A termőföld az egyik legáltalánosabb és legtermészetesebb ömlesztett anyag, mely valamikor közvetlenül a bányából, valamikor csak feldolgozást követően – adalékanyagokkal keverve – kerül a felhasználási helyére.
Mivel tárolása kifejezetten nehézkes, a csomósodás és hantosodás miatt egyáltalán nem is ajánlott, ezért érdemes még a vásárlás előtt mindent megtudni róla, hogy minden esetben friss és olyan típusú termőföldet kaphassunk, amilyenre a legnagyobb szükségünk van az adott munkafolyamatokhoz.
Mi az a termőföld?
Mint ömlesztett anyag, a termőföld nem más, mint a földfelszín legfelső termékeny rétege, mely rengeteg értékes ásványi-, illetve egyéb olyan anyagot tartalmaz, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy benne élet sarjadjon, így füvesítésre, talajfrissítésre, parkosításra és gyakorlatilag bármilyen növény ültetésére, illetve termesztésére alkalmas.
Forgalmazott termékként a termőföldnek többféle típusát elkülöníthetjük, így a hagyományos, nyersen kiemelt változatán túl találkozhatunk például trágyázott vagy trágyázott és komposztált alternatívával is, melyek közül mindegyik más-más esetben alkalmazható – leginkább a felhasználási mód függvényében.
Általánosságban a termőföld vagy nyers formájában kerül kiszállításra, vagy darált változatban, mely mentesítve van a hantoktól, a szennyeződésektől és az esetleges hulladéktól is. A különféle bekevert termőföldek jellemzően csak és kizárólag ilyen darált formában rendelhetők.
Honnan származik a termőföld?
A legtöbbször a termőföldet direkt erre specializált, illetve kijelölt bányákból termelik ki annak érdekében, hogy minden esetben garantált minőséget tudjanak biztosítani a megrendelők számára. A legtöbbször már használaton kívüli területek, máshonnan kitermelt földek adják az alapját, emiatt pontos eredete a legritkább esetben ismert.
Ami viszont garantált, hogy minden esetben ellenőrzött minőségű ömlesztett anyagról van szó, mely tökéletesen alkalmas akár ipari mértékű növénytermesztésre, vagy éppen arra, hogy leendő otthonunk körül friss földfelszínt biztosítson a kertben.
A termőföld útja a felhasználási helyéig
Mint fentebb már elhangzott, a termőföld jellemzően a legritkább esetben kerül közvetlenül a felhasználási helyére, hiszen a megrendelőknek lehetősége van darált és kevert formában is kérni.
Ennek megfelelően a bányából kiemelt termőföldet vagy helyben, vagy egy depóban alaposan ledarálják, miközben megszabadul a rögöktől és a szennyeződésektől, majd szükség esetén trágyával, komposzttal, esetleg mindkettővel keverve szállítják ki a rendeltetési helyére, ahol rögtön készen áll a felhasználásra.
A termőföld típusai
Ömlesztett anyagként a termőföldnek többféle típusát különböztethetjük meg egymástól annak érdekében, hogy mindig és mindenhol megállják a helyüket, ahol szükség van rá. A murvával vagy a sóderrel ellentétben a termőföldet nem szemcseméret, hanem összetétel alapján különböztetik meg egymástól, így beszélhetünk
A normál termőföld
A normál termőföld az a típus, mely egyenesen a bányából, mindenféle feldolgozás, darálás vagy egyéb tisztítási folyamat nélkül kerül a megrendelőkhöz. Erre a típusra jellemző, hogy a feldolgozása előtt gyakran valamilyen kiegészítő munkálatra lesz szükség, például egy rotációs kapával történő átforgatásra, esetleg egy kiadós gereblyézésre.
Ennek az oka abban keresendő, hogy a normál termőföldben megtalálhatók kisebb vagy nagyobb földhantok – melyek megnehezítik például a finom munkákat –, de találkozhatunk különféle hulladékkal is, melyek zöme általában inkább növényi eredetű, tehát száraz faágak, gyomok, fűcsomók, falevelek és így tovább.
