A zsalukő egy olyan tartós és könnyedén alkalmazható betonelem, mely nevéhez hűen azt a célt szolgálja, hogy
Felhasználása rendkívül sokrétű, de a legtöbbször hagyományos beépülő zsaluként alkalmazzák, miközben akár magas és hosszú betonfalak is könnyedén kialakíthatók a segítségével.
Noha egyszerű dolgozni vele, a zsalukőnek is megvannak a korlátai, ezáltal egy egybeöntött, hagyományosan zsaluzott betonelemhez mérten gyengébb szerkezetet eredményez, de családi házak lábazatához, kerítésekhez vagy különféle támfalakhoz még így is tökéletesen ideális, ellenben egy többszintes épülethez a teherbírása miatt már nem ideális választás. Ez nem meglepő, hiszen a zsalukövet eredetileg sem erre tervezték, sokkal inkább arra, hogy szükség esetén akár szakember segítsége nélkül is könnyedén tudjunk masszív, tartós és látványos betonfelületeket kialakítani otthonunk körül, méghozzá zsaluzás nélkül.
Minden zsalukőről elmondható, hogy betonból készül. Nem olyan erős betonból, mint egy házalap, vagy mint egy betongerenda, de arra éppen alkalmas, hogy megfelelő kialakítás esetén megfogja a beletöltött betonmasszát, és azzal együtt egy olyan masszív felületet adjon, ami vasalás esetén közel olyan tartóssággal rendelkezik, mint bármelyik zsaluzott betonfal. A legtöbb zsalukő elkészítéséhez tehát
Az így keletkező gyenge betont töltik különféle sablonokba, melyek segítségével különböző méretű és formájú zsalukövek kaphatók, méghozzá olcsón és egyszerűen. Ez a módszer és ez az alapanyag tökéletesen ideális a könnyed tömegtermelésre.
Bár a zsalukövek önmagukban nem erős betonelemek, egyszerű kőműveskalapáccsal is nagyon könnyedén formázhatók, eltörhetők, ellenben ez semmit sem von el a belőlük készülő falak és egyéb építmények tartósságából. A zsalukövek ebben a rendszerben ugyanis nem fejtenek ki tartóerőt, lényegében csak annyi a funkciójuk, hogy könnyebbé tegyék az építkezést, helyben tartsák a folyékony betont a szilárdulásig, helyet adjanak a vasalásnak, illetve növeljék a betonépítmény esztétikai értékét, hiszen ezen a téren is kifejezetten letisztultnak és látványosnak tekinthetők az így készülő szerkezetek.
Mint fentebb említettük, a zsalukő alapanyaga az első osztályú kavics, amihez jellemzően portlandcementet és gyártó függvényében egyéb adalékanyagokat adnak hozzá. A gyártás kapcsán közös pont, hogy egy zárt láncolatú, automatizált soron zajlik, ahol egy óriási betonkeverőbe adagolják a szükséges alapanyagokat – ügyelve a pontos arányokra –, majd az így keletkező folyékony masszát formákba töltik egy speciális vibrációs prés segítségével. Ez biztosítja, hogy a zsalukövek masszája a sablon minden milliméterére eljusson, miközben a levegő folyamatos kipréselődik belőle annak érdekében, hogy masszív szerkezetet kaphassunk.
Nagy általánosságban a zsalukövek ma már zárt csarnokokban, ellenőrzött hőmérsékletek mellett és irányított keretek között készülnek, többnyire automatizált folyamatok által. Ide sorolhatjuk a különféle utókezeléseket, valamint a válogatást is, aminek részeként automatikus felszedő gépek emelik ki a sablonokból az elkészült zsaluköveket, és többnyire súlyra, valamint formára osztályozzák őket. Ez a minőség-ellenőrzés, aminek részeként a túl könnyű, túl gyenge, vagy valamiért hibás darabok azonnal megsemmisítésre kerülnek, így csak a teljes és ép mintadarabok jutnak el a raklapokig.
