A sóder az építőipar egyik leggyakrabban használt ömlesztett anyaga, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy ez a teljes egészében természetes csiszolódás és kopás útján keletkező kőzetanyag a beton nélkülözhetetlen összetevője, így amíg nem talál az emberiség jobb alternatívát, addig ezt az változatlan marad.
Emiatt lényeges minél többet megtudni a sóderről még azelőtt, hogy vásárolni szeretnénk magunknak, hiszen többféle típusa, rendeltetése és felhasználási módja ismert, melyeket az alábbiakban kivétel nélkül áttekintettünk.
Honnan érkezik és hogyan keletkezik a sóder?
Mint a legtöbb ömlesztett anyag, úgy a sóder is teljes egészében természetes folyamatok révén keletkezik, ezáltal a természeti erők, a szél és a víz koptató munkájának köszönhetően csiszolódnak a kisebb-nagyobb kőzetdarabok az évmilliók leforgása alatt.
A leggyakrabban még ma is folyómedrek mélyéről és tópartokról bányásszák ki, a vizes közegből érkező sóder ugyanis a legtisztább, azonban léteznek szárazbányák is, melyek kapcsán a sóder tisztasága néha megkérdőjelezhető.
Mi az a sóder?
Nagy általánosságban elmondható, hogy a sóder kvarcból és kvarcitból álló kőzúzalék, melyet a természet csiszoló és koptató hatása változtatott gömbölyded, eltérő méretű kavicsdarabkákká, amiből végül a betonozásra alkalmas sóder is lett.
Egy nagyobb sóderkupac minden egyes darabkája egy nagy szikla részét képezte egykoron, ennek aprózódása, illetve a fentiekben lezajlott természeti erők formálták a kisebb-nagyobb kavicsokat egyre simább és apróbb felületűvé, melyeket a méret alapján tudunk osztályozni.
Ha ilyen ömlesztett anyagot szeretnénk vásárolni magunknak, nagyon fontos megismerkedni az egyes sóder-típusokkal, hiszen ezt az ömlesztett anyagot a murvához hasonlóan osztályozzák, vagyis a kisebb-nagyobb szemcseméretű típusokat megkülönböztetik egymástól, aminek az oka leginkább a felhasználási módjukban keresendő.
Egészen más rendeltetése van például egy egészen aprószemű sódernek, mint a nagyobb, többcentis kőzetdarabkákból álló változatoknak. Ennek fényében az alábbi kategóriába sorolhatjuk őket:
Apró szemű, többször rostált sóder (0-4 milliméteres szemcsenagyság)
A 0-4 milliméteres szemcsenagysággal rendelkező sódertípust sok helyen homoknak is nevezik, hiszen a legapróbb szemű ömlesztett anyaghoz mérten ez a többször rostált anyag nem sok különbséget vonultat fel. Éppen emiatt akkor lehet jó döntés, ha a homoknál csak egy kicsivel durvább és szemcsésebb alapanyagra van szükségünk.
A többször rostált sóder jellemzően olyan esetekben ideális, amikor elengedhetetlen a leendő beton finomsága és esztétikai értéke, hiszen a közhiedelemmel ellentétben cementtel és vízzel keverve nem csak érdes és durva felületek kaphatók.
A 0-4 milliméteres sóder alkalmazása
A felhasználás tekintetében a 0-4 milliméteres sódert a fentiekben elhangzott okok miatt leginkább vakolásra alkalmazzák, ha nem érhető el zsákos vakolóanyag, de kiváló falazó habarcsot is tudunk készíteni belőle, sőt közkedvelt aljzatok kialakításakor is, hiszen lényegesen költséghatékonyabb dolgozni vele, mint a drága zsákos Estrich betonnal.
Lényeges kiemelni ugyanakkor, hogy ezt a nagyon apró, már-már homokszerű sódertípust nemcsak betonozáshoz alkalmazzák, hanem önmagában is sok esetben használják. Kitűnő alternatíva például térkövek vagy betonlapok alapozásához és fugázásához, de vízelvezetők és csatornák alapjaként egyaránt jól megállja a helyét.