A komposztált termőföld
A komposztált termőföld jellemzően már minden esetben egy kiadós feldolgozást követően kerül kiszállításra a megrendelőhöz. Ez a típus ugyanolyan bányából származik, mint a normál ömlesztett anyag, azonban egy speciális gépen keresztüleresztve gyakorlatilag rostálják, így kiszűrik belőle az összes szennyeződést, a földhantokat és minden egyéb oda nem illő dolgot.
A végeredmény egy tökéletesen finom, azonnal felhasználásra kész termőföld, melyet ezt követően komposzttal kevernek be, hogy ezzel növeljék a tápanyagértékét. Éppen emiatt ez a változata sokkal jobb alternatíva, ha olyan helyre kell az ömlesztett anyag, ahol finoman kell dolgozni vele, rögtön fedőréteg készül belőle, illetve olyan növények kerülnek bele, melyek számára fontos a tápanyagban gazdag környezet
A komposztált és trágyázott termőföld
A legtartalmasabb termőföld-típus alighanem a komposztált és trágyázott alternatíva, mely jellemzően annyira erős, hogy a legtöbb növény számára alkalmatlan önmagában, éppen ezért a legritkább esetben használják önállóan, de normál földdel keverve egy tápanyagban rendkívül gazdag megoldást kaphatunk.
Pontosan úgy állítják elő, mint a komposztált típust, tehát először kitermelik a normál termőföldet, azt egy speciális gépbe töltve rostálják, kiszűrik belőle a szennyeződéseket, majd ezt követően komposzttal és trágyával keverik, és ezek után lehet szállítani. Talajfrissítések alkalmával az egyik legjobb alternatíva!
A termőföld árát meghatározó tényezők
Az, hogy ismerjük a termőföld típusait, még közel sem elegendő ahhoz, hogy tisztában legyünk a kérdéses ömlesztett anyag árával, illetve az azt meghatározó tényezőkkel. Ez különösen akkor lényeges szempont, ha nagyobb mennyiségben lenne szükségünk rá, hiszen ilyenkor sokat spórolhatunk is vele az alábbiak ismeretében. Lássuk tehát az árat befolyásoló tényezőket:
A termőföld mennyisége
Talán senkinek nem okoz meglepetést, hogy a termőföld árát a legjelentősebb mértékben mindig az határozza meg, hogy mekkora mennyiséget vásárolunk belőle. A kérdéses ömlesztett anyagot köbméterben lehet kérni, és minél több földre van szükségünk, értelemszerűen annál nagyobb kedvezmény érhető el hozzá, ami nemcsak magára a termékre, hanem például a szállításra egyaránt érvényes állítás.
A sóderhez, a homokhoz vagy például a murvához hasonlóan ugyanis a termőföldből sem túl költséghatékony egy-két köbmétert megrendelni, hiszen a járulékos költségek ilyen esetben a legmagasabbak. Érdemes ezért megfontolni, hogy egyszerre többet vásárolunk belőle, hiszen a termőföld egy tipikusan olyan ömlesztett anyag, amit könnyű felhasználni bárhol, ha mindjárt csak a kert felszínének kiegyenlítését valósítjuk meg vele.
Természetesen jó döntés lehet a szomszédokkal is egyeztetni a rendelés előtt, hátha valakinek szüksége lenne még földre, amivel a logisztika költsége rögtön kedvezőbb lesz.
A termőföld típusa
Ami a sóder vagy a murva esetében a szemcseméret, az a termőföldnél természetesen a típus, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen változatát rendeljük, mert ez a tulajdonság szintén árképzőnek tekinthető. A legolcsóbb nyilvánvalóan a nyers termőföld, mely a kiemelését követően, a bányából egyenesen megérkezik a rendeltetési helyére, így nincs köztes állapot, nincs extra adalék, ami növelné a költségeket.
Ellentétben a komposztált, illetve a komposztált és trágyázott típusokkal. Ezeket a variánsokat eleve ledarálják a kitermelést követően, amitől sokkal puhább, porhanyósabb állagot kapnak, de ez a folyamat már árképző, akárcsak a hozzákevert komposzt, illetve trágya, melyek természetesen plusz költséget jelentenek.
