Világszerte több helyen is megkongatták már a vészharangot az építkezési homok drasztikus megfogyatkozása miatt. Az ENSZ figyelmeztetése szerint az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott az emberiség homokfelhasználása, ezáltal éves szinten olyan sokat használunk el belőle, amiből egy 27 méter magas és ugyanilyen széles falat lehetne felhúzni a Föld körül. Ma már nem ritka például a homok importálása sem, ami nem meglepő, hiszen egy nagyobb családi házhoz akár több tonnányi is elfogy belőle.
A fenti kijelentések sokak számára megdöbbentőek lehetnek, hiszen a Földön rengeteg a homokos terület, ott vannak például a sivatagok, azonban sokan elfelejtik, hogy az építkezési homok és a sivatagi homok között óriási különbség van. Utóbbiakat ugyanis a folyamatos szél és csiszolódás olyan sima felületűre gömbölyítette, hogy lehetetlen belőle megfelelő minőségű betont készíteni, így maradnak a speciális bányák, valamint a folyók, tavak és tengerek partszakaszai.
Főként a tavak és a tengerek esetében azonban a homok kibányászása és elhordása már most szigorúan tilos, hiszen ezzel tönkretehetjük a környék ökoszisztémáját, arról nem is beszélve, hogy sok helyen komplett területek tűnnek el emiatt. Ez a probléma felmerült már korábban Indonéziában, de a Kanári-szigetek strandjait is szaharai homokkal töltötték fel, mert a környékről az építőipar elbányászta a strandokat, noha ezek nem olyan minőségű ömlesztett anyagok, mint amelyek például hazánkban elérhetők.
Bár egészen más tőről fakadó probléma, hosszabb távon mégis súlyos gondokat okozhat Szardínia problémája is, ahol szintén elfogyóban van az építkezésre alkalmas homok, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy a turisták mázsaszám viszik ki az országból a tengerparti homokot. Ki egy marékkal, ki egy nagyobb zsákkal, de Alghero repülőterén éves szinten legalább két mázsát koboznak el az utasoktól, és ha ilyen sok fennakad az ellenőrzésen, akkor a statisztikák szerint ennek sokszorosát ténylegesen haza is repítik a turisták.
Emiatt pedig az ország most szigorú intézkedéseket hozott, mely a napokban életbe is lépett, egy brit turistát ugyanis ezer eurónak megfelelő összegre büntettek azért, mert a csendőrök egy üveg homokot találtak a táskájában, amit az ország egyik strandján gyűjtött be. A hatóságok szerint a férfi a kis mennyiség miatt jól megúszta a lopást, hiszen a kiadható büntetés mértéke akár háromezer euróra is rúghat.
Bár sokak szerint az ilyen mértékű homoklopás nem okoz túl nagy kárt, a WWF természetvédelmi szervezet szerint azonban, ha nem tettek volna semmit a hatóságok, alig néhány éven belül emiatt felborult volna a környék teljes ökoszisztémája. Ennek hatására megindult volna a partvidék kipusztulása, amivel az ország elveszítené legjelentősebb turisztikai vonzerejét és legnagyobb bevételforrását is, az építkezésekhez pedig külföldről kellene importálnia a homokot, amire nem kizárt, hogy a lopásokat leszámítva is rövidesen sor kerülhet.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