Apró szemű, egyszer rostált sóder (0-8 milliméteres szemcsenagyság)
Ha a többször rostált sóder már túl homokos érzetet kelt, tehát annyira apró a szemcsenagysága, hogy nem tudunk vele dolgozni, esetleg vastagabb, többcentis betonfelületek, illetve ágyazatok kialakítása a cél, akkor sokkal szerencsésebb döntés lehet a csak egyszer rostált, de még mindig apró szeműnek nevezhető, 0-8 milliméteres szemcsenagysággal rendelkező ömlesztett anyag.
Az egyszer rostált sódernél jellemzően sokkal jobb a cementkötés, ugyanakkor a legtöbbször már nem lehet vele annyira finoman dolgozni, mint kétszer vagy többször rostált típusával, ami főleg felületkialakítás esetén lehet észrevehető.
A 0-8 milliméteres sóder alkalmazása
Természetesen az egyszer rostált apró szemű sódernek a felhasználhatóság tekintetében komoly átfedése van a többször rostált típussal. Ennek megfelelően ugyanúgy a vakolás, az aljzatkialakítás vagy az egyéb finom betonfelületek esetében lehet ideális választás, azonban már nemcsak 1-2 centiméteres vastagság mellett alkalmazható, hanem akár 3-5 centiméter mellett is.
A betonozás mellett ugyanakkor önmagában szintén sokszor alkalmazható ez a sódertípus, például a nagyobb térkövek vagy betonlapok alatt ugyanúgy ideális ágyazatnak, de ha jelentősebb hézagot hagyunk, akkor fugázásra is jól használható.
Normál sóder (0-16 milliméteres szemcsenagyság)
Mint neve is mutatja, a 0-16 milliméteres szemcsenagysággal rendelkező sódert nevezzük normál sódernek, amit az építkezéseken nagyon gyakran alkalmaznak, hiszen a legtöbb betonozási munkálathoz kiváló választás, ha tartós és masszív felületek kialakítása a cél.
Nem árt ugyanakkor figyelembe venni, hogy minden munkálathoz ez sem alkalmas, így előfordulhat például, hogy például az alapozáshoz már kevés, egy vastagabb aljzathoz pedig helyenként sok. Mivel ez még osztályozott ömlesztett anyag, meghatározása és alkalmazása rendszerint nem okoz nehézségeket.
A 0-16 milliméteres sóder alkalmazása
A gyakorlatban a 0-16 milliméteres sóderből már általában vastagabb és masszívabb betonfelületek készíthetők, ezáltal kiváló döntés lehet például ház- és egyéb betonalapokhoz, járdákhoz, lépcsőkhöz, feljárókhoz, teraszokhoz, kiülőkhöz, tehát tulajdonképpen bármihez, aminél lényeges a tartós betonfelület.
Ha vastagabb aljzat kialakítása a cél, például garázsok, pincék vagy teraszok esetén, amikor a sima és esztétikus felületképzés másodlagos tényező – mert úgyis valamilyen burkolat kerül lefektetésre –, akkor ez a sódertípus mindig kitűnő lesz, de önmagában is sokszor használják kertépítéseken, valamint járdák és feljárók kialakításakor.
Osztályozatlan sóder (0-24 milliméteres szemcsenagyság)
Az osztályozatlan sóder jellemzően a legkeményebb és legszívósabb betonfelületek ideális társa lesz, hiszen a 0-24 milliméteres szemcsenagyság miatt a legkisebb és a legnagyobb engedélyezett kavicsdarabkák is megtalálhatók benne, tehát sok esetben ezt alkalmazzák, ha nagy teherbírású felületek építése a cél.
Mivel akár 2,5 centiméteres átmérőjű kavicsok is találhatók benne, ezért a finom munkálatokra teljesen alkalmatlan, minden másra azonban kitűnő, hiszen a nagy kődarabkák megfelelő cementarány mellett elképesztően jó kötést tudnak adni betonozáskor.
A 0-24 milliméteres sóder alkalmazása
A nagyobb teherbírású alapokhoz jellemzően 0-24 milliméteres sódert ajánlanak az építészek és a kőművesek, hiszen ezzel sokkal strapabíróbb kialakítás érhető el, de ugyanúgy készíthető belőle kültéri aljzat – kiülőhöz, garázshoz, pincéhez –, járda, sőt akár autófeljáró is.
