Szigetelés a tetőtérben? Az ásványgyapot jelentheti a megoldást!

Tetőtér szigetelése ásványgyapottal

Ez rengeteg pozitívumot és negatívumot is hozott magával, így utóbbihoz sorolható például, hogy építkezés, lakásfelújítás vagy éppen ingatlaneladás esetén rengeteg új fogalommal kell megismerkednünk, de számtalan ember számára már az is nehézséget okozhat, ha ki kell választania a megfelelő szigetelőanyagot az induló munkához.

Mindez hatványozottan igaz abban az esetben, ha a tetőtér szigeteléséről beszélünk, hiszen a tető közelsége, a helytakarékosság, nem mellesleg pedig a hatékonyság miatt itt sokkal fontosabb jól dönteni, hovatovább megfelelő szakemberekkel végeztetni a kivitelezést. Amennyiben azt szeretnénk, hogy tetőterünk minden téren makulátlan szigeteléssel rendelkezzen, a legjobb ár-érték arány érdekében az ásványgyapot alkalmazását érdemes fontolóra venni hozzá.

Mit nevezünk ásványgyapotnak?

Az ásványgyapot jelentése hazánkban többnyire tévesen van magyarázva, hiszen ez konkrétan egy gyűjtőnév, ami magába foglalja az üveggyapotot és a kőzetgyapotot is, melyek mellé a bazalt- vagy salakgyapot sorolható még, de mivel hazánkban ezt már nem lehet kapni, ezért ritkán említik meg a fogalom magyarázatakor. Az üveggyapotokra és a kőzetgyapotokra nagy általánosságban egy közös európai szabvány és jogszabály vonatkozik (MSZ-EN 13162), mely kimondja, hogy ásványgyapotnak kizárólag azokat a hőszigetelő anyagokat nevezhetjük, melyek üvegből, salakból vagy olvasztott kőzetből állnak.

Miből áll az ásványgyapot?

A kérdéses szigetelőanyag legfontosabb alkotóeleméről a legtöbb esetben már nevük is határozott utalással szolgál. Ennek megfelelően:

• a kőzetgyapot rendszerint mészkőből, dolomitból, bazaltból és hasonló kőzetekből;
• az üveggyapot pedig üvegtörmelékből áll.

Gyártónként eltérő, hogy az egyes gyapottípusok pontosan milyen arányban tartalmazzák ezeket az alkotóelemeket, de a jobb minőségű szigeteléseknél az 50-70 százalékot el kell érni, amihez minden esetben kvarchomok is társul kiegészítésül. Ezek természetesen nem kőzetként, hanem kőzetszálakként, tulajdonképpen rostokként helyezkednek el az ásványgyapoton belül, méghozzá rendkívül sűrű szerkezetben, aminek hála a kérdéses alapanyagok mind a hang-, mind a hőszigetelés tekintetében kiváló paraméterekkel rendelkeznek.

Táblás vagy tekercses kiszerelésben?

Az ásványgyapot kapcsán tudni kell, hogy általában kétféle kiszerelésben, ezáltal táblás vagy tekercses formában kerül a boltokba. A közhiedelemben gyakori tévhit, hogy mivel a táblás megoldás szilárdabbnak tűnik már fogásra is, ezért előnyben részesítik a tetőtér szigetelésekor, azonban az ásványgyapot esetében a tekercselt megoldástól pontosan ugyanazt a teljesítményt várhatjuk. Hogy miért?

Az okot a gyapot szerkezetében kell keresni, mely vékony és rugalmas szálakból épül fel, ami a gyártósorról legördülve egy puha, légiesen könnyed, légbuborékokkal telített formában manifesztálódik. Ilyen esetben a gyártó döntése, hogy a végeredményt rögtön tekercseli – vállalva, hogy problémásabb lesz a tárolás és a szállítás is –, vagy ugyanebből az anyagból kipréseli a levegőt és táblázva raktározza el, mely ebben a formájában kisebb helyen elfér, egyszerűbb mozgatni és persze szállítani is. A két típus esetében azonban az alapanyagok és a tulajdonságok teljesen azonosak lesznek.

Hogy akkor mégis miért van belőle két eltérő változat? Mert mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A tető közvetlen szigetelése vagy például gipszkartonból rakott válaszfalak köztes hang- és hőszigetelése nagyon könnyen megtörténhet tekercselt üveggyapottal. A tetőtér falszerkezetének külső szigeteléséhez azonban ezt a típust már nem tudjuk felhasználni, ha vakolni is szeretnénk, így ilyenkor mindig elengedhetetlen lesz a táblás változatot használni, akárcsak abban az esetben, ha födémre helyezhető lépéshangszigetelőt keresünk.

Milyen hatásfokkal szigetel az ásványgyapot?

A szigetelés hatásfokát összességében a telepítés minősége is jelentős mértékben meghatározza, de tegyük fel, hogy egy profi csapatot és jó minőségű szigetelőanyagot találtunk. Ebben az esetben az ásványgyapottal szigetelt tetőterek lambda értéke rendszerint bőven 0,030 érték alatt tarthatók, miközben a mai elvárás, illetve minimum szint a 0,039 lambda érték, tehát nemcsak saját komfortérzetünknek, hanem a jogszabályoknak is eleget tehetünk, ha az ásványgyapotot választjuk a tetőtér szigeteléséhez.

Az ásványgyapot három elvitathatatlan előnye

Azon túl, hogy minden értékét tekintve a kőzegyapot deális a tetőtér szigetelésére, van még három elvitathatatlan előnye, amiért érdemes ezt választani otthonunkhoz. Ezek a következők:

1. Kiváló páraáteresztő képességgel rendelkezik – ezen a téren jobb, mint a polisztirol –, hiszen a szálas anyagszerkezet nem áll a vízpára haladásának az útjába, így búcsút inthetünk a penészesedésnek vagy a poshadt levegőnek.
2. Rendszerint nagyon jó tulajdonságokat tud felvonultatni a hangszigetelés tekintetében is az ásványgyapot, ami a sűrű szálszerkezetnek köszönhető, hiszen ezek kiválóan elnyelik a hangokat, ami pláne a vékony tetőszerkezet miatt rendkívül fontos lehet.
3. Szintén nagy előnye még az ásványgyapotnak, hogy nem éghető anyag, olvadáspontja pedig 1000 Celsius fok felett mozog, ha tehát tűz ütne ki a tetőtérben, a szigetelés olyannyira meggátolhatja a tűz terjedését, hogy egyrészt a lakóknak sokkal jobb esélyük lesz a menekülésre, másrészt pedig kevesebb kár is keletkezik a tűzoltók megérkezéséig.