Mindez annak ellenére is igaz, hogy ezek kisebb mennyiségnél nem jelentenek tetemes extra összeget, de két-három fordulónál már megérezhetjük a különbséget egy normál-, illetve egy komposztált termőföld között.
A termőföld minősége
Hogy milyen minőségű a termőföld, az nyilvánvalóan alapjaiban meghatározza a végösszeget is. Ez nem is képezheti vita tárgyát, hiszen senki se szeretné például az udvarát szennyezett, vagy szemetes termőfölddel feltölteni, a jó minőségű ömlesztett anyagnak márpedig minden esetben magasabb ára van, mint egy ismeretlen helyről származó, rengeteg idegen anyagot tartalmazó típusnak.
Ezért nem mindegy, hogy honnan vásároljuk a termőföldet, hiszen a minőség alapvető fontosságú. Hogy mit nevezünk minőségi termőföldnek? Általánosságban azt, ami mentesítve lett minden hulladéktól, tehát nemcsak a növény-, de a mesterséges származékok is ki lettek belőle rostálva, méghozzá a nagy földdarabokkal, a kövekkel együtt, miközben az ömlesztett anyag ellenőrzött helyről származik, tehát nem szennyezett például vegyi anyagokkal.
A termőföld származási helye
A minőség mellett a termőföld árát természetesen meghatározza a származási hely is. Magyarországon különösen szerencsésnek érezhetjük magunkat ezen a téren, hiszen nagyon sok olyan bánya, illetve lelőhely található, ahonnan egyszerű jó minőségű termőföldet kinyerni, így bármilyen célból is vásárolnánk az ömlesztett anyagot, a kvalitása miatt nem kell aggódnunk.
Természetesen nincs minden ország ilyen szerencsés helyzetben, valahol óriási távolságokból kell termőföldet szállítani a túl sziklás, homokos vagy egyszerűen csak terméketlen talaj miatt. Itthon szerencsére ez nem okoz gondot, így importálásra sincs szükség, aminek jóvoltából a származási hely a legtöbbször nem, vagy csak minimális mértékben jelent befolyásoló tényezőt az ár tekintetében.
A termőföld szállítása
Ami viszont nagyon fontos árképző a termőföld kapcsán is, az a logisztika, hiszen az ömlesztett anyagot el kell juttatni a megrendelő által kijelölt helyre, aminek a legtöbb esetben extra költségei vannak. Mivel egy nehéz ömlesztett termékről beszélünk, ezért minden esetben nagy teherautót kell beindítani hozzá, pláne 10-20 köbméter mellett pedig még fontosabb lesz számításba venni a logisztikát.
Ez nyilván extra költség, de sokan mégis a termőföld árába kalkulálják bele. Nyilván ezen a ponton érdemes nagyobb mennyiségekben gondolkodni vagy a szomszédokkal összeállni, illetve a lakóhelyünkhöz minél közelebb elhelyezkedő kereskedésből megrendelni az adott ömlesztett anyagot.
A termőföld minőségét meghatározó tényezők
Már a termőföld árát meghatározó tulajdonságoknál is kiemeltük, hogy a minőség fontos, azonban érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálni, hogy mégis mi az, ami meghatározza a kérdéses ömlesztett anyag kvalitását, tehát mitől nevezhetjük kvázi rosszabbnak, mint a többit.
Agyagos, homokos földszerkezet
Általánosságban elmondható, hogy a termőföldre azért van szükség, hogy abban a későbbiekben fű sarjadjon, növények teremjenek, egyszóval elvárható tőle egy olyan normál földszerkezet, mely tápanyagokban gazdag, tehát megfelelő táptalajt nyújt az imént elhangzott tulajdonságokhoz.
Amennyiben azonban a termőföld ezen a téren láthatóan eltérő szerkezettel és talajtípussal rendelkezik, tehát túlzottan agyagos vagy homokos összetétel jellemző rá, az ebből a szempontból rossz minőségűnek tekinthető, hiszen kvalitása mellett szilárdságát és felhasználhatóságát egyaránt lecsökkentik.