Bár többféle méretkategóriájuk ismert, a leggyakrabban alkalmazott típusok
Az elnevezések hátterében az áll, hogy egy-egy zsalukőtípus milyen szélességgel rendelkezik. Míg tehát a 15-ös zsalukő szélessége 15 centiméter, addig a 40-es zsalukő esetében már 40 centiméterről beszélhetünk, miközben a hosszúság és a magasság általában standard, tehát többségük 50 centiméter hosszú és 25 centiméter magas, de hangsúlyozandó még egyszer: léteznek ettől eltérő típusok is, főként a magasság tekintetében.
Általánosságban a zsalukövekből három típust különböztethetünk míg, így beszélhetünk
Ezek mennyiségét fontos figyelembe vennünk annak fényében, hogy mit szeretnénk építeni a zsalukőből, hiszen mindegyik elemnek megvan a maga funkciója. Nyilván a központi elem, avagy a közönséges zsalukő az, amiből a legtöbb kell minden esetben, de a betonfal formája, megjelenése és kialakítása jelentősen meghatározza a sarok- és végelemek mennyiségét is. Lássuk azonban egy kicsit alaposabban, hogy mire használható a három típus!
Az oszlopzsalukő
Az oszlopzsalukő a hagyományos zsalukövek egy speciális típusa, amit gyakran nem is sorolnak ehhez a termékkategóriához. Ennek az oka, hogy bár ugyanúgy kell dolgozni vele, mint bármelyik másik zsalukővel, azonban a hagyományos rendszerekhez – főként a méretből fakadó eltérések miatt – nem társítható minden esetben, ami nem meglepő, hiszen egészen más a rendeltetésük.
Mint neve is mutatja, az oszlopzsalukő jellemzően akkor jó választás, amikor keskeny és magas építményeket, azaz oszlopokat kell felhúznunk. Kitűnő alternatívaként szolgál ennek megfelelően kerítéseknél, kapuknál, pontalapokra épített épületszerkezeteknél tartóelemként, de támasztók és pillérek kialakításakor egyaránt.
Építésekor ugyanazokra az alapelvekre kell törekedni, mint a zsaluköveknél, így mindig szükséges hozzá az alapozás, és elengedhetetlen az ebből kinyúló vasalás. Az oszlopzsalukőből ugyanis magas építmények készülnek, melyek kapcsán nagyon lényeges, hogy legalább 10-12-es betonacéllal rögzüljenek a fundamentumhoz, méghozzá a lehető legnagyobb magasság mellett.
A kellő stabilitást az oszlopzsaluból készült elemek csak akkor nyerhetik el, ha belülről kibetonozzák őket. Mivel többféle méretkategóriában kaphatók, ezért vékonyabb és vastagabb betonoszlopok egyaránt kialakíthatók a segítségükkel, sőt léteznek körformájú típusok, melyek teraszokon vagy beltéri alkalmazás mellett rendkívül esztétikus, látványos megoldással tudnak kecsegtetni.
Alkalmazásának legnagyobb előnye, hogy megfelelő alap esetén rendkívül gyorsan építhető, miközben nemcsak az idővel spórolhatunk, hanem költségeinkkel is, hiszen az oszlopzsalukő használatával nincs szükség extra zsaluzás elkészítésére, a termék bennmaradó zsaluként funkcionál. Építhető az elemek szoros összefűzésével, de akár fugázva is annak függvényében, hogy milyen magasságot, tartósságot és küllemet szeretnénk elérni vele.
Önmagában is mutatós építmények kivitelezhetők a termékkel, de száradás után közvetlenül vakolható, burkolható, festhető vagy hőszigetelhető is annak függvényében, hogy mi a tervünk vele. Esztétikai funkciója mellett tehertartóként egyaránt megállja a helyét – legyen szó akár kültéri-, akár beltéri alkalmazásról.
A betonozott oszlopok kialakítása mellett gyakran találkozhatunk vele kertépítéseknél vagy díszkertek esztétikai értékének növelésekor, hiszen beépítésük nagy szabadságot biztosít, ezáltal akár térelválasztáshoz vagy rézsűk kialakításához is alkalmazhatók, ha speciális formák vagy megoldások elérése a cél, hiszen ennél a terméknél nem szabályozzák nútok és egyebek a lerakást.