Nyilván az osztályozatlan sódert is felhasználhatjuk önmagában, így készíthető belőle például autóbeálló, feljáró, használhatjuk murvás, bazaltos vagy térkövezett felületek, járdák mélyalapjaként – hogy ne süllyedjenek meg, de vízelvezető képességük megmaradjon –, sőt a maradék sóder akár feltöltésre, süllyedt felületek töltésére is alkalmas.
Nem elég tisztában lenni a sóder vásárlása előtt a kérdéses ömlesztett anyag típusaival, fontos ismerni azokat a tényezőket is, melyek meghatározzák a termék árát. Ha valakinek nagy mennyiségben van szüksége rá, akkor ezek ismeretében rengeteget spórolhat, illetve tudatosabban is dönthet.
A sóder mennyisége
Egészen nyilvánvaló, hogy a sóder árcédulájára a legnagyobb mértékben mindig a mennyiség van hatással, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy hány köbméter ömlesztett anyagra van szükségünk. Minél nagyobb tömegről van szó, értelemszerűen annál kedvezőbb árfekvés várhat ránk akár az alapanyag, akár a logisztika tekintetében.
Egy-két köbméter sódert nyilvánvalóan nem éri meg kirendelni, hiszen ilyenkor lesznek jellemzően a legmagasabbak a költségeink, éppen ezért érdemes lehet vagy többet kérni, mint amennyit várhatóan elhasználunk – hiszen sóderre biztosan szükségünk lesz később is, ha építkezünk vagy felújítunk –, vagy közösen rendelni pár szomszéddal, esetleg a közelben lakó ismerősökkel.
A sóder szemcsemérete
Hogy mennyibe kerül a sóder köbmétere, azt értelemszerűen meghatározza majd a szemcseméret kérdése is, hiszen minél kisebb kőzetdarabkákból áll az ömlesztett anyag, annál több osztályozáson és rostáláson ment keresztül, aminek természetesen költségei lesznek, melyet mindig belekalkulálnak a termék vételárába.
Ennek megfelelően az osztályozatlan sóder „előállítása” általában a legolcsóbb, még ha a gyakorlatban minimális eltéréseket tapasztalhatunk az egyes terméktípusok között, de ha nagyobb tételben van rá szükségünk, így például egy építkezésnél már biztosan megérezhetjük majd.
A sóder minősége
Hogy honnan származik a sóder és milyen termékminőséget képvisel, az szintén meghatározza a termék árcéduláját. Nem meglepő módon, hiszen a rossz kvalitású sóderért senki sem szeretne fizetni, mert ezek a tényezők erősen korlátozzák a felhasználhatóságot, a hulladék vagy a túl sok agyag például meggyengítheti a betont, ami egy házalapnál kifejezetten veszélyes lehet.
Emiatt sem mindegy, hogy pontosan honnan vásárolunk sódert, hiszen a megfelelő tisztaság biztosítása a legtöbb esetben lényeges, egyedül akkor lehet szemet hunyni felette, ha nem betonozásra alkalmazzuk. A jó minőség pedig természetesen befolyásoló tényezőt jelent majd az árcédula tekintetében.
A sóder származási helye
Egyáltalán nem mindegy a sóder árát tekintve, hogy a kérdéses ömlesztett anyag pontosan honnan származik. Ez Magyarországon szerencsére nem jelent különösebb tételt, hiszen földrajzi fekvésünkből kifolyólag rengeteg sóderbánya található az ország legtöbb területén, azonban vannak olyan államok, ahol importálni kell, és ilyenkor egyáltalán nem mindegy, hogy a termék honnan származik.
Amennyiben nem lenne ilyen sok folyó és üledékes kőzet az országban, a sóderárak itthon is lényegesen magasabbra emelkednének, de elképzelhető, hogy a jelenleginél lényegesen rosszabb minőségű anyaggal kellene megelégedniük az építkezőknek.
A sóder szállítása
Hogy az ömlesztett anyagok eljuthassanak rendeltetési helyükre, az általában szintén extra költségeket emészt fel, hiszen egy teherautó üzemeltetési költsége 10-20 vagy még annál is több köbméter sóder esetén kifejezetten magas, ennek megfelelően a logisztikával egyaránt számolnunk kell a vásárláskor.
