechnikai tulajdonságok mellett ráadásul lényeges a megfelelő hőszigetelés és a fal típusa abban a tekintetben is, hogy a két alapanyag ideálisan párosítható legyen. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a pára sokkal gyorsabban jut be a hőszigetelésbe, mint ahogyan onnan távozni tudna, így a nedvesség felhalmozódik odabent, vizesedni, izzadni kezd, amitől a fal dohosodásnak, penészesedésnek indul, hosszabb távon pedig a sok víz súlyos szerkezeti károkat idézhet elő.

Ennek megfelelően az egyes falszerkezetekhez különféle szigetelőanyagot kell választanunk. A következő szabályok betartásával biztosan minden helyzetben jól dönthetünk majd:

• A téglafalazat a legkevésbé kényes a megfelelő hőszigetelésre, így ha jól akarunk választani, akkor az expandált és az extrudált polisztirolok egyaránt ugyanolyan jó megoldások lehetnek, akárcsak a lépésálló kőzetgyapot.
• Ha pórusbetonból készült házfalról van szó, szintén szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen nagyjából ugyanazok a szigetelések alkalmazhatók, mint a téglánál, azonban a legtöbbször sokkal vékonyabb rétegben.
• Ha vályogház homlokzati hőszigeteléséről van szó, arra mindig alaposan oda kell figyelni a speciális igények miatt, ezért a szakemberek többsége csak a kőzetgyapotot ajánlja ilyen esetekre.
• Ez a típus a leginkább ideális akkor is, ha fából készült falazatot vagy felületet akarunk megfelelően szigetelni, így például a tetőknél is leginkább ezért alkalmazzák a kőzetgyapotot.

Milyen vastag legyen a hőszigetelés?

Mielőtt konkrét számokról is beszélnénk a homlokzati hőszigetelés kapcsán, nagyon lényeges kiemelni még, hogy a meghatározáskor fontos figyelembe venni az úgynevezett U-értéket, vagy más néven hőátbocsátási tényezőt. Ennek a lényege, hogy négyzetméternyi felületen egy másodperc alatt mekkora a hőveszteség 1 Celsius fokos változás mellett. Ez az elsőre feleslegesnek tűnő érték meglepően lényeges ahhoz, hogy meghatározzuk a hőszigetelés vastagságát.

Példának okáért a régi B-30-as téglák esetében 1,46-os U-értékről beszélünk, ami azt jelenti, hogy legalább 16 centiméternyi hőszigetelésre van szüksége. Ezzel szemben egy 25 centiméteres kisméretű tömör téglánál ez az érték 1,86, vagyis sokkal jelentősebb, és itt már legalább 17 centiméteres hőszigetelő réteg kialakítására lesz szükség az optimális hatás érdekében. Látható tehát, hogy már egy-egy centiméter milyen jelentős változás lehet egy hőszigetelő rendszerben.

Az elhangzottakon felül ki kell emelni még az Ytong téglát, melynek 30 centiméteres típusa 0,44-es U-értéket vonultat fel, azaz 9 centiméter vastagságú hőszigetelést igényel. Érdemes kiemelni az újabb típusú vázkerámia falazóblokkokat a sorból, hiszen vannak már olyan professzionális megoldások, amelyek 30 centiméteres vastagság mellett 0,29-es U-értéket nyújtanak, így bőven elegendő hozzájuk az 5 centiméteres extra hőszigetelő burkolat alkalmazása. Természetesen ma már olyan korszerű falazóanyagok is vannak, amelyek egyáltalán nem igényelnek utólagos burkolást, így léteznek olyan 44 centiméteres vázkerámia falazóblokkok, amelyek önmagukban 0,23-as U-értéket nyújtanak, ami nagyjából megegyezik a hőszigetelt falazattal.