Mivel nem lehetne egy átlagos sztenderdet elkülöníteni a zsalukövek kapcsán, ezért a gyártók többféle méretben készítik őket. Ennek az oka, hogy míg egy kisebb támfalhoz vagy rézsűhöz elegendő lehet a 15-ös zsalukő felhasználása is – sok esetben egyszerű termőfölddel megtöltve –, addig egy masszív kerítéshez a 30-as zsalukő alkalmazása sem túlzás. Sajnos a legtöbb gyártó terméke nem kompatibilis egymással, de az azonos gyártósorról érkező betonelemek pontos illeszkedéssel rendelkeznek, ezáltal egyszerűen, pusztán egyetlen vízmérték segítségével könnyedén építhetők.
A felhasználhatóság tekintetében a zsalukőből rengeteg különféle masszív szerkezet építhető, ezáltal amennyiben zsaluzás nélkül szeretnénk könnyen és gyorsan betonfalat építeni, melynek nem kell több száz tonnát megtartania, akkor ez a betonelem biztosan jó választás lesz. Hogy konkrétan milyen szerkezetekhez használhatunk zsalukövet? Lássunk néhány példát!
Mivel a zsalukő egy egyre kedveltebb betonelem, ezért adja magát a kérdés, hogy miért előnyösebb ezt a bennmaradó zsaluformát alkalmazni a hagyományos zsaluzás helyett? Lássuk a legfontosabb pozitívumokat!
Mekkora zsalukövet válasszunk?
A leendő zsalukő méreteit minden esetben a munka jellege határozza meg. A legtöbbször elegendő a 20-as vagy a 25-ös zsalukő, melyek egyfajta univerzális méretnek tekinthetők, így kerítések, medencék, lábazatok esetén is megfelelők lehetnek, de amennyiben gyengébb szerkezetre van szükségünk, akkor keskenyebbet, erősebb betonépítményekhez pedig nyilván szélesebb típust válasszunk.
Szükséges-e alapot készíteni a zsalukőből készült támfalnak?
Igen, még abban az esetben is, ha alacsonyabb felépítményű, alig 4-5 soros támfalról van szó, hiszen a betonozott zsalukőből másként nem lehet biztonságos és masszív szerkezeteket kivitelezni, egyszóval az alapot tekinthetjük az egész lelkének.
Mekkora alapot készítsünk egy zsalukő építménynek?
Az alap tekintetében rendkívül lényeges, hogy ugyanazt az elvet kövessük, mint minden más betonozott alapnál, azaz nyúljon le a fagyhatár alá, tehát legalább 80-100 centimétert érdemes leásni, és megtölteni betonnal. Az alapot minden esetben a talajszint fölé emeljük legalább 1-2 centiméterrel, és erre mehet rá a kötés után akár közvetlenül, de szerencsésebb, ha egy vékony bitumenes vízszigetelést követően az első sor zsalukő. Lényeges még az alap tekintetében a szélesség is, a sávok a zsalukő méretéhez igazodjanak úgy, hogy mindkét oldalon legalább 2- 2 centimétert kilógjanak, egy 25-ös zsalukőhöz tehát a 30 centiméter széles alap teljesen elegendő.
Szükséges vasalást tenni a zsalukő alapjába?
Kisebb szerkezetek esetén erre egyáltalán nincs szükség, de amennyiben magasabb felépítményt szeretnénk, akkor érdemes úgy kialakítani az alapot, hogy abból vasalás nyúljon a felszín fölé. Ez azért fontos, mert így a zsaluköveket – legalább az első sorokat – ezekre a kiálló, betonba fixált vasakhoz tudjuk rögzíteni, amivel olyan biztonságos szerkezetet kapunk, hogy az erőteljes támfalként és lábazatként egyaránt helytálló lesz.
Kell vasalást tenni a zsalukő felépítményekbe?
