Egy építkezés során nagyon sokféle masszív alapanyag felhasználásra kerül annak érdekében, hogy a betonfelületek stabilizálása megfelelő lehessen. Az egyik ilyen a betonacél vagy más néven betonvas alkalmazása is, ami elengedhetetlen kelléke a vasbeton szerkezetek kialakításához, az úgynevezett építőipari vasaláshoz, de szükség esetén egy sor más egyéb dologra is felhasználható – különösen hegesztett hálós kivitelben.
A fő feladata a beton szerkezetének erősítése
Miután egy építkezésnél rengeteg betonacél megmaradhat – a legkülönfélébb méretekben – a barkácsoló kedvű házigazdák nagyon sokféle kreatív felhasználási módját ismerhetik, így a karótól kezdve, a virágtartón át a legkülönfélébb merevítőelemekig mindenre alkalmas lehet. Ezek azonban közel sem a betonacél, illetve más néven betonvas elsődleges felhasználási módjai, hiszen ennek az alapanyagnak a legfőbb feladata az, hogy sokkal szilárdabbá és erősebbé tegye a beton szerkezetét.
Hogy mikor, hogyan és miként? A betonacél jellemzően a friss betonmassza elterítése előtt kerül bele a szerkezetbe, méghozzá nagyon fontos szabályok mentén alkalmazva, hiszen a teherbírás tekintetében egyáltalán nem mindegy, hogy akár szálakban, akár rácsos formában, de mégis miként alkalmazzuk ezt az elemet. Sőt, az sem mindegy, hogy milyen típusát választjuk az adott munkához!
Alapvetően ugyanis többféle méretű betonacél közül válogathatunk, így találhatunk egészen vékony, 6-8 milliméteres átmérővel rendelkező típusokat, melyek a ház körül, mondhatni normál betonozási munkálatokhoz tökéletesek, de a nagy teherbírású szerkezetek miatt a 18-20 milliméteres átmérőjű megoldások lesznek a szerencsések. Kaphatók szálakban, de hálózott formában is, melyek rendszerint külön kategóriát képviselnek annak ellenére is, hogy felhasználási módjuk hasonló: mindkettő a beton erősítését szolgálja.
Miért kell a betonacél?
Mint fentebb már kiemeltük, a betonacél azt a célt szolgálja, hogy megerősítse a beton szerkezetét. Konkrétan a szálakban kapható acélhuzalok a sávalap és a koszorú kialakításakor kapják a legfontosabb feladatot, hiszen egy acélmaggal a középpontban, vagy azzal gazdagon keresztülszőve sokkal masszívabbá és szikárabbá tehető a beton, amivel megakadályozhatjuk, hogy később esetleg repedések keletkezzenek rajta, vagy a sávalap megsüllyedjen a rossz kialakítás miatt.
Szakszerűen arról van szó, hogy egy ilyen szerkezetben a beton minden esetben a nyomóerőt, az acél pedig a húzóerőt veszi fel. Utóbbira azért van szükség, mert bár a beton kiválóan terhelhető, nagy nyomás alatt sem vall kudarcot, de amint húzóerő éri, tehát oldalirányban kellene helytállnia, akkor már közel sem tekinthető tartós felületnek, ezáltal megreped, elhasad, amit a belső acélszerkezettel könnyedén megakadályozhatunk.
A betonacél tulajdonságai
Általánosságban a betonacél szálakat kétféle hosszúságban forgalmazzák, de jellemzően a 6 folyóméteres szálak terjedtek el jobban, mert sokkal egyszerűbb szállítani és kezelni őket a 12 méteres variánsokhoz mérten, melyek ma már csak a nagy építkezéseken kapnak szerepet. Egy normál családi ház vagy egy átlagos felújítás esetén a 6 méteres szálak teljesen elegendők.
Az acél bár rendkívül szilárd alapanyag, méretének csökkentése egyszerű sarokcsiszolóval, vagy hétköznapi nevén flexszel valósulhat meg, a megfelelő vágókorong alkalmazásával ugyanis könnyedén méretre lehet igazítani a szálakat. Ugyanígy a toldás is megvalósítható a betonban, azonban nem hegesztéssel, hanem csak egyszerűen a betonacél szálak egymás mellé fektetésével, aminek megvan a maga szabályrendszere, így az átmérő függvénye, hogy milyen hosszan kell egymás mellett fussanak a kötésnél a darabok.
A hegesztés azért nem szerencsés a betonban, mert ettől a szerkezet meggyengül, teherbírása lecsökken. Előnyösebb ezen a téren, ha szabadon maradnak egymás mellett a betonvasak, legfeljebb egy gyorskötöző dróttal húzassuk össze a két betonvasat, hogy egymástól ne tudjanak eltávolodni a betonmassza kiöntésekor, azonban a hegesztés nem ajánlott.
A tulajdonságok kapcsán érdemes kiemelni még az átmérőt. Fentebb már szóba hoztuk a lehetséges méretek egy részét, ezen a ponton mindössze csak annyit fontos kiemelni, hogy minél vastagabb egy betonacél átmérője, jellemzően annál nagyobb a teherbírása is. Ezzel a tulajdonsággal természetesen minden más is egyenes arányban növekszik. A nagy átmérő több alapanyagot jelent, ami növeli a késztermék súlyát, mindemellett pedig az árát is természetesen.
A betonacél kötözése
Az imént említettük, hogy a betonacélt nem szabad hegeszteni, csak kötözni, ami rengeteg félreértést szokott eredményezni építkezéseknél és otthoni betonozásoknál egyaránt. A kötözés ugyanis minden esetben dróttal zajlik, és nem valamiféle létidegen anyaggal. Fontos továbbá, hogy a folyamat célja nem az, hogy ezzel masszívabb legyen a fémszerkezet, mindössze az, hogy a betonvasak addig a helyükön és a megfelelő pozícióban maradjanak, amíg rá nem öntik a betont.
Az acél kötözése többféle módon történhet. Amennyiben otthon betonozunk és ráérünk vele, akkor a hagyományos kötöződrótot egyszerűen méretre vágjuk, majd a megfelelő pontokon egy fogó segítségével megkötözzük őket. Ez az időigényesebb megoldás, ami egy építkezésen nyilván nem működhet. Ott speciális gyorskötöző szerszámot alkalmaznak ehhez, amibe csak bele kell fűzni a drótot, és gyakorlatilag a kötéseknél „odacsapni” a megfelelő ponthoz, ahol a betonacélt össze akarjuk fogatni. A húzás és a vágás is egy mozdulattal zajlik le, így rendkívül kényelmes, tiszta megoldásnak tekinthető.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