Ha tehát közvetlenül nem is árképző, közvetetten a szállítási költségeket is bele kell kalkulálnunk a sóder árába, kivéve az olyan eseteket, amikor a nagy mennyiségből kifolyólag elengedik a logisztikát. Mivel ilyenkor a megtett kilométerek dominálnak, érdemes mindig a lakóhelyünkhöz legközelebb elintézni a sóderrendelést.
A sódervásárlás során nemcsak azt kell eldöntenünk, hogy milyen típusú ömlesztett anyagot vásárolunk, milyen áron és honnan, hanem a minőségi kérdésekkel egyaránt lényeges tisztában lennünk.
Bár hazánkban jellemzően eleve jó minőségű sódert termelnek ki a bányákból, azonban így is ismernünk kell azokat a tényezőket, melyek meghatározzák a termék kvalitását, ami főleg akkor nagyon fontos, ha betonozáshoz szeretnénk felhasználni azt. Az alábbi tényezők befolyásolhatják a végeredmény minőségét:
Magas agyagtartalom
A rossz minőségű sóder egyik ismérve a túl magas agyagtartalom, amit sokan nem ismernek fel, pedig nagyson egyszerű észrevenni. Ilyen esetekben a sóderben nemcsak kisebb-nagyobb kövek, illetve homokos szemcsék találhatók, hanem földszerű, sáros, nedves vagy kiszáradt állapotban már megkeményedett rögök is.
Az agyagos sódert általában nem folyóvízből, és jellemzően egyáltalán nem is vizes környezetből emelik ki, hanem valamilyen száraz bányából. Az agyagos sóder betonozásra teljesen alkalmatlan, tisztítása pedig rendkívül nehéz, hiszen a vízsugarak jellemzően a legkisebb kőszemeket is kimossák a sóderből, ami szintén rontja a cementkötést.
Zöldhulladék vagy egyéb szemét
Bár a legtöbb sóderbánya jól elszeparált környezetben található, ahol az évmilliók során kialakult kőzetanyagot emelik ki, azonban sajnos ennek ellenére is előfordulhat, hogy hulladék kerül a sóderbe. Ennek összetétele és mennyisége sajnos szintén negatívan befolyásolja az esetleges cementkötést, így érdemes odafigyelni rá.
Ha a por- és kődarabkák mellett üveget, cserepet, műanyagot vagy fémet találunk a sóderben, akkor azt ugyanúgy ki kell szednünk belőle, mint például a fadarabokat és az egyéb zöldhulladékot. Jó hír, hogy ezeket egy rostálással nagyon könnyen ki tudjuk szűrni a sóderből, így az tökéletesen használhatóvá válik – ellentétben a túl sok agyaggal.
Itt fontos kiemelni még, hogy ha osztályozott sódert választunk, akkor ebből a szempontból gyakorlatilag csak jó minőségű ömlesztett anyag juthat el hozzánk, hiszen az osztályozási folyamat részeként automatikusan megtisztul az anyag a hulladék minden fajtájától.
A túl nedves sóder sem szerencsés
A sóder egy nedves ömlesztett anyag, ehhez nem is férhet kétség, így előfordulhat, hogy még vizesen érkezik meg hozzánk, ami nem probléma. Ha viszont a kiszállított termékből gyakorlatilag ömlik a víz, az minőségi szempontból komoly gondokat vethet fel.
Ha frissen használjuk betonozáshoz, akkor szinte lehetetlenség lesz kiszámolni például a szükséges vízmennyiséget, ezáltal szinte lehetetlen lesz olyan masszát keverni belőle, ami a követelményeknek megfelelve jó kötést létesít, a túl nedves beton ugyanis megfolyhat, kivetheti a cementet, megrepedezhet és így tovább.
A túl sok vizet tartalmazó sóder hátránya pedig, hogy a belőle csordogáló nedvesség kimossa a finom szemcséket az ömlesztett anyagból, ami kiemelkedően fontos a megfelelő cementkötés létesítéséhez.
Bár fentebb érintőlegesen már szóba hoztuk a sóder alkalmazási területeit, azonban a kérdéses ömlesztett anyag felhasználhatósága sokkal változatosabb a mindenki által ismert megoldásokon felül. Emiatt az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen sok esetben alkalmazható a sóder egy építkezésen és a ház körül.