Nem kell, de amennyiben a zsalukőnek tartószerepet szánunk, akkor a tartósság és a terhelhetőség érdekében érdemes lehet megerősíteni vele a szerkezetet. Ilyenkor a zsalukő öblös belső részeibe egyszerű betonvasat hajtunk – legalább egyet –, ezzel összefűzve egyszerre több blokkot, majd mellé mehet a friss betonmassza, amit döngöléssel kell a helyére tömöríteni.
Mekkora terhelést bír ki beton nélkül a zsalukő?
Bár pontos mérési adatok nincsenek, azonban terhelhetőségükről elmondható, hogy beton nélkül is rendkívül strapabírók, annyira legalábbis biztosan, hogy két-három sorban felépítsük őket, hiszen a raklapon összerakva ennél gyakran magasabbra vannak pakolva – ilyenkor a legalsó sorra több száz kiló nehezedik –, mégis minden gond nélkül kibírják. Lényeges azonban, hogy a zsalukőbe beton való a föld vagy sóder helyett, mert utóbbiak nem fogják össze megfelelően a köveket, így magasabb építményeknél sokkal nagyobb fejtörést okoz az instabilitás, mint a terhelhetőség.
Lehet-e közvetlenül csempézni a zsalukőre?
Mivel a zsalukő alapanyaga beton, ezért természetesen lehetőségünk van arra, hogy közvetlenül felvigyük rá a hidegburkolatot abban az esetben, ha a másik oldalról ezt semmi nem gátolja, tehát a fal nem fog nedvesedni, megfelelő maradt a szellőzése és így tovább. Vakolni tehát felesleges, de nagyon lényeges megfelelő mélyalapozót használni a zsalukövön még mielőtt felragasztanánk rá a lapokat.
Miért nem érdemes otthon gyártani a zsalukövet?
Ennek több oka is van. Egyrészt a technológia hiánya, hiszen a ma ismert és használt zsaluköveket több éves kutatási és fejlesztési periódust megelőző gépek segítségével kivitelezik, de a gyártástechnológia mellett az anyagösszetétel sem elhanyagolható tulajdonság, hiszen ezeknek az építőanyagoknak egyszerre kell könnyűnek és masszívnak lenniük, amit kifejezetten nehéz elérni hagyományos otthoni betonnal. Ezen felül komoly nehézséget okozhat a megfelelő zsalu kialakítása – házilag szinte lehetetlen nútokat és egyebeket formálni ilyenkor –, de a tömörítéssel is lehetnek gondok. Ezt a gyárban speciális rázógépekkel végzik el, ami otthoni körülmények között szintén problémás. Nem elhanyagolható továbbá az ár kérdése sem, hiszen ma már semmivel sem olcsóbb egy otthon készített zsalukő, mint a boltban vásárolt, így ha hozzávesszük, hogy mennyivel egyszerűbb dolgozni a sorozatban készült, egyforma minőségű termékekkel, inkább még ráfizetésnek is neveznénk.
Lehet-e zsalukőből sávalapot készíteni?
Elméletben lehet, de egyáltalán nem ajánlott a túl statikus és túl szabályos kialakítás miatt. A legtöbb ingatlanhoz a hagyományos sávalap készítése a legszerencsésebb. A lábazathoz természetesen már kitűnő a zsalukő, alapozni viszont nem szokás vele, hiszen amennyiben tartós szerkezetet szeretnénk építeni, ahhoz eleve alapra van szükségünk.
Mekkora hőátbocsátási tényezővel rendelkezik a zsalukő?
Ebből a szempontból a zsalukő kifejezetten gyenge értékekkel rendelkezik, ami nem véletlen, hiszen nem egy speciális falazóanyagról van szó, tulajdonságai össze sem hasonlíthatók a téglákkal. Ennek megfelelően a zsalukő átlagos betonminőség mellett alig 2,3W/m2 hőátbocsátási tényezőt tud felvonultatni, ami azt jelenti, hogy ha ebből készítenénk épületet, feltétlenül gondoskodjunk vastag kültéri szigetelésről.
