A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség a KSH segítségével ismét összeállította a hazai építőanyag piac 2018-as állapotáról szóló jelentését, amiből kiderült, hogy a szegmensben határozott bővülést tapasztaltak. A legjelentősebb növekedést a szerkezetépítéshez használt-, valamint a szálas hőszigetelő anyagok terén tapasztalták a szakértők, ami leginkább annak köszönhető, hogy a tavalyi évben nagyobb ipari beruházások indultak, mindeközben pedig felpörögtek az új lakások építéséhez kapcsolódó projektek is.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben a tavalyi évben sem növekedtek érdemi mértékben a lakossági részről indítványozott épületenergetikai felújítások, sőt az utolsó hónapokban inkább enyhe csökkenésnek indult ez a szegmens, melynek beindulása alapvetően meghatározhatná, sőt évekig stabilizálhatná a hazai építőipar helyzetét, de amíg nincs egy a CSOK-hoz hasonló kezdeményezés, addig ilyesmi egyelőre nem várható.
Az építőanyag-kereslet azonban tavaly sem változott, sőt dinamikus növekedést mutatott az egész évben, aminek a fokozódását a CSOK 2023-ig történt meghosszabbítása befolyásolta a leginkább. A hazai gyártóknál az égetett tégla 15-20 százalékos, a falazó anyagok 40 százalékos, a szálas hőszigetelő anyagok pedig 25-30 százalékos növekedést mutattak a gyártás és az eladás terén, ezt az iramot pedig a várakozások szerint 2019-ben is megtartja a magyar iparág.
Kiemelendő a sorból a műanyagalapú, azaz EPS hőszigetelőanyagok iránti kereslet, mely az egész évet szemlélve több mint 10 százalékos növekedést mutatott az eladások tekintetében, ami tökéletesen megmutatja, hogy mennyire visszafogott még mindig itthon az energetikai felújítások aránya. Mivel az előrejelzések növekedést számoltak, a gyártóknál óriási többletkapacitások állnak rendelkezésre, így 2018-ban nem is volt lényegi áremelkedés az EPS alapú hőszigetelések tekintetében. Bár felhasználóként ez jó hír, ipari szempontból nem a legszerencsésebb, hiszen a nehezen kalkulálható kereslet miatt a gyártóknak alaposan vissza kell fogniuk a technológiai beruházásokat és a kapacitásbővítést egyaránt.
Jelentős, mintegy 15-20 százalékos növekedést sikerült elérniük a tavalyi esztendőben az úgynevezett építőkémiai termékeknek is. Ide soroljuk a különféle ragasztó- és tömítőanyagokat, ezáltal a homlokzati hőszigetelések rögzítéséhez használt habarcsokat is, tehát ez az emelkedés nem meglepő, noha a legjelentősebb kereslet a hideg- és meleg burkoláshoz használt segédanyagokra volt.
A szövetség természetesen megtette szokásos jóslatait is a magyar építőanyag ipar 2019-es teljesítményére vonatkozóan, így kiderült, hogy a gyártók az új lakásépítések tekintetében a 2018-as szintre számítanak, tehát semmiképpen sem csökkenés, inkább stagnálás vagy kisebb növekedés várható. Akárcsak tavaly, úgy idén is az állami- és önkormányzati nagyberuházások adják majd az építőipari termelés legjelentősebb részét, ezzel hatást gyakorolva a kivitelezők és a gyártók kapacitásaira. Főként a fuvarozási költségek, valamint az energiaárak növekedése miatt a honi gyártók többsége 5-10 százalékos áremelési szükségletet prognosztizált 2019-re, amire nemcsak a költségkompenzáció miatt van szükség, hanem azért is, hogy a vállalati működés megmaradhasson a tavalyi szinten.
A gyártástrendek tekintetében az idei évet leginkább a lakóépületek építése határozza majd meg, de dobogós helyen állnak majd az épületenergetikai felújítások – avagy a lakásszigetelések –, valamint természetesen az ipari beruházások sem lesznek elhanyagolhatók. Utóbbi kettő miatt egyébiránt a piaci visszajelzések alapján az iparág azzal számol, hogy a magasépítés mértéke további növekedésnek indulhat, amire jelentős mértékben alapozhatna az itthoni építőanyag ipar is.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
