Főként a kisgyermekes családok körében gyakori, sőt mondhatni visszatérő problémának tekinthetők a levert sarkok, melyek nemcsak tartófalak, hanem válaszfalak esetében is képesek lerontani otthonunk belső megjelenését. Természetesen átalakításkor vagy felújításkor egyaránt előfordulhat, hogy a nagy munkák során leverődik egy-két sarok, netán részben elbontunk egy falat, melynek végein új felületet kell kialakítanunk.
Bár ma már rengeteg különféle segédeszköz áll a kőművesek és a házi ezermesterek rendelkezésére, azonban egy masszív élvédő önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő minőségű sarkokat alakítsunk ki otthonunkban. Némi gyakorlat mellett ugyanis pár apró praktika, sőt megfelelő minőségű szerszámok és alapanyagok sem ártanak a sarokjavításhoz vagy sarokkialakításhoz, de lássuk inkább aprólékosan, hogy miről van szó.
Amennyiben minőségi munkát szeretnénk végezni, elengedhetetlenek lesznek a megfelelő előkészületek. Ezen a téren fontos például, hogy a falon elvégezzük az előzetes munkálatokat, ezáltal leverjük a mozgó, laza vagy már korábban megrepedt vakolatot – ha szükséges, teljesen tégláig –, és a portalanításról, valamint a zsíros, esetleg olajos szennyeződések eltüntetéséről se feledkezzünk meg. Ellenkező esetben a hamarosan felkerülő vakolóanyag és a régi felület között nem jöhet létre megfelelő kötés, vagyis a sarok berepedezik, lepotyog és így tovább.
Az előkészületek közé tartozik még a környező felületek és esetleges berendezési tárgyak védelme, hiszen vakolni, gyakorlatilag betonozni fogunk hamarosan, amit kosz nélkül lehetetlen megvalósítani. Szükségünk lesz továbbá megfelelő szerszámokra, így vízmértékre, vésőre, kőműveskalapácsra, szegekre, csavarokra, egy egyenes deszkára vagy valamilyen más népszerű beltérő burkolóanyagr - például gipszkartonra -, valamint a vakoláshoz szükséges alapanyagokra. Többek között: jó minőségű falazó habarcs, víz, vödör, habarcskeverő, kőműveskanál és simító.
Hogyha minden alapanyag és eszköz a rendelkezésünkre áll, fogunk egy akkora deszkát vagy gipszkarton darabot, ami a leendő sarok javítási felületét teljes egészében elfedi a magasság tekintetében. A szélesség ebben az esetben nem fontos, mert ez a felület mindössze egyfajta ellenállásként funkcionál majd. Az első lépés, hogy a gipszkartont vagy a deszkát rögzítsük a sarok kevésbé problémásabb oldalára úgy, hogy mindenhonnan vízben legyen, de közben ráfeszüljön a falszerkezetre. Érdemes akkora deszkát vagy gipszkartont választani, ami ráfekszik a még ép vakolatra, hiszen ilyenkor egyszerűbb lesz vízbe helyezni azt.
Ha a helyére került az ellentámasz, valakivel jó erősen stabilizáljuk, miközben mi szögekkel vagy csavarokkal rögzítjük a falszerkezethez. Bátran fúrjunk bele a falba, ha kell, itt még nem kell vigyázni semmire, csak arra, hogy a merőlegesen fekvő fal esetében legyen egy végpont, ameddig a leendő vakolást és a simítót húzhatjuk. A deszka síkja lesz ugyanis a leendő sarkunk egyik éle, emiatt lényeges, hogy egyenes anyagot használjunk, máskülönben élvédővel sem tudjuk majd helyrehozni a felületet.
Ha az ellentámasz a helyén, lekeverhetjük a falazóhabarcsot, majd a szerelvényezett fallal merőleges oldalnál megkezdjük a munkát. Benedvesítjük a felületet, és kisebb adagokban felhordjuk a leendő vakolatot. Általában több rétegben kell dolgoznunk, de mivel a jó minőségű anyagok gyorsan kötnek, ezért folyamatosan haladhatunk. Ha a régi vakolattal szintbe értünk, jöhet a simítónk, amivel szép fokozatosan elkezdjük síkba húzni a felületet. Itt kap nagy szerepet a felszerelt deszka vagy gipszkarton, hiszen teljesen neki tudjuk húzni a frissen képzett falfelületet.
Amennyiben szép síkra húztuk – ügyeljünk rá, hogy a régi felülethez mérten ne lógjon túl, ne hasasodjon meg, a kisebb lyukak és egyenetlenségek nem számítanak, később a glettelés során eltűntethetők –, várjunk a száradással néhány órát. Amennyiben a vakolat már tart, óvatosan távolítsuk el a korábban felszerelt deszkát vagy gipszkartont, és helyezzük a frissen vakolt oldalra úgy, hogy a széle pontosan egy vonalba essen az imént kialakított éllel. A megfelelő rögzítést követően – itt is ügyeljünk azért a vízre és arra, hogy a friss vakolatban ne tegyünk nagy kárt – erre az oldalra is felhordjuk a friss vakolatot.
Abban az esetben ha jól dolgoztunk, némi száradás után eltávolíthatjuk az ellentámaszt, az eredmény pedig egy vadonatúj, esztétikus sarok lesz. Ezt azonban a gyerekek, vagy éppen mi egy óvatlan mozdulattal ismét könnyedén leverhetjük, ezért itt az idő az élvédő alkalmazásának. Az élvédő egy készen kapható, részben műanyagból, részben hálóból álló segédeszköz a sarok tartóssá tételére, amit egyszerűen el kell helyeznünk a frissen kialakított sarkon, majd hígabbra kevert falazó habarccsal finoman felragasztani, végül pedig a simító segítségével bedolgozni a falszerkezetbe. A fal a száradást követően glettelhető és festhető lesz!
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
