Az ingatlan körül futó járdáknak több szempontból is nagyon fontos szerepük van. Ma már nem is épülhet úgy egyetlen lakóház sem, hogy valamilyen járda ne legyen körülötte, aminek az oka leginkább a vízelvezetés hatékonyságában keresendő, de bizonyos típusok nagy szerepet játszanak abban is, hogy az esővíz ne tudjon visszafröccsenni a lábazatra, ezzel veszélybe sodorva az épület statikai tulajdonságait. Hogy milyen típusú járdákat érdemes alkalmazni a ház körül? Az alábbiakban sorra vesszük a négy legjobb megoldást ebből a szempontból!
Mondhatni az igazi időtálló és örök klasszikus, mely már évtizedek óta megtalálható otthonaink körül. A hagyományos betonjárda alighanem az egyik legolcsóbb megoldás, amit egy kis szaktudással és kreativitással magunk is kiönthetünk házilag, nem is kell hozzá más, mint ismerni a zsaluzás és a betonkeverés tudományát. Ha nem tervezünk nagy terhet és forgalmat lebonyolítani rajta, a betonjárda esetén elegendő legfeljebb 10 centiméteres vastagság. Nincs szükség vasalásra – nyilván nem árt neki –, ellenben lényeges alá megfelelő kavicságyazatot tenni – akár kulé kavicsból, akár egyszerű sóderből –, de fontos még a betonba dilatációs csíkokat elhelyezni legalább kétméterenként annak érdekében, hogy fagyhatás mellett se tudjon darabokra törni a járdánk, legyen helye és lehetősége mozogni. Ebből a célból elég egy-egy vékony fadarabbal megszakítani a folyamatos betonsávot.
A betonjárdát minden esetben úgy kell kialakítani, hogy kifelé kapjon egy kis lejtést. Ez azért fontos, mert a csapadék ebben az esetben nem a házalap felé folyik, hanem kifelé, így kisebb eséllyel károsítja az esővíz az épület statikai értékét. A járdához a földnedves beton a legjobb választás, tehát a túl híg nem jó hozzá, a minél sűrűbb, minél erősebben tartó megoldás az igazi. A masszát minden egyes alkalommal fontos átdöngölni egy kicsit a helyére kerülését követően, hogy ezzel kikerüljenek belőle a felesleges légbuborékok, és kiemelkedően tömör legyen a végeredmény. Csak azt követően szabad megfelelően elsimítani, majd a kötés után pár napig rendszeresen meglocsolni.
Ma már több olyan gyártó kínálatában is találhatók speciális betonlapok, melyek kifejezetten betontermékek forgalmazására koncentrálnak. Jellemzően több méretben kaphatók, de a járda készítéséhez a 40x40 centiméteres típusok a legjobbak, melyek 4-5 centiméteres vastagsággal rendelkeznek. Többféle változatuk ismert, az egyszerűbb megoldások kedvelőinek ideális lehet a simított betonfelületű lap, de aki egy kicsit esztétikusabb megoldást szeretne, az választhat aprókaviccsal megszórt változatot is. Tartósságuk kimagasló, a fagy soha nem tudja kikezdeni őket, és teherbírásuk is jelentős, noha ennek a függvénye a minőségi lefektetés.
A betonlapokat rakhatjuk egyszerű, 5-10 centiméteres betonágyba, de tökéletesen megállják a helyüket apró sóderágyon is, ami a vízelvezetés szempontjából egyaránt előnyös. Közvetlenül a talajra soha ne fektessük őket, mert ilyenkor nem tudjuk őket megfelelően vízbe állítani, így az esővíz előfordulhat, hogy teljes egészében visszafolyik a ház szerkezetéhez. Megfelelő alapozás mellett azonban kellő dőlést adhatunk neki ahhoz, hogy ezt elkerülhessük. Egyetlen vízmértékkel könnyedén lerakható, kellő alaposság esetén pedig ne feledkezzünk meg a lapok közti fugák feltöltéséről sem.
Mivel nagyon aprólékos munka, csak ritkán találkozni vele, de tény és való, hogy a térkövezett járda az egyik leglátványosabb megoldás, ha otthonunkat szeretnénk körbe borítani egy tartós megoldással. Rendkívül széles szín-, méret- és formaválaszték közül válogathatunk, nagy előnye pedig, hogy nem tesz kárt benne a fagy, hosszabb távon is rendkívül tartós és elképesztően nagy súlyt kibírnak. Lefektetésük azonban komoly odafigyelést igényel!
A döntött elhelyezés ebben az esetben is rendkívül lényeges, ezen felül fontos a megfelelő alapozás – tökéletesen alkalmas hozzá az aprószemű sóder –, miközben elengedhetetlen a külső szegélyek lefektetése, hiszen a térköveket be kell szorítani a helyükre, hogy ne mozdulhassanak el, ne távolodhassanak el egymástól, hanem masszív, homogén felületet alkothassanak. A köveket fontos döngölni – lapvibrátorral a legjobb –, de a homokos fugázásról se feledkezzünk meg, ami segít növelni a felület fixálását.
Talán az egyik legolcsóbb megoldás a ház körüli járdakialakításra a kavicsozás. Legyen szó kulé- vagy drénkőről, mindegyik jó választás hozzá, de számolnunk kell vele, hogy ezen gyalogos forgalmat nem igazán bonyolíthatunk, kivéve abban az esetben, ha például döngölt murvával dolgozunk. A kavicsozott járdát bárki lefektetheti otthon saját magának, csak finoman ki kell ásni alatta a földet úgy, hogy az egész árok kifelé kapjon egy kis lejtést, majd tenni alá fóliát, hogy az eső ne a házat áztassa, végezetül pedig csak fel kell tölteni az egészet színig, és megdöngölni egy kicsit. Ennél egyszerűbb megoldással aligha találkozhatunk járdakialakítás kapcsán.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
