Egy építkezés mindig rengeteg kérdést vet fel abban az esetben, ha nem generálkivitelező kezébe adjuk a munkálatokat, hanem mi magunk próbálunk meg haladni lépésről-lépésre. Ilyen esetekben szinte mindig előkerül egy olyan kérdés, ami azóta keseríti meg az építkezők életét, hogy elterjedtek a zsákos építőanyagok, lévén egy falazóhabarcs esetében semmi olyan nincs a zsákban, amit ne tudnánk meghozatni például az udvarunkba, és mi magunk össze ne tudnánk keverni a felhasználáshoz. Hogy mikor döntünk jól, ha zsákos falazóhabarcsot vásárolunk, esetleg házilag kevert típust? Erre kerestük a válaszokat az alábbiakban!
Nagy általánosságban azt szokás kiemelni pozitívumként és abszolút előnyként a házi falazóhabarcs kapcsán, hogy lényegesen olcsóbb, mint a zsákos anyagok. Ez néhány éve talán még megállta a helyét, mára azonban már nem feltétlenül érvényes, hiszen rengeteg extra költséggel kell kalkulálnunk ilyenkor.
Szükségünk lesz ugyanis először meghatározott mennyiségű, jó minőségű homokra, valamint cementre, mészhidrátra, tiszta vízre, illetve betonkeverőre, de az sem árt, ha van egy olyan ember mellettünk, aki pontosan tudja, hogy milyen arányban kell adagolni az összetevőket ahhoz, hogy megfelelő minőségű és állagú vakolóanyagot kaphassunk. Ilyen esetekben tehát nemcsak az alapanyagokért, hanem a fuvarokért is fizetnünk kell, miközben muszáj bérelni legalább egy betonkeverőt – ha nem akarunk sajátot venni –, tehát a költségeink kifejezetten magasra rúghatnak majd.
A járulékos problémákkal pedig még nem is számoltunk! Ilyen esetben ugyanis még egy gyakorlott szakember sem tudja pontosan kiszámolni, hogy mennyi anyagra lesz szükség, így ha kevés, megint fizethetünk szállítást, ha sok, akkor rajtunk marad rengeteg homok, esetleg cement, aminek a visszaszállításáért szintén fizethetünk. A zsákos anyagokkal értelemszerűen egyszerűbb kalkulálni! Nagyobb a baj, hogy a házilag készített falazóhabarcs minden egyes keverésnél változó arányszámokat vonultat majd fel, ami ellehetetleníti, hogy homogén felületet alakítsunk ki belőle, ezáltal a vakolás a legjobb esetben is foltos, repedezett lesz.
Volt időszak, amikor a zsákos falazóhabarcsok valóban sokkal drágábbak voltak, mintha otthon kevertük volna ki ugyanazt az alapanyagot – az Estrich esetében ez az állítás még most is érvényes például –, mára azonban, amikor fizetnünk kell a homokért és a drága szállításért, hovatovább figyelembe vesszük az arányokból fakadó problémákat, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy olcsóbban kijövünk a zsákos habarcs használatával.
Nyilvánvalóan nem fogunk százezreket spórolni még egy teljes építkezés esetén sem, azonban nem is feltétlenül az anyagi haszon lényeges ilyenkor, hanem példának okáért olyan előnyök, minthogy a rengeteg homokot nem kell kerülgetnünk az udvaron, nincs szükség egy focicsapatra a keveréshez, a teljes munkavégzés még kevesebb ember mellett is felgyorsul, az anyagminőség állandósul, miközben a zsákos falazóhabarcshoz nincs szükség másra, pusztán vízre.
Még betonkeverő sem kell hozzá, elegendő lehet egy nagyobb dézsa és egy keverőgép, melyben a keverési arányok figyelembevételével csak beleöntjük egy zsák tartalmát, hozzárakjuk a megfelelő mennyiségű vizet, és egy alapos keverés után azonnal dolgozhat is vele a kőműves. Ezeknek az előnyöknek a figyelembevételével érdemes azért kalkulálni, pláne annak fényében, hogy amennyiben esetleg túl sok zsákos habarcsot rendeltünk volna a helyszínre, az könnyedén tárolható egy ideig, egyszerűen túladhatunk rajta, de akár vissza is vihetjük az építőanyag-kereskedésbe. Az elhangzottak függvényében talán nem is kérdéses, hogy melyik megoldás a kifizetődőbb, illetve jobb választás!
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
