Úton-útfélen arról szólnak az építőiparhoz kapcsolódó híradások, hogy a hőszigetelésben van a jövő, ezáltal szigeteljünk magunk körül mindent, amit csak tudunk. Bár az objektív vélemények szerint az emberek egyre inkább átesnek a ló túlsó oldalára ezen a téren, azonban tény és való, hogy a jól kivitelezett hőszigetelés sok esetben óriási szerepet játszhat egy lakás rezsiköltségeinek kordában tartásakor.
Mindezzel csak egyetlen probléma van: szinte elárasztották a piacot azok a „szakemberek”, akik megfelelő alapismeretek nélkül vágnak bele komplett rendszerek kialakításába, így például olyan hőhidakat idéznek elő a homlokzat szigetelésekor, hogy lakhatatlanná válik tőle a lakás, vagy csak szimplán kihagyják a födém burkolását, ami ebből a szempontból a legfontosabb. A homlokzat burkolása ugyanis lényeges, de a meleg levegő nem oldalirányban távozik a lakásból, hanem felfelé száll, ezáltal a födémet is fontos fedni, méghozzá lehetőleg kívülről, a padlás felöli oldalról.
Hogy mi a teendő akkor, ha a külső szigetelés valamiért nem valósítható meg? Nem kell azonnal kétségbe esni, a legkülönfélébb kialakítások és lehetőségek állnak a rendelkezésünkre ahhoz, hogy belülről oldjuk meg a problémát. Bár ezek az alternatívák nagyon sokszor kompromisszumokat követelnek tőlünk, hovatovább kimagasló szakértelmet is – mert belülről szigetelni nagy odafigyelést igényel –, ugyanakkor ideális esetben egy olyan rendszert alakíthatunk ki, amivel akár jelentősen is csökkenthetjük nyáron a hűtésre, télen a fűtésre kiadott rezsiköltségeinket. Hogy mit kell tudnunk az álmennyezet hőszigeteléséről?
Amennyiben elég nagy belmagasságú lakásunk van, és nem sajnáljuk 10-15 centiméterrel lejjebb hozni a plafont – ami nemcsak barátságosabbá teszi a belső helyiségeket, de csökkenti néhány köbméterrel a felfűtendő teret is –, akkor mindenképpen érdemes vaskosabb szigetelésben gondolkozni az álmennyezet és a födém között. Túlzásokba természetesen nem szabad esni, azonban feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy ne párazáró, hanem páraáteresztő réteget válasszunk, tehát a hungarocellt érdemes messzire elkerülni beltéri használat esetén, mert azon kicsapódik a pára, ami komoly problémákat okozhat a későbbiekben, ezáltal penészesedést, sőt a falszerkezet károsodását egyaránt előidézheti.
Ha igazán jó megoldásra vágyunk, akkor valamilyen gyapotot, saját egészségünk érdekében leginkább kőzetgyapotot helyezzünk el az álmennyezet fölött, legyen az akár gipszkarton, akár lambéria vagy más egyéb megoldás. A kialakításkor minden esetben alumínium keretekkel dolgozzunk az egyes helyiségekben, ezáltal a megfelelő szintezést követően erős dübelekkel kialakítunk körben egy rögzítő sort, melyre felerősíthetjük a helyiséget keresztül behálózó alumínium léceket. Ezekre tudjuk erősíteni a későbbiekben a leendő álmennyezet látható rétegét, illetve ezek fogják majd fel a szigetelést. Ha elég helyünk van, érdemes tekercselt kőzetgyapotot választani, amit kényelmesen és biztonságosan fel tudunk göngyölni ezekre az áthidaló lécekre, ügyelve arra, hogy ne lógjanak túl, nagyjából egyforma vastagságban legyenek mindenhol, és ne legyenek hézagok az illesztéseknél, valamint a falak közelében.
Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a belső helyiségek esetében minden egyes centiméterre szükségünk van, ezáltal csak keveset tudunk vagy szeretnénk feláldozni belőle ahhoz, hogy a belső terek ne hassanak kellemetlenül alacsonynak. Természetesen ilyenkor sem kell lemondanunk a szigetelésről, még ha a rendszer nem is lesz olyan hatásos, mint a fentiekben felvázolt vastagabb alternatíva.
Léteznek ma már például kifejezetten olyan hőszigetelő panelek, melyek alig 3-4 centiméter vastagságúra vannak tömörítve, vagyis nagyjából hasonló mennyiségű anyagot teszünk fel vele az álmennyezet mögé, csak éppen préselt formában, miközben külön tartószerkezetet sem igényelnek. Rétegelt kialakításuknak köszönhetően jelentősen képesek csökkenteni a födém télen érzékelhető hideg kisugárzását, és mivel bizonyos típusok speciális kiképzéssel rendelkeznek, ezért hézagmentesen összeilleszthetők, miközben a gyártók a kifejezetten belső megoldás miatt úgy tervezték az ilyen paneleket, hogy a falfelület könnyedén tudjon lélegezni. Rögzítésük általában ragasztással és dübelezéssel történik, amit üvegháló, glett, esetleg némi vékony vakolat tehet egységessé. Természetesen vannak ma már olyan szigetelőelemek, melyek semmiféle utólagos kezelést nem igényelnek, tehát a határ ilyen esetben a csillagos ég, esetleg a saját pénztárcánk.
Bár hatásuk megkérdőjelezhető, azonban léteznek ennél is vékonyabb belső hőszigetelő megoldások a födém tekintetében, melyek rendkívül egyszerű rögzíthetőséggel kecsegtetnek. Ilyenek példának okáért a sztirol alapú, de azoknál lényegesen vékonyabb és páraáteresztő kialakítással rendelkező, díszítésként sem utolsó mennyezeti elemek, melyeket csak fel kell ragasztani a plafonra, és ezzel megtámogathatjuk egy kicsit a födém szigetelését. Hasonló célt szolgálnak továbbá a hőszigetelő tapéták is, melyeket falon és plafonon egyaránt alkalmazhatunk, de ennek hatása általában még a kisebb helyiségek esetében sem igazán érződik jelentős mértékben, tehát érdemes inkább a fentiekben bemutatott megoldások közül válogatni, és szükség esetén inkább kompromisszumot kötni.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
