Az Ytong tégla az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend az építkezők körében, ami nem meglepő, hiszen a kérdéses falazóanyag több tekintetben is nagyon előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a hagyományos kerámia téglákhoz mérten. Egyrészt egyszerűbb dolgozni ezekkel a tömör blokkokkal, könnyebb formázni őket, miközben hőszigetelési tulajdonságuk lényegesen jobb, sőt a páraáteresztés tekintetében egyaránt kiváló összhatással rendelkeznek. Dacára azonban a gyártói ajánlásoknak vagy a több helyen is kiemelt eltérő tulajdonságoknak, sajnálatos módon még mindig nagyon sok esetben találkozni olyan hibákkal – nem ritkán építési vállalkozók részéről is –, amikor az Ytong más építőelemekkel kerül ötvözésre, ami bizonyos esetekben nem baj, máskor azonban akkora problémákat idézhet elő, hogy az csak jelentős bontással és költségekkel orvosolható.
A Békás Épker kínálatából is megvásárolható Ytong tégla ugyanis csak rendszerben építhető. Ettől sokan megijednek, amikor ebben a formában hallják, holott minden más építőanyagra elmondható ugyanez, csak éppen egy hagyományos kerámiatéglánál már nem fontos, hiszen senkinek sem jutna eszébe a kérdéses blokkok használatakor Ytong áthidalót alkalmazni, mert evidens, hogy ugyanúgy kerámiaelemes vagy valamilyen betonáthidalóra lesz szükség ebből a célból. Ellenkező esetben a falszerkezet homogenitása megbomlik, méghozzá olyan mértékben, hogy azt a vakolás és a festés sem takarja el tartósan, hiszen ezeken a pontokon mindig súlyos hőhidak keletkeznek, amelyek idővel nyomot is hagynak maguk után – a legtöbbször kellemetlen penészesedés formájában. Ne szaladjunk azonban ennyire előre!
Évekkel ezelőtt még nem volt olyan nagy választék az építőiparban, mint manapság, ezért az építkezések évtizedeken keresztül úgy zajlottak, hogy a hagyományos kerámia téglákhoz rendszerint helyben öntött vasbeton áthidalókat öntöttek annak érdekében, hogy mind a tartó-, mind a válaszfalak esetén megfelelően el tudják oszlatni a terhelést. Ez beltéren kifejezetten jó alternatíva volt, azonban a külső falazatoknál rengeteg kellemetlenséget okozott, hiszen a téglának és a betonnak egészen más hővezető képessége van, így nagyon gyakran lehetett látni – illetve régi házaknál még ma is gyakori –, hogy a betonáthidalók belső felületén penész keletkezik, hiszen sokkal hidegebbek azok a felületek, mint maga a téglafal. Ezért a repedések mellett különösen sok problémát okoz a vizesedés, illetve az ebből fakadó penészesedés is.
Ehhez a problémakörhöz vezethető vissza az Ytong falazatok esetén is a kerámia áthidalók esete. Az Ytong tégláról ugyanis köztudott, hogy nagyon jó páraáteresztő és hőszigetelő képességgel rendelkezik önmagában is. A mérések alapján a vaskosabb falazóblokkok olyan hatással rendelkeznek, mint az extra hőszigeteléssel ellátott kerámiatéglák, vagy a speciális, ámde sokkal drágább árkategóriát képviselő, belső szigetelőanyaggal kitöltött megoldások.
Amennyiben tehát adott egy jól szigetelő, de mégis jól szellőző falrendszerünk, amihez betonból és kerámiatéglából álló áthidalót választunk, ott olyan jelentős különbségek lesznek a hővezető képesség tekintetében, hogy ugyanaz a hatás alakul ki, mint a régi házak esetén. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az áthidalók párásodni, vizesedni kezdenek, majd megjelenik a penész, ami nemcsak esztétikailag okoz kellemetlenségeket, hanem a lakók egészségi állapotára egyaránt rossz hatást gyakorol.