A sóder használata betonként
Mindenki előtt ismert tény, hogy a sóder a beton egyik legfontosabb összetevője, így a legtöbbször ebben a formában alkalmazhatjuk ezt az ömlesztett anyagot. Lényeges azonban ezen a téren két további csoportot elkülöníteni egymástól annak fényében, hogy hol és mikor alkalmazzuk a sóderből, cementből és vízből álló betonmasszát.
Betonozás az építkezésen
Az építkezésekhez jellemzően azért van szükség nagyobb mennyiségű és eltérő szemcseméretű sóderre, mert nagyon sok betonelemről beszélünk, amihez elengedhetetlen ez az ömlesztett anyag. Bár manapság egyre gyakrabban oldanak meg bizonyos munkafolyamatokat zsákos anyagokkal, amihez korábban sódert, cementet, meszet és vizet használtak, de a sóder jelentősége így is több folyamatnál felbecsülhetetlen.
Ide sorolható rögtön az alapozási munka, aminek részeként a legnagyobb szemcseméretű sóderből készítenek masszív cementmasszát azért, hogy az épület megfelelően mély és széles alapokra épülhessen fel. Ezt követően kisebb szemcseméretű sóder szükséges például az épületen belül az aljzatok kialakításához, a lépcsők kiöntéséhez, valamint sok helyen még mindig többször rostált sóderből készült masszával vakolnak, noha ezen a téren a zsákos anyagok szinte teljesen előtérbe kerültek, hiszen kényelmesebb és egyszerűbb is így dolgozni.
Betonozás a ház körül
Természetesen az építkezés nemcsak konkrétan a ház felhúzását takarja, hanem rengeteg olyan külső betonozási munkálatot is követel, amihez elengedhetetlen a jó minőségű sóder használata. Bár a külső pucolást ma már szintén zsákos anyaggal oldják meg, azonban a többször rostált sóder a megfelelő adalékanyagokkal ebből a célból is kiváló, sőt a bejárati lépcsőt, a ház körül elterülő járdát egyaránt betonból építik, de ilyen masszából önthetők ki a párkányok is.
Ezen felül a beton rengeteg esetben alkalmas a házhoz kevésbé kötődő felületekhez is. Példának okáért ide sorolhatjuk a különféle kerti járdákat, a teraszokat, a kocsifeljárókat, de ha van pince és garázs, akkor ezeknek az aljzatát szintén betonból önthetjük ki. Hasznos lehet továbbá kerti sütögetők kialakításához, de akár nagyobb kerítések alapozására is előnyösen lehet alkalmazni.
A sóder használata önmagában
Noha sokan el sem tudják képzelni, de a sódert önmagában is rengeteg dologra használhatjuk, illetve bizonyos esetben kell használnunk a ház körül és a házon belül egyaránt. Hogy milyen esetekben lehet szükségünk a nyers sóderre?
Sóder a házban
Rengetegen talán nem is tudják, de a manapság épülő lakóházakban sem csak betonként találkozhatunk a sóderrel. Az ömlesztett anyag nyersen egyaránt megtalálható az ingatlanokban, még ha nem is látjuk, illetve nem is érintkezünk vele. A lábazat feltöltésében ugyanis gyakran kap szerepet a nyers sóder, ami nem meglepő, hiszen lényegesen olcsóbb alternatíva, mint a szabványként előírt kulé kavics.
A kulé kaviccsal ugyan egyszerűbb dolgozni, hiszen nem igényel tömörítést, míg a sódert 15-20 centiméterenként tömöríteni kell a lábazaton belül, azonban nagyon hasznos abból a szempontból, hogy egyáltalán nem hozza fel a vizet a talajból, szemben azzal a korábban gyakran alkalmazott megoldással, amikor egyszerű termőfölddel töltötték fel ezt a közeget, és közvetlenül arra betonoztak rá.
Sóder a ház körül
A nyers sóder természetesen a ház körül jellemzően sokkal fontosabb és gyakoribb szerepet kap önmagában, ezáltal a legkülönfélébb munkákhoz használhatjuk fel. Kitűnő megoldás lehet például autófeljárók és beállók kialakítására. Bár gondozást és speciális kialakítást igényel, de kellő tömörítés mellett nagyszerűen ellátja a feladatát, elbírja a nagyobb önsúlyú autókat, nem lesz tőle sáros az udvar és így tovább.
Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a sóder kitűnően ülepszik, ezért a feljárók alá ágyazásnak, alapozásnak is kitűnő választás, így 20-30 centiméteres vastagságban garantált, hogy sem a térkő, sem a ráterített murva vagy bazalt nem süllyed meg a későbbiekben. Nagy előnye a vízáteresztő képesség, ami egy autófeljárónál nagyon fontos lehet ahhoz, hogy ne kelljen sárban és pocsolyában közlekednünk.
A sóder ezen felül a ház körüli terület kialakításakor, kertépítéskor és tereprendezéskor is jól hasznosítható. Nyilván felső rétegnek alkalmatlan, hiszen soha nem tud majd a kavicsos felületen megfelelően sűrű gyep kinőni, ugyanakkor vízelvezetőkhöz, csövek, drénköves csatornák kialakításakor elengedhetetlen lesz alapként, de ha sok felesleges sóder maradt meg az építkezést követően, akkor egy sziklakert kialakításakor nagy hasznát vehetjük, hiszen sokkal kevesebb termőföldre lesz szükségünk, ha a sóderkupacokat vesszük alapul.
Ezen felül a sóder önmagában kitűnő lehet például megsüllyedt földterületek feltöltésére, gondosan odafigyelve arra, hogy csak az alsó rétegekben helyezzük el a kavicsot, a felső 10-15 centiméteren pedig termőföldet terítsünk el azért, hogy a gyep meg tudjon telepedni rajta. Szintén kitűnő megoldás lehet néhány talicska sóder a süllyedő, mindig sáros vagy kátyús földes utak kiegyengetésére és stabilizálására.
1. Mire elég 1 köbméter sóder?
Sokan vannak, akik nehezen tudják elképzelni, hogy mennyi, egyáltalán mire elegendő 1 köbméter sóder. Bár a legtöbb esetben ezt nem nekünk kell kiszámolni, megteszik helyettünk a tervezők és a kőművesek, ha viszont mégis a mi feladatunk lenne, úgy a legegyszerűbb, ha elképzelünk vagy kimérünk egy 10 négyzetméteres területet, amit 1 köbméter sóder 10 centiméteres magasságban tud majd befedni.
2. Mennyi cement kell a sóderhez?
Ha otthon szeretnénk betont készíteni, akkor lényeges lesz kiszámolni, hogy köbméterenként mennyi cement lehet szükséges a sóderhez. Átlagos javaslat, hogy minden köbméter sóderhez legalább két zsák, vagyis összesen 50 kilogramm cementet érdemes számolni, ami jellemzően elég ahhoz, hogy megfelelő keverési arányt érhessünk el, ezzel betartva a három az egyhez szabályt, amikor három lapát sóderhez egy lapát cementet teszünk.
3. Milyen sóder kell az alaphoz?
Mivel az építőiparban már szinte mindent zsákos anyagokkal készítenek, csak az alapot nem, ezért gyakori kérdés, hogy milyen sóder szükséges a masszív fundamentum elkészítéséhez. Ehhez jellemzően az osztályozatlan sóderból készült betonmassza lesz a legideálisabb!
4. Milyen sóder kell az aljzathoz?
Az aljzatkialakítást manapság már többnyire zsákos Estrich betonnal végzik el, azonban ennek a költsége egy teljes ingatlan esetében igencsak tetemes lehet. Aki spórolni szeretne, inkább cementet és sódert vásárol, és maga készíti el az aljzathoz való masszát. Ehhez jellemzően a 0,4-es többször rostált vagy a 0,8-as egyszer rostált sóder lesz az ideális.
5. Milyen vastag sóderalap kell a térkövezéshez?
Önmagában a sódert a legtöbbször a térkövek alatt alkalmazzák. Az alapozáshoz jellemzően 20-30 centiméter mély döngölt osztályozatlan sóderre lesz szükségünk ahhoz, hogy a térköves felület ne süllyedjen meg. Természetesen a köveket közvetlenül erre nem fektethetjük le, így 0,4-es többször rostált típusra is szükségünk lesz maximum egy centiméteres vastagságban, ami a szintezést, illetve a térkövek biztonságos elhelyezését szolgálja.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