Hulladék vagy szennyeződés az ömlesztett anyagban
Természetesen nemcsak a szerkezet az, ami minőségileg meghatározza a termőföldet, hanem a vele együtt érkezett idegen anyagok is. Ez különösen a nyers típusánál okozhat problémát, hiszen a trágyázott vagy komposzttal kevert típusokat minden esetben rostálják, vagyis megszabadítják az összes nem kívánatos dologtól, ami a felhasználása során esetleg kellemetlenségeket okozhat.
Hogy mégis milyen hulladékok lehetnek a termőföldben? A legtöbb esetben különféle növényi eredetű dologra kell itt gondolnunk, kövekre, faágakra, levelekre vagy éppen fűcsomókra, de a nagyon rossz minőségű termőföldnél előfordulhat mesterséges szemét is, így fém, műanyag vagy üveg.
Sajnálatos módon a nem ellenőrzött ömlesztett anyagok kapcsán előfordulhat olyan eset, amikor a föld valamilyen vegyszerrel vagy egyéb nem odaillő anyaggal – például olajjal – szennyezett, ami rengeteg kellemetlenséget okozhat, ha éppen az udvarunkra vagy a kiskertünkbe kerül.
Túl magas nedvességtartalom
Nagy problémát jelenthet minőségileg a termőföld esetében az, ha túl magas nedvességtartalommal kerül kiszállításra. A föld és a sok nedvesség ugyanis egyet jelent a sáros, agyagos masszával, amivel lehetetlenség dolgozni, de semmiképpen sem lehet jó minőségű végeredményt elérni vele.
Nyilván a nedvességtartalomnak vannak fokozatai, így a földnedvesség nyilván nem baj, amíg lehet gereblyézni és felületet kialakítani a segítségével, azonban az ennél több víztartalom már okozhat gondokat. Ilyenkor fontos utánajárni, hogy az ömlesztett anyag már eleve nedves volt-e, vagy a teherautón kapta el egy futó zápor, hiszen utóbbi nyilván nem jelent problémát, előbbi viszont okozhat más egyéb kellemetlenségeket a későbbiekben.
A termőföld felhasználása a gyakorlatban
Bár az egyes termőföld-típusok a felhasználhatóságot tekintve természetesen kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek egymástól, azonban nagy általánosságban elmondható róluk, hogy hasonló környezetben, illetve közel hasonló célzattal alkalmazhatók. Ennek fényében összegyűjtöttük a legfontosabb munkálatokat, hogy átlátható legyen, miért lehet szükségünk termőföldre a mindennapokban!
Általános földmunkákhoz
Az egyik legáltalánosabb felhasználási területe a termőföldnek minden kétséget kizáróan az általános földmunka. Ez nyilván lehet specializált is – ezeket az alábbiakban sorra vesszük majd –, azonban az általános földmunkák során most nem egy tereprendezést értünk, hanem valóban egy olyan folyamatot, ami egyáltalán nem hétköznapi, tehát egy emberöltő során maximum egyszer van szükség rá.
Példának okáért ide sorolhatjuk azt az eshetőséget, amikor a lakóháztól szeretnénk elvezetni a vizet vagy egy új ülepítőtartályt létesítünk, és ehhez nagyon mélyen ki kell emelni a meglévő földet, hogy a csatornarendszer kialakítható legyen a mélyben. Ilyenkor a visszatermeléshez nem mindig alkalmas az a föld, amit a markoló kiemelt, előfordulhat – legalább a felső néhány centiméter esetén –, hogy a meglévő rossz minőségű anyagot el kell szállítani, a helyére pedig jó minőségű termőföldet bedöngölni, mely pár nap alatt már füvesedni kezd.
Talajcseréhez
Ha nem valamiféle specializált munkáról van szó, akkor a termőföld egyik leggyakoribb felhasználási módja a talajcsere lesz, aminek számos oka lehet. A saját díszkertünkben kicseréltethetjük a talajt például azért, mert túl kavicsos, és nem nő benne szép pázsit, míg a haszonkertünkben azért, mert kifulladt a tápanyagokból, de például egy szennyeződés, egy nem várt olajszivárgás is előidézhet olyan esetet, amikor friss termőföldre lesz szükségünk.