Szabad zsalukőbe üveggyapot kitöltést alkalmazni?
Bár a zsalukőben nem tesz kárt, alapvetően azonban teljességgel felesleges, sőt falszerkezetként alkalmazva veszélyes. A zsalukő arra való, hogy betonnal töltsük ki a belső üregrendszert, így amennyiben szigeteléssel szeretnénk ellátni, akkor mindig válasszunk hozzá valamilyen külső megoldást, például hungarocell- vagy kőzetgyapot lapokat, hiszen az ilyen szerkezeteket is lehetőségünk van kívülről burkolni.
Mivel szigeteljük a zsalukövet?
A betonalapnak köszönhetően a zsalukő hőértéke rendkívül rossz, tehát nyáron meleg, télen pedig rendkívül hideg, ezért amennyiben ebből építettünk egy kisebb kinti konyhát vagy garázst, nem árt gondoskodni a szigeteléséről. A zsalukő ugyanúgy burkolható, mint bármelyik téglafal, ezáltal a hungarocell és a kőzetgyapot is tökéletes alternatíva lehet hozzá, de a páraáteresztés miatt ebben az esetben sem szabad beltéri-, kizárólag kültéri szigetelést alkalmazni.
A zsalukő lábazat vagy a hagyományos monolitbeton lábazat a tartósabb?
Mivel mindkettő alapját a beton adja, ezért ezen a téren nem lehet különbséget tenni köztük, az időtállóság tekintetében tehát ugyanolyan szerencsés választás mindkettő. A zsalukő azonban több szempontból előnyösebb. Egyrészt könnyebb vele dolgozni, sokkal gyorsabban kivitelezhető vele a lábazat, nincs szükség zsaluzásra, ezen felül pedig egyszerűbb úgy vasalni, hogy a teljes szerkezetet összefogjuk vele.
Föld alá kerülő (pinceszint kialakításához szükséges) zsalukövet szükséges szigetelni?
Amennyiben a zsalukövet pinceszint kialakítására használjuk, tehát az egyik oldalról föld alá kerül a felszíne, akkor elengedhetetlen lesz legalább onnen szigetelni a betonelemeket. Ez nemcsak azért szükséges, hogy a talajvíztől megóvja a zsalukövet, illetve a kapcsolódó legalsó szintet, hanem azért is, mert a talajpára szintén komoly gondot okozhat ilyen esetben, lévén annak is van nyomása, csak nem olyan nagy, mint a talajvíznek.
Szükséges valamelyik oldalról betonozni a zsalukövet, vagy elég feltölteni és vasalni?
Nagyon fontos alapszabály a zsalukő kapcsán, hogy soha nem úgy kell dolgoznunk vele, mint egy téglával, hiszen eleve eltérő típusú építőanyagról is beszélünk. A zsalukövek közé tehát soha nem kell habarcsot tenni sem oldalirányban, sem a felső részeken, kizárólag a belső üregeket kell kitöltenünk friss betonnal, ami tökéletesen elég kötést, illetve szilárdságot biztosít számukra.
Lehet zsalukőből oszlopokat rakni olyan alapra, ahol nincs kiálló vasalás?
Körülményes ugyan, de többféle praktikával is megvalósítható, miközben a tartósság tekintetében egyaránt kitűnő lehet. Léteznek ma már például direkt betonba fúrható fémdübelek, melyek annyira masszívak, hogy megfelelő rögzítés esetén akár többtonnás ipari gépeket is meg tudnak tartani. Ilyeneket érdemes belefúrni a meglévő alapba – ha biztosra akarunk menni, betonragasztót is használhatunk –, majd ezekhez rögzíteni olyan magas vasszerkezeteket, vagy akár egyszerű hegesztett betonvasat is, ami ideális lesz ahhoz, hogy a zsalukőből épült oszlopok és falak megfelelően strapabíró kialakítást kaphassanak.
Burkolható a zsalukőből épített kerítés?
