Az aknatető egy olyan speciális fémtermék, melyre minden esetben szükségünk van egy építkezéskor, valamint felújítások során is, ha olyan ingatlan rendbetétele zajlik, ahová korábban nem volt bevezetve a vezetékes víz, esetleg saját ülepítő vagy szennyvíztisztító beépítésére van szükség.
Mint sok más esetben, úgy az aknatető helyes beépítéséhez sem kell feltétlenül képzettség vagy óriási gyakorlat, ugyanakkor nem árt hozzá némi alapismeret és segítség, illetve az sem hátrány, ha végeztünk már korábban kőművesmunkákat, hiszen itt és most erre lesz a legnagyobb szükségünk.
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy miként kell beépíteni a Békás Épker kínálatában piacvezető áron kapható aknatetőt, illetve melyek a folyamat lépései, akkor lássunk egy rövid és közérthető gyorstalpalót hozzá:
Mielőtt azonban konkrétan belemerülnénk az aknatető beépítésének részleteibe, fontos kiemelni, hogy alapvetően kétféle típusa létezik ezeknek a termékeknek. Bár a kialakítás során ez nagyon fontos tulajdonság, valójában azonban mindkét esetben ugyanazoknak a munkafolyamatoknak a teljesítésére lesz szükség ahhoz, hogy kellően masszív és tartós, a funkció terén egyaránt megfelelő aknatetőt kapjunk végeredményül.
A két típus közül az egyik a rögtön betonba kerülő változat. Ilyenkor az aknatető oldalain különféle kitüremkedések, acéllemezek találhatók, melyek azt a célt szolgálják, hogy a frissen kiöntött betonban, később pedig a megszilárdult masszában meg tudjon kapaszkodni az aknatető. Beépítése kicsit körülményesebb, mint a másik típusnak, de kevesebb a zsaluzásból fakadó hibalehetőség, illetve a tartósság tekintetében is sokan inkább erre esküsznek.
A másik aknatető-típus az, melyet nem kell rögtön a betonba meríteni, hanem előbb el kell készíteni hozzá az aknatető nyílását – gyakorlatilag úgy, mintha egy nyílászárót építenénk be, csak itt lényegesen feszesebben kell dolgozni – majd a kész nyílásba kell utólag beragasztani a keretet. Ma már egyre ritkábban találkozni ezzel a megoldással, mert beépítése kimagasló precizitást követel, miközben nemcsak a hibafaktor óriási, hanem a tartósság is gyakran megkérdőjelezhető.
Akár vízóraaknáról, akár ülepítőről van szó, az aknatető beépítésének menete minden esetben az alapos és pontos zsaluzással kezdődik. Rendkívül lényeges a kialakítás, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a felső rész, gyakorlatilag a zárás milyen formában kerül rá a föld alatt megtalálható szerkezetre. Gondoskodnunk kell minden tekintetben a pontosságról, illetve arról is, hogy kellő mennyiségű és minőségű vasalás kerüljön a szerkezetbe, erről azonban később.
A zsaluzásnál maradva, igyekezzünk úgy dolgozni, hogy az aknatető méreteihez igazítsuk a zsaluzat méreteit. Ez rendkívül aprólékos feladat, nagy odafigyelést és gyakorlatot igényel, de fontos odafigyelni a kialakításra, hiszen csak így lehet pontosan a helyére illeszteni a tetőt úgy, hogy az kellően masszívan és esztétikusan a helyére kerülhessen, azaz minden oldalról precízen körbe tudja ölelni a friss betonmassza, mely a kötés után az aknatetőt meg tudja tartani.
A zsaluzatról annyit kell még megjegyezni, hogy kialakításakor nemcsak a külső határolókra kell figyelni, hanem arra is, hogy az aknatető alá is elegendő vastagságú és vasalású beton kerülhessen. Rendkívül fontos, mert ezt az elemet csak a betonfelület közepe tartja, mindössze néhány centimétert hatol be, illetve fekszik fel a felületre, így lényeges, hogy a betonban masszív vasháló, illetve ezen a téren megfelelő rendszer legyen.
Ha az aknatetőt helyesen akarjuk beépíteni, akkor a zsaluzás után mindig a vasalás következik. Alkalmazzunk vashálót úgy, hogy az a földbe kerülő szerkezeten minden oldalról legalább 4-5 centimétert ráfekszik. Ha úgy alakítottuk ki az alsó részt, hogy abból kiállnak a vasalás darabkái, akkor dróttal erősítsük hozzájuk a leendő vashálót, mert azzal növelhetjük a szerkezet stabilitását.
Ne feledjük el, hogy a túl sok vas gyengíti a betont, így ne vigyük túlzásba az alkalmazását csak azért, mert a „több mindig jobb” elvet követjük. Elegendő tehát egyetlen sor vasháló, de az aknatető vonalában helyezhetünk el extra betonvasakat, méghozzá hosszában és keresztben egyaránt úgy, hogy kilógatjuk teljesen a szerkezet széléig. Ezzel ugyanis az aknatető lejáratát drasztikus mértékben meg tudjuk erősíteni.
Ha a vasalás a helyén, kellő finomságú, lehetőség szerint 0-4-es vagy 0-8-as sóderből kevert betonnal öntjük ki a zsalut. Fontos a kisebb sóderméret, hiszen az aknatető alatti részeket, az aprólékos vasalást csak úgy tudjuk megfelelően kitölteni a friss betonmasszával, ha az nem tartalmaz túl nagy kődarabokat. Ne feledjük el: csak azért ne keverjük túl hígra a betonmasszát, hogy jobban ülepedjen, hiszen ilyenkor kimossuk belőle a cementet, azaz gyengítjük a kötést.
A beton esetén kövessük a helyes keverési arányt, és használjunk inkább speciális szerszámokat, például vibráló berendezést ahhoz, hogy a beton teljesen ki tudja tölteni a zsalu minden sarkát és zegzugát, közben pedig körbe tudja ölelni a benne elhelyezett vasalást. Fontos, hogy a betonozás után betartsuk az utólagos gondozáshoz és karbantartáshoz szükséges feladatokat, amihez többek között már a beton egy hónapos kötési idejéről szóló cikkünkben is rengeteg hasznos tudást és tanácsot adtunk.Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
