Mindent a T acélról és felhasználási lehetőségeiről

A T acél felhasználása a gyakorlatban

A hétköznapi barkácsolás vagy építkezés során ritka eset, hogy acéltermékre van szükségünk a ház körül, de aki rendelkezik megfelelő szerszámokkal és alapismeretekkel, az bizonyára gyakran veheti hasznát a különféle formájú és kialakítású acélelemeknek. Ilyen például a Békás Épker építőanyag kereskedés kínálatában piacvezető áron elérhető T acél, mely hasonló funkciót tölt be, mint a laposacél, a köracél vagy éppen a C szelvény.

Természetesen közel sem nevezhető véletlennek, hogy ilyen sokféle acéltermék közül válogathatunk, hiszen mindegyik típusnak megvan a maga funkciója és rendeltetése. Mindez annak ellenére is igaz állítás, hogy egyébként ezeknek a termékeknek az előállítása teljesen hasonló, legyen szó akár konkrétan az eljárási módról, akár a felhasznált alapanyagokról. Hogy mégis mi szükség van ennyiféle kialakításra az acélszelvényekből?

Ez alapvetően két okra vezethető vissza:

1. Az első, hogy az eltérő forma miatt egészen más merevítési pontokkal és tulajdonságokkal rendelkezik majd a késztermék, azaz szerkezetépítéskor célzottabb felhasználás jellemző rá.
2. A második, hogy szintén a kialakításra utalva nemcsak a merevség, az anyagtulajdonságok, hanem konkrétan a formavilághoz kapcsolódó sajátosságok miatt is eltér a felhasználási módja, hiszen egy T acélt eleve sokkal másabb közegben lehet alkalmazni, mint példának okáért egy C szelvényt.

Lássuk azonban most alaposabban és konkrétabban, hogy mit kell tudnunk a gyakorlatban a T acélról, az előállításáról, illetve úgy általánosságban a hétköznapi felhasználásáról.

Mi az a T acél?

Elsőként azonban érdemes egy kicsit tisztába tenni, hogy mit is nevezünk a hétköznapok során T acélnak? Egy rendkívül erős alapanyaggal rendelkező, magas strapabírósággal büszkélkedő acélrúdról van szó, mely a kialakítása során oldalnézetből sajátos T alakkal rendelkezik, innen eredeztethető a neve, mely rögtön egyértelműsíti, hogy milyen termékről is van szó.

A T acél többféle méretben elérhető és szálanként megvásárolható. A hosszúság, a vastagság és a szélesség tekintetében egyaránt különbözhetnek egymástól az egyes típusok. A leggyakoribb méretek között a 20x20-as, a 30x30-as, a 40x40-es és az 50x50-es változatokat találjuk, ami természetesen közel sem jelenti azt, hogy ne találkozhatnánk ettől eltérő méretű T acélokkal a hétköznapok során.

A meleg hengerelés eredménye

Mint valamennyi szálas acéltermék, úgy a T acél is meleg hengerelés során nyeri el végső alakját. A kezdő alapanyag esetében az öntött buga, melyből különféle forgó hengerekkel nyújtják és formázzák az anyagot még meleg állapotában. A cél, hogy olyan formájú és méretű végeredmény szülessen, amilyenre éppen szükség van.

A forgácsolással ellentétben a meleg hengerelés azért sokkal előnyösebb, mert ilyenkor nemcsak az anyag külső alakja változik meg, hanem a belső mikroszerkezet is átalakul, méghozzá kifejezetten előnyös formában. A végeredmény ezzel sokkal erősebb, mégis rugalmasabb és megmunkálhatóbb lesz.

A T acél is jól hegeszthető

Az acél hegeszthető jellegét leginkább a széntartalom határozza meg. Amennyiben az adott acélszálban alacsony a széntartalom, akkor az jobban hegeszthető, mint a többi. A T acél esetében a karbontartalom általában alig haladja meg a 0,2 százalékot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végeredmény nemcsak könnyen megmunkálható, vágható és formázható, hanem a hegeszthető jellegét tekinthető is kiválónak tekinthető.