A beton alapanyag jóvoltából minden zsalukőből épített szerkezet könnyedén burkolható kültéri és beltéri megoldásokkal egyaránt. Ehhez a legtöbb esetben még vakolni sem kell a szerkezetet, közvetlenül felvihető rá a legtöbb burkolóanyag, legyen szó csempéről, díszkövekről és más egyéb megoldásról.
Mivel fedhető a zsalukő falazat?
Gyakorlatilag bármivel, ami megvédi a csapadéktól. Sok esetben elegendő lehet neki egy vékony betonréteg a felső részen, de amennyiben strapabíróbb kialakítást szeretnénk, akkor érdemes venni hozzá néhány négyzetméternyi cserepet. Ez a megoldás különösen kerítéseknél nagyon látványos és otthonos tud lenni, a tartósságról nem is beszélve, hiszen így olyan, mintha egy miniatürizált tetőszerkezetet kapott volna az egész. Külön kiemelendők a sorból a támfalak, melyeknél gyakran nincs lehetőség ilyen fedésre. Esetükben a belső felületen kialakított bitumenes vízszigetelést érdemes a legfelső zsalukőre rámelegíteni, amit aztán betonozhatunk vagy betemethetünk földdel úgy, hogy nem kell tartanunk a nedvesség beáramlásától a kövek közé.
Medence kialakításához is megfelelő a zsalukő?
Természetesen, hiszen a zsalukő az egyik legjobb megoldás például a pinceszintek kialakításakor is. Mivel ezek szintén földalatti létesítmények, ezért a zsalukőből nagyon egyszerűen és hatékonyan építhetünk medencéket, de érdemes gondoskodni már előre a kiállásokról – lefolyóknak, tisztítóknak és így tovább –, mert a betonozott és vasalt zsalukő utólag okozhat nehézségeket ebből a szempontból, de egy megfelelő vésőgéppel vagy fúrókalapáccsal azért nincs veszve semmi sem.
Mekkora vasalás kerüljön a zsalukőbe?
Ezt a kérdést jellemzően az dönti el, hogy milyen építményhez alkalmazzuk a zsalukövet. Értelemszerű, hogy egy 2-3 soros támfalhoz még a vasalás szükségessége is megkérdőjelezhető, ellenben egy lábazat, egy kerítés vagy egy nagy teherbírásra alkalmas támfal esetén a 8-10-es betonvas használata minimum követelményként rögzíthető. Ennél pontosabbat minden esetben csak kőműves- vagy statikus szakember tud majd mondani.
Minden esetben szükséges a vízszintes és a függőleges vasalás a zsalukő rakásakor?
Nem feltétlenül, hiszen egy kisebb díszfal esetén, netán egy kétsoros kerítésnél elhanyagolható ez a bombabiztos kialakítás, viszont magas támfalakhoz, pincefalakhoz, lábazatokhoz vagy nagyobb kerítéseknél elengedhetetlen, hogy ne csak függőleges, hanem vízszintes vasalással is megerősítsük a szerkezetet.
Minden zsalukövet ki kell töltenünk betonnal egy szerkezet építésekor?
Sokan szeretnének spórolni a zsalukőből készült szerkezeteken, azonban bizonyos magasság fölött ez az építési megoldás nem játék. Ha csak minden második sort töltünk fel betonnal, vagy csak minden második zsalukövet, a fennmaradó helyre pedig földet vagy sódert teszünk, azzal drasztikusan lerontjuk a szerkezet biztonságát még vasalás mellett is. A zsalukő falszerkezeteket szükséges teljes egészében feltölteni betonmasszával, hogy egy homogén egész elem szülessen.
Kell bitumenes szigetelés az alap és a zsalukő közé?
Erősen ajánlott, pláne olyan esetben, ahol valami látványos burkolatot szeretnénk alkalmazni, például kerítést építünk. A megszáradt és megkötött alapra ilyenkor mindig érdemes rámelegíteni legalább egy sor bitumenes szigetelést, nagy gondot fordítva arra, hogy az alapból kiálló vasalásnál erőteljesen megfolyassuk a szurkot, amivel folyamatossá tehetjük a réteget. A bitumen lényege, hogy az alapból ne tudja felvenni a vizet a felszín feletti zsalukő szerkezet, ami nemcsak esztétikailag okozhat kellemetlenségeket, de ledobhatja a külső vakolatot vagy burkolatot, sőt tönkreteheti a teljes szerkezetet is.