A talajcsere folyamata rendszerint nagy mennyiségű ömlesztett anyagot igényel. Sok esetben teljesen elegendő hozzá a normál típus is, nem kell feltétlenül komposztált és darált termőföld ehhez a folyamathoz, hiszen úgyis át lesz gereblyézve az elterítést követően. A folyamat részeként először a szennyezett vagy rossz minőségű meglévő földet kell kiemelni a helyéről, majd elszállítani onnan, hogy a helyére a megfelelő rétegvastagságban jó minőségű, friss anyag kerülhessen.
Talajfrissítéshez
Nagyon fontos elkülönítenünk egymástól a termőföld esetén a talajcserét és a talajfrissítést, a kettő ugyanis bár hasonló folyamat, közel ugyanazt a célt szolgálja, de nem minden esetben van átfedés. A talajfrissítésre rendszerint akkor kerül sor, ha a meglévő felület elveszítette tápanyagtartalmát, és nem szeretnénk ezt ideig-óráig különféle vegyszerekkel, illetve egyebekkel visszaadni neki.
Ilyenkor elegendő lehet csak komposztált és trágyázott termőföldet rendelni a helyszínre, és ha a régi földfelszín nem szennyezett, akkor csak egyszerűen elkeverni vele, ami egy kiadós esőt vagy egy alapos beöntözést követően rögtön tápanyagban gazdag, ismét termékeny talajjá változik. A hatás nyilván gyorsabb és jobb lehet, ha a meglévő földet vékonyan kiemeljük a helyéről, és vegyesen kérünk hozzá normál-, illetve trágyázott ömlesztett anyagot.
Süllyedő- vagy hiányos felületek feltöltésére
A talaj cseréje és frissítése mellett a termőföld ideális választás akkor is, ha úgynevezett töltőföldre van szükségünk. Ehhez a normál típusú ömlesztett anyag a legjobb alternatíva, hiszen nem lényeges szempont esetében a darálás, vagy a komposzttal-, illetve trágyával való kevertség. A töltőföldet ugyanis nem a megművelés miatt szokás alkalmazni, hanem azért, hogy süllyedő vagy hiányos felületeket pótoljunk vele.
Példának okáért előfordulhat, hogy egy csőtörés, egy mélyásáson alapuló tevékenység vagy a sok talajvíz miatt erőteljesen megsüllyedt a telkünk egy része, netán bevezető földes mellékúton alakultak ki nagyobb kátyúk, melyek esetén mindig jó választás lehet a normál termőföld. Még akkor is, ha az érintett régiót később szeretnénk füvesíteni vagy beültetni, noha ilyenkor érdemes a felső 15-20 centimétert részben trágyázott termőfölddel kialakítani.
Tereprendezéshez
Akár újépítésű ingatlanok-, akár általunk felújított lakóházak esetén az utolsó simítások egyike minden esetben a tereprendezés, hogy a környező zöldövezet, a díszkert mutatós lehessen. A jó minőségű termőföld ilyen esetekben nagyszerű választás, különösen a darált változatok, melyek megállják a helyüket akkor is, ha csak 2-3 centimétert kell felhordani az eredeti felszínre, de akkor is, ha egy 10-15 centiméteres gödröt vagy süllyedést szeretnénk kitölteni a segítségével.
Nyilván a tereprendezés során annyi gépet kell használni a termőföld elterítéséhez és döngöléséhez, hogy akár a normál típus is megállja a helyét, füvesítésre például alkalmas, ha pedig szeretnénk módosítani a domborzati viszonyokon, feltölteni például egy sarkot egy leendő külső pincének, akkor ezzel kényelmesebben tudunk dolgozni. Nem mellesleg egy teljes telek tereprendezésekor nagyon sok köbméternyi földre lehet szükségünk, aminek anyagi vonzata is van.
Díszkert építéséhez
Egy díszkert felépítése gyakran rengeteg termőföldet igényel. Ennek az oka részben az, hogy a legtöbb ilyen zöldövezet általánosságban az imént említett tereprendezéssel kezdődik, amihez már eleve nagyon sok föld kell, hiszen a kiemelt vagy elgyalult anyagot az esetek döntő többségében nem lehet újra felhasználni. Amennyiben mégis, akkor sem elegendő, ha szükségünk van egy magaságyásra, egy sziklakertre vagy más olyan kerti elemre, melyet ki akarunk emelni a földszintből.
Egy normál sziklakert például sok esetben már önmagában felvesz 4-5 köbméter földet – persze a határ a csillagos ég –, de egy nagyobb ágyás, egy domborzati elem kialakítása szintén nagyon sok termőföldet igényel, és akkor még szóba sem hoztuk a növényeket. A nagy cserepek vagy kaspók feltöltését ugyanis érdemes trágyázott termőfölddel keverve feltölteni, de ugyanez a megoldás a legideálisabb a frissen kiültetett növények esetében még akkor is, ha földlabdás típusokról beszélünk.
Az 5 leggyakoribb kérdés termőföld vásárlásakor
Ha termőföldet szeretnénk vásárolni, akkor az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés sokak számára az, hogy mégis mennyi egy köbméter nyersanyag, illetve miként kell elképzelni ezt? Hiába jó valaki matematikából, ha képtelen elképzelni, illetve felmérni, pontosan milyen sok földre van szüksége az adott munkához, hiszen túl kevés rendelése esetén ismételt szállítási költségekkel kalkulálhatunk, túl sok hozatalakor pedig nehézséget okoz majd a felesleg elhelyezése.
A legegyszerűbben úgy tudjuk felmérni, hogy mekkora egy köbméter termőföld, ha veszünk egy tíz négyzetméteres területet, amire ennyi alapanyag átlagosan tíz centiméter vastagságú elterítéshez lesz elegendő. Ha tehát egy ötven négyzetméternyi kertet szeretnénk vékonyan befedni termőfölddel, akkor legalább öt köbméternyi ömlesztett anyagra lesz szükségünk.
A normál termőföld az esetek többségében biztosan megállja a helyét, ha ilyen típusú ömlesztett anyagra van szükségünk. Kiváló megoldás például füvesítés, díszkert kialakítása, tereprendezés vagy a legkülönfélébb földmunkák esetén, de például töltőföldként való használata egyaránt szerencsés. Akkor kell más típus mellett döntenünk, ha fontos például a darált, hantoktól és esetleges zöldhulladékoktól megtisztított változat, illetve extra tápanyagra van szükségünk bizonyos növények ültetése és gyors fejlődése érdekében.
A komposztált termőföldről tudni kell, hogy a normál ömlesztett anyag darált variánsa, amit speciális komposzttal kevertek be annak érdekében, hogy sokkal nagyobb tápanyaggal rendelkezzen, ezáltal ideálisabb legyen például növények ültetésére. Ezt a változatot használják előszeretettel füvesítéskor, magaságyásokhoz, a veteményesek vagy a díszkertek felső rétegének felfrissítésekor, hiszen nagyon könnyű finoman eldolgozni, locsolás után pedig egy rendkívül magas tápanyagtartalommal rendelkező földfelszínt kaphatunk belőle.
A trágyával is dúsított komposztált termőföldről kevesen tudják, de olyan sok tápanyag található meg benne, ergo annyira erős, hogy önmagában csak nagyon ritkán alkalmazandó, inkább normál vagy már meglévő termőfölddel vegyítve érhető el vele kiváló eredmény. Nyilván vannak olyan növénytípusok, amikor ez a megoldás jó alternatíva lesz önmagában is, de inkább keverve ajánlott veteményesekbe, kiskertekbe, füvesítésekhez, cserepekbe és kaspókba, illetve egyszerű bio tápanyagnövelés érdekében szinte bármilyen növénynél.
Ezt a kérdést kétféle szempont szerint kell megközelítenünk. Kisebb mennyiségben ugyanis nyilván kézzel történik a termőföld eldolgozása, ilyenkor hagyományos szerszámokkal, friss darált anyag esetén egyetlen lapáttal, gereblyével és talicskával könnyedén elbánhatunk néhány köbméterrel, de természetesen nagyobb mennyiségben már gépi földmunkára lesz szükségünk. Ilyenkor ugyanis már inkább egyfajta talajrendezés zajlik, ami sokkal pontosabb lehet például egy kisebb markoló segítségével, amivel ma már olyan precíz munka végezhető, hogy sokszor utólagos kézi beavatkozásra sincs szükség.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