Teljesen ötvözetlenek, ami azt jelenti, hogy fizikai és kémiai tulajdonságaik tekintetében is majdnem olyan hatással rendelkeznek, mint a nyersvas, de szilárdságuk sokkal nagyobb, hála a meleg hengerelésből fakadó sokkal egyenletesebb szemcseeloszlásnak. Az alapacélokhoz viszonyítva lényegesen előnyösebb tulajdonságaik vannak a hideg és a meleg alakíthatóság tekintetében egyaránt

Mire használható a gyakorlatban a T acél?

Mielőtt konkrétan rátérnénk a T acél gyakorlati hasznosíthatóságára, nagyon fontos kiemelnünk a sorból, hogy ehhez az építőanyaghoz rengeteg speciális szerszámra lesz szükségünk mind a vágáshoz, mind a formázáshoz, mind a hegesztéshez, de még az olyan alapvető munkafolyamatokhoz is, mint amilyen például a fúrás.

Fontos tehát, hogy minden olyan esetben, amikor házilagos körülmények között dolgoznánk a T acéllal, legyünk megfelelően felkészülve. Az olyan szerszámok, mint a vágókoronggal felszerelt sarokcsiszoló – vagy más néven flex –, a megfelelően szabályozható hegesztőgép vagy az acél fúrására alkalmas szárral ellátott fúrógép megléte elengedhetetlen, de a védőfelszerelésről is gondoskodnunk kell, sőt némi anyagismeret sem árt.

Tartóelemként és tartószerkezetként alkalmazzák a leggyakrabban

A legtöbb esetben a T acélt tartóelemként vagy tartószerkezetként használják a gyakorlatban. Legyen szó akár komplett gépekről, akár valamilyen nagy súly vagy erőhatás elviselésére alkalmas szerkezetekről, esetleg épületek vázának kialakításáról, ez az acéltermék kifejezetten nagy hatásfokkal használható a gyakorlatban.

Különösen előnyös gyorsbevonattal rendelkező épületszerkezetek esetén, amikor a teljes váz acélból készül. Ilyenkor a T acél a legkülönfélébb méretekben hasznosítható átkötéseknél, merevítéseknél, de akár konkrét elemkialakításnál is. Gyakran találkozhatunk vele anyagmozgatásra vagy szállításra alkalmas eszközök és járművek vázaként, de például tárolók, garázsok és kiülőkhöz kapcsolódó tetők kapcsán sem elhanyagolhatók.

Korlátok, lépcsők és nyílászárók esetében is gyakori

Egyáltalán nem ritka eset, hogy a T acélt finomabb munkálatokhoz is alkalmazzák, hiszen ízlésesen hegeszthető, nagyon könnyen vágható, illeszthető, és kisebb méretekben egyaránt elérhető ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. Ennek megfelelően például kiváló megoldás lehet lépcsők és korlátok kialakításánál, mind látható elemként, mind egyszerű merevítésként alkalmazva.

Lakóházaknál nyilvánvalóan nem jellemző, azonban egy gyárépületnél, egy raktárnál, egy garázsnál vagy egy acélszerkezetes szerszámosnál kifejezetten fontos lehet a nyílászárók kialakításakor is a T acél használata. Keretként, merevítésként, de más egyéb esetben egyaránt jó választásnak bizonyul ilyenkor.

Kerítésként és oszlopként is találkozhatunk vele

Mint a legtöbb acéltermék, úgy természetesen a T acél is hasznos lehet különféle kerítéselemként vagy oszlopként való felhasználásra. Természetesen nem feltétlenül kell itt sem látható kiegészítőként gondolni rá, sok esetben inkább merevítésként vagy kötőelemként lesz jó megoldás, de ajtók, kapuk és konkrét darabok hegesztésekor sem vall kudarcot, ha magabiztos keretre van szükségünk.

Merevítésként kifejezetten erős alapanyag

Mint a fentiekben már többször elhangzott, a T acél leginkább merevítésként állja meg a helyét a leginkább, így nagyon fontos ezt külön kiemelnünk a sorból. Bármilyen építkezéskor vagy szerkezetkialakításkor is lenne szükségünk rá, a megfelelő méret kiválasztását követően, mint merevítő szerkezetanyag gondoljunk rá elsődlegesen.