Előre gyártott elemekből vagy zsalukőből készítsünk kerítést?
Az esetek többségében ez a kérdés maximálisan ízlés dolga, hiszen kinek az előre gyártott elemek tetszenek, kinek a burkolt és igényesen kialakított zsalukő. Utóbbi mellett szól, hogy rendkívül sok építési alternatívát kínál, a burkolásról nem is beszélve, miközben helyes kialakítás mellett annyira tartóssá tehető, hogy forgalmasabb útszakaszok mellett egy percig sem kell tartani az esetleges balesetektől, hiszen egy ilyen vasbeton alapú kerítést még egy nagysebességű autó sem tud kidönteni egykönnyen.
Lehet festeni a zsalukövet?
Amennyiben esztétikus eredményt akarunk, akkor önmagában a zsalukő festése nem ajánlott. Minimális költségekkel viszont bármilyen zsalukő szerkezetet látványosan be lehet vakolni – ehhez akár a flexibilis csemperagasztó is ideális lesz –, szükség szerint alkalmazzunk élvédőt a sarkokon, és száradás után máris lefesthetjük a kívánt színre valamilyen kültéri festékkel.
Árt a zsalukőnek, ha vakolatlan marad?
Mivel masszív betonszerkezetről beszélünk, ezért a zsalukő vakolása nem kötelező, de célszerű. Évekig képes ellenállni az esőnek, a szélnek, a hónak, a fagynak és az UV- sugárzásnak, de nyilván alaposan meg lehet növelni az élettartamát, ha vakoljuk és burkoljuk valamivel, hiszen ilyenkor a belső szerkezetet több extra réteg védi, ami a tartósság tekintetében nagyon fontos.
Hogyan kell zsalukő falat díszkővel burkolni?
Ugyanúgy, mint bármelyik másik vakolt tégla- vagy betonfalat. Először is nagyon fontos hozzá a megfelelő típusú habarcs, ezáltal a legjobb a flexibilis csemperagasztó, amiből nem szabad sem túl hígat, sem túl sűrűt keverni. Ezt kell kisebb felületeken felvinni, majd aprólékosan belenyomkodni a díszköveket, miközben folyamatosan a rusztikus, természetes kialakításra törekszünk. A kövek közti részekhez mindig speciális fugázó anyagot vegyünk, és száradás után, tehát legkorábban másnap alkalmazzuk.
Vakolással vagy homlokzati szigetelővel lehet szebb megjelenést adni a zsalukő falnak?
Határozottan a homlokzati szigetelővel. Ahol nincs funkcionalitása, ott elegendőek a 2-3 centiméteres lapok, melyeket szakszerű felhelyezés és hálózás után vékonyan lehet burkolni és festeni. Természetesen a nemesvakolat is szépen mutat rajta, de ha nincs elég gyakorlatunk abban, hogy miként kell dolgozni vele, akkor érdemes inkább szakember segítségét kérni.
Mennyi a zsalukő szerkezet kötési és szilárdulási ideje?
A terhelhetőség szempontjából rendkívül fontos adat a zsalukő kapcsán a kötési- és a szilárdulási idő, hiszen amennyiben több tonnányi szerkezetet akarunk ráépíteni – például lábazat esetén ez elég valószerű –, akkor ki kell várnunk ezeket az időtartamokat. Mivel a zsalukőbe beton kerül, ezért értelemszerűen az esetében ismert értékeket kell figyelembe vennünk, tehát a kötési idő legfeljebb 7 nap, a szilárdulási idő pedig 28 nap, melyek kötésgyorsítókkal némileg csökkenthetők. Átlagosan tehát a zsalukő lábazatra vagy szerkezetre egy hónap után lehet biztonságosan nagy terhet tenni, fokozatos terhelésre viszont már egy hét után sor kerülhet.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket