Miközben egyre több modern építőanyag van jelen a piacon, még mindig nagyon sokan ragaszkodnak az olyan klasszikusokhoz, mint a természetességben verhetetlen fa. Nem véletlenül, hiszen a fa látványos és meleg összhatást kelt, mely évszázadok óta meghatározza otthonainkat, és még ma is elengedhetetlen a belsőépítészet világában. Rengeteg bútor, térelválasztó és nyílászáró készül belőle, de a legtöbbször általában burkoláshoz alkalmazzák.
A fa burkolóanyagok ugyanis rengeteg helyen alkalmazhatók, így a falakon, a födém minden oldalán, és ha a kültéri megoldásokat nem soroljuk ide, akkor még mindig nagyon gyakoriak azok az épületek, ahol hajópadló biztosítja az aljzat borítását. A hajópadló nem más, mint egy speciális deszkából álló padlószerkezet, amit vékonyra gyalulnak és résmentesen illesztenek, így biztosítva a lakásban, illetve bizonyos helyiségekben a kellően szilárd, stabil, meleg és nagyon látványos kinézetű felületet.
Míg egykoron a hajópadlót teljes egészében asztalos mesterek készítették, addig manapság ez a burkolóanyag készen kapható. A Békás Épker kínálatában elérhető hajópadló például nemcsak piacvezető áron, hanem kimagasló minőségben biztosítja azt, hogy akár mesterember nélkül is könnyedén kialakíthassunk ilyen felületet a lakás bármelyik pontján. Amennyiben a burkolat lefektetéséhez kapcsolódó segítséget keresünk, a hajópadló lerakásáról szóló cikkünkben minden fontos témakört érintettünk már, az alábbiakban pedig ennek a látványos felületnek a sajátosságait, előnyeit és hátrányait gyűjtöttük össze.
Mivel alapanyaga fa, ezért a hajópadlókat a melegburkolatok közé sorolhatjuk. Nevüket onnan kapta ez a termékcsoport, hogy nemcsak ránézésre, hanem érzetre is meleg összhatással rendelkeznek, és jellemzően a hőszigetelési tulajdonságok sem állnak túlzottan messze tőlük. A hidegburkolatok általában ezeknek az ellentétét képezik, így a járólap vagy a csempe például jellemzően hűvös összhatást kelt, nagyon hamar kihűl, ezen keresztül pedig a környezetére is rossz hőhatást gyakorol. Nyilván ma már padlófűtéssel és egyéb megoldásokkal a hidegburkolat is lehet meleg hatású, azonban az elnevezéskor még nem ez volt a jellemző.
A hajópadlókról kevesen tudják, de alapvetően kétféle típusuk létezik a piacon. Mindkettőt vékonyra gyalult, többnyire élgömbölyített deszkákból készítik, azonban kialakításuk tekintetében van köztük némi különbség. Az egyik típus az úgynevezett járópadló, amivel teljesen összefüggő felület alakítható ki pontosan úgy, mint a klasszikus hajópadlók esetén. A másik ezzel szemben a fózolt hajópadló, ami leginkább lambériás hatást kelt, jellemzően egyszerűbb is vele dolgozni, ugyanakkor nem egységesen sima felület képződik a segítségével, hanem olyan, amiben árkok futnak. Ez egyrészt esztétika, hiszen kifejezetten látványos lehet általa a felület, másrészt pedig hatékonyság is, hiszen ebből fakadóan az árkok és a nútos kapcsolódás könnyebben el tudja viselni a vetemedést, illetve annak minden következményét. Sok esetben ez az oka annak, hogy a hajópadló – vagy a lambéria – esetében a felület hátsó felére, a nem látható oldalára árkokat marnak azzal a célzattal, hogy jobban ellenálljon a vetemedésnek. Egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik, de a hagyományos járópadló egy kicsit könnyebben kezelhető és tisztítható, ugyanakkor a fózolt típussal könnyebb dolgozni.
A modern hajópadlók már nútféderes kialakításúak, ami azt jelenti, hogy a nútféder a deszkák hosszanti élfelületén pontosan illeszkedik a másik deszkába mart árkos részhez, amitől egy sokkal pontosabb, könnyebben rakható burkolóanyagról beszélünk. Maga a hajópadló a felület hatását tekintve nagyon sokféle lehet, ezáltal sokan hagyják natúran, de érdemes inkább valamilyen kezelőanyagot alkalmazni hozzá a tartósság és a kopásállóság fokozása érdekében. Sokan használnak hozzá lakkot, különösen hajólakkot, mely azon túl, hogy meghagyja a fa natúr jellegét, ráadásként még némi patinát is társít hozzá, az esetleges sérülések vagy az évtizedes használat nyomai pedig egyszerűen javíthatók, a hajópadló ugyanis felújítható felületet képes biztosítani.