Ezen felül a kerámia áthidaló és az Ytong fal soha nem lesz homogén felület, nem tudnak együtt mozogni és lélegezni, hiszen két teljesen más anyagról van szó. Emiatt az áthidalók és az Ytong téglafalak találkozásánál állandó repedések jelennek majd meg, ami egy 50-60 éves épület esetén mondhatni normális, azonban egy frissen épített ingatlan esetében közel sem az. Nyilván erre ma már léteznek megoldások, hálózás és egyéb praktikák, melyekkel a repedés megelőzhető, de a legtöbb kivitelező erre nem fordít elég figyelmet. Ezen felül az áthidalók extra szigetelésével is meg lehet akadályozni a folyamatot, de ez jellemzően már csak utólagos tűzoltásnak ideális – hogy ne kelljen annyit bontani és milliókat rákölteni a házra –, de fontos tudni, hogy ennek a homlokzaton nyoma lesz, ami esztétikailag nem túl szerencsés.
Mielőtt az alcímben feltett kérdést megválaszolnánk, érdemes feltenni egy másikat: miért is akarnak sokan kerámia áthidalót használni egy Ytong falazathoz, amennyiben a gyártónak vannak saját, direkt erre a célra kitalált termékei? Ennek az oka leginkább az árazásban keresendő, hiszen a kerámia áthidalók valamivel olcsóbbak, mint az Ytong, azonban egy építkezéskor – ebben az esetben legalábbis – ez nem lehet mérvadó. Olyan ez, mintha személyautónkra egy olcsó gumiszettet választanánk, mert az is jó méret, azonban az első esős időben rögtön balesetveszélyes helyzetbe kerülünk vele, és rádöbbenünk arra, hogy sokkal jobban jártunk volna, ha egy kicsivel drágább, de megbízhatóbb, az autónkhoz jobban illő abroncsot vásárolunk.
Ezt leszámítva két esetben jól alkalmazható a kerámia áthidaló egy Ytong falazatban. Az első, amikor gyakorlatilag nem lakóház készül, hanem például egy garázs vagy egy szerszámos, és maradék anyagokból dolgoznánk, nem fűtött, jól szellőző helyiségről beszélünk, ahol nem jelent problémát, ha esetlegesen megjelenik némi penész. A másik ilyen eset, ha beltéri falazatok és válaszfalak esetén alkalmazzuk ezt a típusú megoldást. Egy beltéri Ytong falnál ugyanis alapesetben nem fontos a hőáteresztő képesség, mert fix hőmérsékleten kerül beépítésre, így biztosan nem penészesedik majd, de megfelelő rétegrend és felületkialakítás mellett a repedezéseket, illetve az egyéb problémákat egyaránt könnyedén el tudjuk kerülni. Más kérdés, hogy szerkezetileg és a teherbírás tekintetében ez sem ajánlott, mert az Ytong falszerkezetek akkor a legmasszívabbak, ha kellően homogének, azaz ugyanolyan anyagból állnak, és nem többféle habarcs, valamint többféle vakolat tartja össze őket, amiből hosszabb távon mindig csak probléma van.
Mint fentebb említettük már, az Ytong tégla drágább, mint a hagyományos tégla, ezért van az, hogy sokan keverik az építőanyagokat, holott valójában hiába tűnik papíron valóban költségesebbnek az Ytong, az anyagszükséglete azonban lényegesen kisebb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végső soron nem lesz sokkal drágább, ha kizárólag ebből az építőanyagból készítenénk otthonunkat, különösen annak fényében nem, hogy ma már komplett rendszerben is gondolkozhatunk.
Az Ytong téglák ugyanis eleve többféle méretkategóriában érhetők el, és többféle kialakítás is jellemzi őket, azaz találunk köztük direkt közfalnak, direkt válaszfalnak, sőt lábazatnak ideális darabot egyaránt. Ennek fényében természetesen többféle vastagságú és hosszúságú áthidalók közül is válogathatunk magunknak éppen azért, hogy minden eshetőségre legyen ideális megoldás. Léteznek direkt beltéri közfalakhoz szánt áthidalók, de erősített, teherhordó falaknál alkalmazható típusok is, aki tehát ebből az építőanyagból szeretné felépíteni otthonát, az biztosan komplett szisztémából tud válogatni annak érdekében, hogy mindenhol kellően homogén felület születhessen.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