Az egyik legnagyobb előnye a hajópadlónak, hogy egy teljes egészében természetes alapanyagból készült melegburkolatról van szó, ami ebből kifolyólag valamennyi stílusú és hangulatú lakásban tökéletesen megállja a helyét. Noha a fenyőalapú megoldások a legolcsóbbak és a leginkább keresettebbek, ma már gyakorlatilag bármilyen típusú faanyag közül válogathatunk annak függvényében, hogy milyen tulajdonságokra van szükségünk, hiszen egészen más tartósságot és látványt is nyújt egy cseresznyéből készült hajópadló, mint egy bükkből, de a fenyők között is lehetnek jelentős eltérések. Manapság a luc, a borovi és az erdei fenyő a legnépszerűbbek, ha hajópadló kialakításáról van szó. Esetükben a luc a legpuhább, míg a borovi és az erdei a keményebb változatok, ezáltal alkalmasak nagyobb igénybevételű helyeken is.
Mivel egy valódi fából készült felületről van szó, ezért szilárdsága és stabilitása ellenére nagyon kellemes érintésű, rugalmas padlózat készíthető belőle, így rendkívül komfortos járást tesz lehetővé. Fontos, hogy nagyon jó hőszigetelők, és a hangot is szűrik, ezáltal alacsony zajszint jellemzi őket rendszeres használat esetén, amit még tovább lehet csökkenteni a megfelelő lerakással, illetve az alkalmazott hangszigetelő réteggel. A padlószőnyeggel szemben sokkal tartósabbak, kevésbé kopnak, egyszerűbben takaríthatók, miközben a szálak között nem tudnak megtelepedni a kórokozók és az élősködők, így különösen kisgyermekes családokban, vagy ahol allergiás családtag él, a hajópadló különösen előnyös lehet. A hajópadló ezen felül folyamatosan változik, hiszen a fa öregszik, némileg sötétedik, így ha natúr kezelést kapott a felület, akkor nemhogy veszítenek az esztétikai értékükből, inkább még egyfajta növekedés is tapasztalható, hiszen egyfajta antik hatású jelleg alakul ki egy idő után.
Természetesen a hajópadlónak nemcsak előnyei, hanem kisebb-nagyobb negatívumai is vannak, melyekkel azonban kivétel nélkül együtt lehet élni. Ilyen például, hogy sérülékeny és karbantartást igényel. Nem elég neki a rendszeres takarítás, mindemellett néha le kell festeni, esetenként felcsiszolni – 20-30 évente egyszer –, ha pedig kopás, repedés vagy sérülés keletkezett a felszínén, akkor némi szaktudást igényel a javítása. Aki nem ragaszkodik a natúr felülethez, az természetesen hamar el tudja tüntetni a kisebb-nagyobb hibákat némi festéssel, illetve hozzá kapcsolódóan fatapasz használatával, de a nagyobb sérülések gyakran igényelhetnek szakemberi segítséget.
Tudni kell, hogy a hajópadló minden esetben száraz fatermék, ami rendkívül alacsony nedvességtartalommal rendelkezik. Erre ügyelni kell mind a szállításkor, mind a tároláskor, sőt a lerakáskor is. Nem szabad, hogy a száraz hajópadló bárhol nedvességgel érintkezzen még közvetett módon sem. A hajópadló ugyanis a levegőből, sőt a rosszul vízszigetelt födémtől is kaphat nedvességet. Ha kültéren szeretnénk alkalmazni, akkor ezt mindig figyelembe kell venni, és megfelelően impregnálni ahhoz, hogy a fafelület ne tudja beszívni a nedvességet.
Egy ritkán hangoztatott előnye még a hajópadlónak, hogy a parkettához viszonyítva is sokkal tartósabb, hiszen sokkal nagyobb felületen illeszkednek, egységesebb felületet képviselnek, hiszen még a fózolt megoldások esetében is homogénebb felület érhető el. Ennek köszönhető, hogy míg a klasszikus parketta mára kiveszett a háztartásokból, addig a hajópadló hosszú évtizedek óta nem tudott, legfeljebb csak átalakult.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
